1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1939 / 62. országos ülés
LXII. Országos Lies. — November 27-kén 1839. 9 inkább aeon tekintetből mentek ki, hogy a’ katona állításáé egyházi Rendet különösen nem érdekli, a’ városokat pedig jobban érdekli, ’s azt hitték, hogy az egyházi Rend Követei illy tárgyba kedvetlenül tanácskoznak, reményű ellenben, hogy a’ midőn a’ nevelés és egyházi intézkedés tárgya előforduland a’ Káptalanok részéről, mivel azokban jártasabbak, többen fognak kineveztetni. Többnyire nem is látja a’ szóló, hogy különös nyereség legyen, ha nem két, hanem négy tag lesz nevezve az egyházi Rend részéről, mert ebből jus arányt következtetni nem akar sem ellenek, sem mehettek, senki, sőt ha némellyek akarnának is következtetni, ellene szóllana; azért mosta’ kerületi határozat mellett marad. — Az Elölülő: azokhoz, mellycket Zala Vármegye Követe mondott, valamit hozzá adni igen bajos volna, azért részéről azt jegyzi meg, hogy miután a’ Karok ezúttal eléggé kimutatták, a’ királyi Városok iránti hajlandóságukat, a’ királji városoknak nem lehet panaszuk, azért a’ határozás, úgy, a' mint a’ Kerületekben tétetett, megmaradhat. Zólyom Vármegye Követe (Ostroluczky MiklósJ: Véleménye szerént is a’ városi Követek ellenvetéseire azt feleli rövideden : hogy midőn azok közül a’ kérdésben lévő Küldöttséghez több tagok: mint 1830-ba választatni engedtetnek, akkor bizony a'sz. kir. Városoknak panaszra okuk nincsen, hanem inkább meg kell ösmcrniök, hogy a’ KK. és RR. a‘ sz. kir. Városok iránt méltó figyelemmel vágynak. Egyébiránt Somogy Megye Követének indítványát, bogy a’ sz. kir. Városoknak országgyűlési állásuknak elrendezése iránt Választmány kíildettessék ki, mint az Országgyűlés coordinatiójához, me-lyet Küldői is kiváltnak —• közelitő lépést igen is pártolja. Borsod Vármegye Követe (Palóczy László): Előlegesen úgy nyilatkozott, hogy kész lévén követni az Elnök helyes felszóllitását, ha a’ kir. Városoknak szólani akarás végett álló Követei nem szólva leülnek ; — ő is fent hágy minden szóllással — miután azonban a’ kir. városi Követeknek állva maradásukból úgy látja, hogy azok csakugyan szóllani akarnak, és fognak — ő is tehát felszólalását gyakorolva, mindenekelőtt azt jegyzi meg, hogy a’ szóló Követ valójában megunta már a‘ jelen Diaetán olly sokszor hallania’ kir. városi Követektől azt, mi szerént ők a’ Vármegye Követeit, úgy egyenként, mint öszvesen a’ 3-dik Rendi (Status) nevezetével, vagy is czimzetével illetik, ezalatt valamelly terv fekszik, ’s azzal is alkalmasint oda czéloznak a’ kir. városi Követek, hogy ők mint mondásuk szerént — a’ 4-dik Rendnek képviselői, a’ 3-dik Rendeli egyenlőségüket, erőlködésüknek ezen Küldöttségbe a’ állandó czélját kivívhassák. A’ szóló tehát maga, és Küldői nevükben ezennel ünnepélyesen tagadja, részéről nevehogy a’ Vármegyék Követei egyedül csak a’ 3-dik Rendet képeznék, — mert a’ szólótt, és minden *endüm,“r^°1k Vármegye Követei nem egyedül a’ szoros értelembe vett 3-dik, vagy is az úgy nevezett lovag Rend (Status equestris), hanem Borsod, és minden más Vármegyék egyházi fő Rendéinek, Ország Zászlósainak, Nagyainak, ’s Nemeseinek közönségei választották el Követjeiknek, ’s illy czimzet alatt adtak nekik Megbízó (Credentionalis) levelet is a’ Diaetára. E’ felett maga és Küldői nevükben ünnepélyesen kimondja a’ szóló azt is, hogy ő és Küldői a’ Vármegyék Követei öszveségében, nem pusztán a’ 3-dik Rendnek, hanem az egész Nemzetnek országgyűlési képviselőit tekintik és tisztelik, ’s ezen alkotmányszerü hitük és alapelvük mellett állhatatosan megmaradnak. A’ mi pedig a’ fénforgó kérdésnek érdemét illeti: Soprony Városának Követe az általa felhivott t553-diki i5-dik Törvényczikkely foglalatjából ne húzzon olly következést, mintha világos volna abból az, hogy hajdan országos Küldöttségek tagjaivá a’ királyi Városokból több személyek rendeltettek, mint a’ Vármegyékből, azon Czikkelynek rendeletét igen könnyű kimagyarázni azon időszakasznak történeteiből, mellyben alkottatott: ugyan is, már azon egy környülmény is, hogy az emütett 15-dik Czikkelyben ott van, hogy a’városi országos Küldöttek saját költségeiken (propriis sumptibus) gyűljenek öszve, oda mutat, hogy az Országnak akkori elpusztúlt siralmas állapotjában olly Küldötteket kellett rendelni, kiknek volt még valamelly kevés pénzek, ’s abból elélhetnek. — Továbbá a’ fővároson Budán kívül Magyarországnak igen nagy része török kézben lévén, ’s a’ török birtok majd nem Ausztria széléig terjedvén, az I-ső Ferdinánd birtokában maradt rész igen kevés volt, ’s így a’ mágnási ’s nemesi Rendből kevés számú országos Küldötteket lehetett rendelni; különben pedig legfőbb figyelmet érdemel az i553-diki i5. Czikkely históriai igaz megértésére az, hogy I-ső Ferdinánd kerülvén a’ trónra, néki és az austriai ministeriumnak fő vágyuk volt, hogy Verbőczynek még akkor igen uj Tripartitumát, melly a’ magyar Jus publicumot nem a’ Kormánynak, hanem a’ Nemzetnek kedvező szellemben fejtette ki ’s irta le, a’ törvényes erőre, és maradandóságra lehető jutástól — a' mennyire csak leltet — mozdítsák el, ’s illy czélból rendeltek az 1553-ki i5. Törvényczikk. által egy olly országos Küldöttséget, melly az Ország Törvényeit szedje öszve, és mivel jól tudták azt, hogy az egyházi, fő rendi, és nemesi tagokkal a’ Verbőczy Tripartitumát fel nem forgathatják; azért igyekeztek, mennél több tagokat rendeltetni a’ kir. Városokból. Nem sült el azonban ezélzatuk, mert a’ Verbőczy Tripartituma ma is fen álló Törvénykönyv az I-ső Ferdinánd által készítetett Quadripartitumból pedig utóljára is lernmi sern lett. Egyéberánt mindazokhoz, miket Zala Vármegyének Követe előadott, valamint a Jegyző Könyv. II. Kötet. 3
