1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 96. országos ülés

215

l

>

már megkapta a’ neki szükséges austriai vonalt azon garantiák mellett, mellyeket az austriai Kor-n^ozs“nykiv^rtU many caólszerflknek látott. — Austriára tehát már meg van a’ szabadalma, erre nézve új garantiát»* Don» b»iP«rti nem lehet kérni; — az igaz, hogy legkönnyebb volna azt mondani, hogy ezen Bécs Pozsony kö- v*:,u, crai"' zötti vonalt adja az anstriai Kormány mind a’ két vállalkozónak, de itt meg kell emlékeznünk, hogy törvényeink, inellyek hazánkban a’ párhuzamos vonali nem tiltják, Austriára ki nem terjednek; ha az austriai Kormány több más civilizált országok példájára az,t látná czélszerűnek, hogy párhuzamos vonalok ne létezzenek, a’ mellett, hogy ennek ellenére a’ kérelem a’ méltányossággal sem egyeznék meg, még azon kívül ■előreláthatólag sikereden is volna. — Továbbá az mondatik: hogy a’ törvény a’ párhuzamos vonalt nem tiltja, és így a’ törvény által kijelelt voualokon akár kinek és akár hánynak is szabad építeni. Ez igaxt de ez senki által sem vétetik kérdésbe, sőt ha kérdésbe vétetnék is. nem késnék az ellen az ország mine törvénysértés ellen szavát emelni. Annyi azonban bizonyos, kogy azért, hogy a’ törvény párhuzamos vonalokat megenged, nem következik, hogy • párhuzamos vonalok lesznek is, sőt inkább, ha a’ hazánknál sokkal népesebb, és az iparés kereskedésre nézve sokkal virágzóbb országokra tekintünk, nem lehet hízelkednünk, hogy Magyarországban, a’ hol mind a’ népesség, mind a’ kereskedés kissebb, létezzen az, a’ mi más országokban is oily ritka tünemény. Ha tehát mi párhuzamos vonali ajánlunk, meg kell győződve lennünk, hogy az, a’ mit ajánlunk, tökól (ebesen létesül,, mert máskép akadályozhatjuk indirecte egy más vállalat létesiilését a’ nélkül, hogy Anüak létesüléséről, a’ mit ajánlunk, meg lennénk győződve. Attól lehet ugyan is tartani, hogy, ha a’ Pozsony és Gänserndorf közötti tér, úgy a’ mint az a’ Pozsonyi postulatumban foglaltatik, egy vállalkozó társaságnak általengedtetik a’ nélkül, hogy tellyes biztosíték kivántatnék az iránt , hogy ezen vállalkozó társaság azon pályát tovább is folytassa Ígérete szerint, ’— a’ másik eláll vállalóijától, mert párhuzamos vonali nem hisz létezhetőnek, és igy könnyen megtörténhetik, hogy ezen roppant készületeknek eredménye azon parányi vasút lesz, meliy Pozsonyt Ganserndorffal összeköti. És ekkor fontolja meg az ebből ered# káros következéseket akár kj'azok nem csak negativusok lesznek, t. i.hogy nem létesülvén hosszabb vaspályák, kereskedésünk és!‘jobb létünk ez által nem emelődik, •— hanem positivus lesz és iszonyú kárunk az által: hogy a’ Ferdinand éjszaki vasút Bochniaig megkészül, mellynek rendeltetése a’ gallieziai és morvái kefetét előmozdítandó közlekedési mód, és akkor valósúl azon aggodalom, melly az utolsó Országgyűlésen ezen éjszaki vasútnak mint az ország érdekével öszveütközőnek támadtakor foglalta el az ország Rendéit, hogy t. i. a’ morva, de kivált a’ gallieziai termékek elöntik az örökös tartományok piatzait, sőt létesülvén ennek egy szárnypálvája Pozsonyig, még Magyarország felsőbb részeit, és az alsó vidékek productumainak árát még inkább lenyomják. Nem tartoztatja a’ széliét'azon ellenvetés is, hogy a’jobb parti vasúton e’ szállítás Becsnek menne, és ott a’ kövezetpénz, és más illy taksák miatt a’ szállítás többre menne, mint az a’ bal párti vonalon — mert meg vagyon győződve, hogy azt, a’ mit Bécsben bevenne a’ Kormány ezen taksák fejében, az éjszaki vasúton is megfizettetni ezer módja és alkalma van. — Mellyik vállalatnak légyen nagyobb haszna, az országra, ha egyszer létesülne, erről felesleges szóllani, mert hiszen mintegyiknek felette jótékony volna a’ hatása; annyi bizonyos, hogy ha jobb parti vállalatnak programmáját tekintjük is, melly a’ Maros,

Szamos és Tisza által egész Erdélyt — a’ Bodrog, Latorcza és Tisza által alsó Magyarország nagy részét a’ Dunával Pestnél, és Pestet a’ jobb parti vasút által az Adriai tengerrel öszvekapcsolandó volna, senki kétségbe nem veheti, hogy ezon vállalat nem csak egyes vidékekre, hanem az egész országra üdvös hatású volna. — A’ mi a’ garantiákat illeti, mellyek itt előhozatnak, a’ szólló azokat nem tartja garantiáknak, hanem csak ígéretnek, hogy a’ válallkozó társaság garantiákat fog adni, mihelyest a’ Helytartó Tanácsai a’ végképeni szerződés megköttetik, és mihelyest azon garantiákbau a’ vállalkozó társaság résvényesei megegyeznek. Egyéberánt hiedelme szerint a’ vállalkozó kereskedői vagyis vállalati hitelén kívül, ha további garantiát keresünk, azt maga a’ tervezet, a’ calculus igazsága ’s a’ t. mutatja meg, mert mit használ, ha valaki a’ legjobb hiszemmel garantiroz is ollyasról, a’ mi az ő hatalmában nincs, ha a’ vállalatot garantirozza, de roszúl számítván, a’ vállalat annyira nem fizeti ki magát, hogy a’ vállalkozó társaság, mielőtt vállalatát teljesíthetné, előlegesen megbukik, és az egész vállalat füstbe megy. Távol légyen, hogy a’ bal parti vállalatról a1 szólló azt állítsa, hogy talán az erre vállalkozó társaság járjon igy, hanem kivánata csak az, hogy mic.lőtt az ország pártfogólag lépne fel, egy olly vállalat mellett, melly talán egymás vállalatot megszüntethetne, — az igazság azt kívánja, hogy azon vállalati tervet, mellyet ajánlani akar, tökélletesen esmérje. — Egyéberánt, a’ mint Tolnának Követe megemlítette, az egész civilizált világon kétféle törvények léteznek: általánosak, miijeit a’ hazai törvényünk, mellyeknél fogva a’ kijelelt vonalokon kívül egyéb beleavatkozást a’ törvényhozó magának fen nem tartott; vannak specialis törvények, mellyeknél fogva minden egyes vállalatok külön engedtetnek meg a’ törvényhozás által. Mind a’ két rendu törvénynek meg van a’ maga jó oldala , és mindegyiknek si-XCVI. Országos Ülés. — Február 28-kán. 1840.