1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 96. országos ülés

keret a’ tapasztalás igazolja, tie liogy ott, a’ hol általános törvény van, egyszersmind specialis vállalatokba is befolyjon a’ törvényhozás, erre nincs példa, és annak nem lehet üdvös következménye,

H .iz£r( a’ szálló az előrebocsátottoknál fogva a’ Pozsonyi kivánatot nem pártolja, és ha a’ törvényhozás csak ugyau az egyik vállalat pártolásába bocsátkoznék, akkor ő is a’ legczélszerűbb biztosítékhoz járulna.

Mármarosi Követ (Mihályi Gábor): A Pozsony vármegyei azon kívánat, melly jelen tanácskozás tárgva, midőn a’ kerületi Ülésekben tanácskozás alá vétettett, tiszta belső meggyőződését követve, melly az 1836dik esztendei 25dik törvényczikkelynek philosophiájában gyökerezett, hogy tudniillik: midőn a’törvényhozói Test a’Fejedelemmel egyesített akarattal törvényt alapít, annak foganatosítását eszközölni a’ törvénhozói feladáshoz tartozik , és midőn azon törvény 4dik szakaszának létesülhetése ellen akadály jelentetett, azt elhárítani kívánta, azon szempontból is, hogy azon vállalat, melly mellett Pozsony Vármegye szavát felemelte, azt jelentette ki, hogyha a’ Gánserndorftól a’ Morva vizéig lévő darabocska hely eránt szabadalmat eszközöl, részére az Ország, akkor Pozsony, és Pesten keresztül Debreczenig fogja vasúti vonalát vinni, melly az országnak nem kevés hasznára lészen, és ezen tekinteteknél a’ szólló Követ a’Pozsonyi kivánatot pártolta; de időközben történt, hogy Báró Sina György közre bocsátotta azt, hogy ő a’ Tiszát a’ Dunával két ágú csatorna által Szolnoktól és Szegettől öszvekötni kívánja, melly kinyilatkozása Küldői által is méltó tekintetben véttetett, miután ők a’ mondott helyeken a’ csatornának létesülését a’ termesztőkre sokkal czélszerííbbuek nézik a’ hazára nézve, mint akár melly más vállalatot, de czélszerííbbnek nézik maguk érdekeikre nézve is, hogy a’ Megyében nem kevés számmal eladatni szokott fenyő fáikat a’ csatornákon által egész Pest Városa alá szállíthatják, és meghagyták Küldöteiknek, hogy azon csatornáknak létesülését tellyes iparral szorgalmazzák, és a’ két vasúti pályák között a’ jobbat pártolják. De minekutána a’ jobb parti vasúti vonal pártolását nem óhajt', mert már engedelmet a’ felsőbb Helyekről nyert Báró Sina; a’ csatornák pártolása pediglen úgy hiszi a’ szólló, hogy a’ Karok és Rendek egyesült akaratjuk, nincs egyéb hátra, mint hogy Küldőinek e’ részben adott más rendelésűket is tellyesítse; nevezetesen ne hogy a’ nemzet akkor, midőn két vetélkedők között méltán reménlheti, hogy azon jótékony vállalatok közül valamellyik létesülhet, a’ vállalatok létesülhetésének a’ két vetélkedők között legnagyobb próba köve lehet, a’tettleg biztosítás, és ennek eszközlésére legczélszerűbbnek tartja a’ szólló Tolna Vármegye Köveíjéuek azon javaslatához állani, hogy ezen tárgy függesztessék fel kevés időre, még a’ vetélkedő vállalkozók fel fognak szóllíttatni a’ tettleges biztosítás tellyesítésére, és majd akkoron figyelemben vévén azt, hogy mellyik garantia fogja a’ nemzet megelégedését megnyerni; és igy ez alkalommal éppen nem pártolhatja a’ Pozsonyi kivánatot.

Thuróczi Követ (B. Prónag Gábor): Noha volnának neki is a’ jobb part ellen nehézségei, nem szándéka azonban a’ már úgy is előre haladó idő tekintetéből a’ tanácskozásokat hátráltatni, Küldői az 1836dik 25dik czikkely oltalma alatt látván a’ bal parti vonalat, azt azon fogva, de még azért is, mert geographical helyzete a’ bal partinak hazánkat nemcsak Cseh, Morva, Sléziával öszve kötné, hanem egyszersmind hazánk népesebb városai is egybeköttetnéuek — kívánják a’ bal parti vonalat létesítetni. — Kérdés tehát csak az volna, hogy van e’ szándéka a’ vállalkozóknak ezen utat elkészíteni, ezt azonban a’ társaság prográmmjában ígéri, és minthogy előre láthatni, hogy ezen vonal jövedelmes lészen , hiszi is, hogy elkészítik, ezen vállalatnak a" jobb partinál azon elsőbbsége is vagyon, hogy a’ mint a’ vállatatkozók nyilatkoztatták, azt Pestnél is a’ szerződés megkötése után kezdendik, holott a’ jobb parti vállalkozók Bécsnél kezdették, és ekkoráig Bádenig elkészítvén, kérdi valljon abból a’ hazának van e’ valami haszna? — mi a’ garantiát illeti: erre Pozsony Vármegye a’ prográmmból felolvasótokkal igen is megfelelt, a’ társasági, i. a’ Helytartó Tanácsnak adja által lekötelezését, holott a’jobb parti nem is igér semmit, csak azt jelenti, hogy ő concurentiát nem akar. — Barsnak előhozott nehézségeire, minthogy a’táját úgy nem esmen, felelni nem tud: azt az egyet tudja azonban, hogy a’ jobb oldalon is legyenek hegyek, mellyeket azonban elmellőzni tudnak, talán ezen expediens a’ bal partinál is alkalmaztatható lészen.

O Megyéje voksával a’ Pozsony vármegyei kivánatot tisztán minden biztosítás nélkül pártolja.

Trenchin Vármegyei Követ (Marczibányi Antal): Ő a’ kerületi szerkezetre szavaz —mi a’ Biliari javallatott illeti, az terhes, nem viszonyos, mi annál inkább szembetűnő, hogy Bihartól jöetett, mert a Bihari javallat, mi előtt a’ vállalatok csak kezdődhetnének is, azokat csirájokban megfojtja ugyan is midőn a’ jobbparti vas vonalnak kizáró privilégiuma már vagyon, mi ok ^ ^e/'ei1 hal partinak hasonló privilégiumot kieszközölni nem kívánnak, ’s vallyon ha a * lai-i Kö\et a balparti vállalkozók prográmmjának nem hisz, ’s midőn azon javallatot tettC’ 10^ 1 estről Pozsonyig a’vasút el nem készülend, és Pestről Debreczen felénem kezeti -, a Gansendorfi vonalat Pozsonyig ne használhassa, mért nem tette a’jobb parti vállalkoxcvi. Országos Ülés. - Február 28-kán 1840.