1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 96. országos ülés

214

XCVI. Országos Ülés. — Február 28-kán 18 iO.

UiM'hi Követ (Pribék Antal): A’ mint a’ tanácskozások mutatják, bő ezen tárgy a’ czáfolásokrt és ha kiki gondolkodna, még több okokat is találna, ö voksát rövideden jelentette volna ki de figyelmét a' Tolnai Követnek két rendbeli előadása magára vonta, mellyeket felvilágosítani kiv in - az Jső hogy ezen bal parti vonal veszedelmes volna, mert kereskedésünk kulcsát a’ Bochniai vas vonalnak «haladnék, ’s ezt termesztményeinkre nézve is káros volna’«- azonban megjegyzi, bo<«v a’ Hocbniai út hazánknak termesztményeire csak jelenleg káros, mert ha a’ Bochuiai vasvonal egészen elkészül* a’ gallicziai termesztmények olcsón szállíttathatnak Bécsbe s’ más országokba, mig „álunk a’ szállítási költségek nagyok lesznek; ellenben babai parti vonal elkészüleud, és a’ Bochi,iáival egyedül end, akkoron termesztményeink hasonlóan olcsón szállíttathatván Bécsbe, — ’s vidékére a’ coiicurrentiát a’ galliciai termesztményekkel kiállhatja — mi ha elmarad, termesztményeink a’ concurrentiát ki nem állhatván, a’ Bochniai út hazánknak felettébb káros leend; — a‘ 2dik mire Tolnai Követnek felelni akar azon állítása: „ha valamit bizonyosan nem tudunk, jobb megállani,“ ezen elv, ha a’ magányosokra jó és alkalmaztatható is, annak következéseit azonban a’ vállalkozókra alkalmaztatni nem lehet, merta’ vállalkozóknál a’megállás annyit tenne, mint azoknak kizáratása, ez pedig már a’ múlt Országgyűlésen kijelentett elvekkel ellenkezik — Küldői a’ vállalatokat akadályoztatni nem kívánják— és azt hiszik, hogy azoknak viszonyosságon kelletik épülni — ő részéről a’ bal parti vállalkozóknak ajánlásában elegendő biztosítást lát, mert fel nem teheti azt, hogy a’ társaság a’ tervekre tett több száz ezereket veszedelmeztetni és elveszteni akarja, a’ Bihari javallatot igazságosnak nem találván, részéről a’ Pozsony vármegyei kivánatot tisztán minden biztosítás nélkül pártolja.

Vasi Követ (Zarka János): Midőn Pozsony Megyének ezen kivánata első alkalommal a’ kerületi Ülésekben tanácskozás alá'került, kijelentették a’ szólló és Követtársa Küldőik részükről, hogy miután a’ törvény által a’ vonalok, mellyeken a’ vas pályák építhetők, ki volnának jelelve, abba való avatkozást, hogy ugyan azon vonalban, inellyik vállalkozó társaság bírjon elsőbbséggel, — nem tartják a’ törvényhozás köréhez tartozónak, és igy sem a’ jobb, sem á’ bal parton létesülhető vas utat e’ helyen nem ajánlják. Ezen kijelentésüket később Megyéjek is helyben hagyta, és igy tökélletes meggyőződésükben és utasításukban gyökerezett véleményünk az, hogy ezen kívánat ajánlatába az Országgyűlése nem boesátkozhatik. Mert ha egyes szilárdabb lelkületű embertől megkivántató, hogy valamelly ügyet, mielőtt azt tökélletesen esméri, ne ajánljon, mennyivel inkább megkívántaié egy olly moralis testülettől, miilyen az Országgyűlése, hogy mielőtt egy vállalatot ajánl — mert az ajánlás már bírálatot foglal magában, azt tellyesen és tökélletesen nem esmerje,azt pedig tökélletesen nem esmerheti számos adatok és körülállások megesmerése nélkül, mellyeknek kitudása, kitapogatása egy általában a’törvényhozás köréhez nem tartozik, és a’ vállalat ajánlására megkívántaié az egész tervezetnek szoros és müértőleg történendő megvizsgálása, mert ebben van ^létesülő vaspályának főgarantiája, egyéb garantiát a’ szólló részéről alig képzel, — valamint tehát a’ KK. és RR. azt nem állíthatják ön tudomások szerint, hogy a’ tervezet czélszeríí, hogy az a’ szerint építendő vaspálya létesülhet, és a’ vállalat nyereséggel fogja magát kifizetni, úgy szinte a1 vállalatot is, miután annak alapja, sikerülése és ga rant iája a’ tervezetben fekszik, a’ nélkül, hogy a’ tervezetet egész kiterjedésében esmérjék, magas állásukhoz képest ajánlhatónak nem mondhatják. — Azt mondják a’ Pozsonyi postulatumot pártolók, hogy ők nem a’ bal parti utat ajánlják, hanem csak azt, a’ mi a’ Pozsonyi postulatumban foglaltatik, t. i. hogy austriai földön is folytathassák a’ Pozsonyi szárnypályának a’ Eerdinánd császári éjszaki vasúttal leendő öszveköttetését, de éppen itt van a’ szólló véleménye szerint a’ circulus vitiosus, mert ha az az ellenvetés tétetik: „ime ti csak ezen rövid térre Pozsonytól Gánserndorfig kívánták vaspályát, — ez a’ tér íeguagyobb nyereséget igér, és igy majd meg lesz ezen kis téren a’ vaspálya — és tovább nem építtetik“ erre azt mondják a* bal parti út vállalkozói: „mi a' bal parti utat is akarjuk ajánlani, és pedig olly feltétel gyanánt, hogy e’.nélkül a Pozsonyi kis tér sem kell,“ ha pedig azon ellenvetés hozatik fel: „hogy lehet a’ bal parti vállalkozó társaságnak tervét ajánlani, mielőtt a’terv országosan megvizsgáltatnék,“ akkor azt felelik: mi < s.ik az austriai földön folytatandó építését kívánjuk a’ vasútnak megengedtetni. — Az Ország euleke abban áll, hogy kebelében mentői hosszabb vaspálya létesüljön; — a’ Becs és Pozsony közötti tér az, a’ mi legtöbb nyereséget igér, — a’ minek Csalhatatlan barometrnnm, hogy a’ vállalom» ezen leginkább veteketnek, — már most az ország természetes érdekében áll, hogy ezen nyereséget ígérő rész azon vállalkozónak adassék, a’ ki legrosszabb vonalt fog építeni* mellyik egyen azon vállalat, melly hosszabb vonalt ígér a’ másiknál, ez az, a’ mi magából a’ tervezetből T us’ ős más körülállásokból tűnik id, a’ mellyeket az Országgyűlése nem vizsgálhat, és a’

jne ^.e "Mnt nem miiértő, tökélletesen competens bíró nem is lehet. Említik több Megyék Követjei, zóktól )aPart* vállalkozó társaságtól garantiák kéreltetnek, kérettessenek a’jobb parti vállalko,o ° ,S’ '3en> 'lő R- Sina nem folyamodott az Országgyűléséhez, és-ennek közben vetése nélkül