1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 96. országos ülés
213 a’ Megyékhez küldött felszólításukban említenek, hogy ezt a’ Helytartó Tanács úgy használhatja, m^s°D^ úgy kiterjesztheti, a’ mint azt a’ haza bisztosítása megfogja kívánni, de ezt csak a’ vállalkozók- »’ í>«na b»iP»rti nak, ezen adatokat kiosztogató ügyviselője adta hozzá, ’s utánna emlétik Pozsony Vármegye Rendei, 'aaut cra"1 ha bár akkor is azt sürgetné a’ szólló, hogy a’ kívánt bisztosítás ne a’ Helytartó Tanácsra legyen egyedül bízva, hanem a’ Bihari előadása szerént e’ helyen mondasson ki. — 2szor azt adta elő Pozsony Vármegye Követe, hogy a'jobb partra maga a’ szólló elesmérte azt, hogy szinte nincs biztosítás, és még is azt pártolta, az első részét az előadásának, hogy nincs egyenes biztosítás, a’ jobb partra nézve is, ha bár annak természetes körülményei biztosítóbb alakban tűnnek elő, tovább is magáévá teszi, de hogy a’ jobb partra nyilatkozott, vagy ennek elsőséget adott volna, azt nem jól értette az említett Követ, mert se egyiket, se másikat nem tartván kielégítőleg biztosítva, a’ további bisztosításokat sürgette, ’s most inkább a’ bal partinak bisztosítása lévén szőnyegen, arra nézve a’ Bihari indítványt fogadta el. — 3szor azt is hallotta említetni, hogy ő a’ bal partit a’ hazára nézve károsnak festette, 's még is olly annyira biztosítani kívánta, de a’ szólló nem a’ bal parti vasutat, hanem a’ Bochniai éjszaki vasutat festette károsnak, és ebből azt következtette, hogy tehát a’ Pozsonyi kívánat eránt óvakodva rendelkezzenek, és a’ bal parti vasutat nem csak egy kis részében engedjék által, hanem egész kiterjedésében biztosíttsák — mert a’ mint Beregh Vármegye Követe is mondotta, csak úgy, ha az egész vonal elkészül, és hazánk alsóbb részei is összeköttetésbe jönne az éjszaki vasúttal, csak úgy lehet azon káros concurreutiát a’ lengyel tartományokkal, hanem is egészlen megszüntetni, de legalább enyhíteni és könnyebben kiállani, azért a’ Bereghi Követ ezen előadását nem is tekinti, ellene intézett feleletnek a’ szólló, hanem inkább e’ részben egészlen egyetértett vele, mind ezeket tehát előbbeni előadásánál fogva rövid felvilágosítás végett előterjeszteni, ’s illetőleg válaszolni szükségesnek látta. Borsodi Követ (Palóczy László): Angliában 730 millió fekszik a’ vasútakban, és 100 mértföldekre terjednek, Küldői ezt honunkban is óhajtják, azért nevezetesen egyet sem pártolnak, hanem mindenkire, kik vállalkozni szándékoznak, légyen az a’ haza bármelly vidékén, áldásokat előre reá adják — a’ mi a’ jelen kérdést illeti, ha csak ugyan nem állhat a’ paralella, akkoron annak kell megállani, a’ melly mellett az igazság ’s illendőség áll, már miután a’ jobb parti vállalkozók azt jelentették ki, hogy ha a’ bal parti létesül, a’ jobb part megszűnik, a’ bal partiak ellenben azt mondák, hogy ha a’jobb parti létesül is, ők még is minden esetre készek építeni, hogy ezen balparti vállalkozókban több nemes lélek fekszik, kérdést nem szenved. — Barsi Követ csak nagy hamar kimoudá, hogy a’ balparti vonal létesítése a’ sok hegyek és vizek miatt lehetetlen, — figyelmezteti azonban a’ Barsi Követet, hogy ezt kimondani meggondolva jó, mert csuda is történhetik, igy Angliában is, midőn a’ Bridge Farten csatorna szóban jött, melly a’ világ nyolezadik csudájának tartatik, akkoriban a’ tudós mérnökök mindnyájan azt mondották, hogy lehetetlen, és egy molnár készítvén egy tervet, a’ szeréut megcsináltatott, ’s most is áll, a’mérnökök lehetetlen szava ellen — tudni kell azt, hogy pecuniae obediant omnia az 1836: 25dik törvényczikkely a’ partialis vállalatokat is megengedvén, midőn valami vállalkozók a’ törvény engedményével élni kívánnak, azokat nem pártolni nem lehet — a1 törvény méltósága és szentsége megkívánja azt, hogy senki ki ne zárassák, senkinek akadályok ne tétessenek — ha azonban igy bánunk a’ vállalkozókkal, a’ törvényt magunk nem tartjuk, ’s a’ vállalkozókat ön magunk elijesztjük — mert ha lészen is kedvező törvény, vállalkozók találkozni nem fognak, mert azzal állanak majd elő, hogy már máskor is volt törvény, és elrontatott. — Mi a’biztosítást illeti, kérdi, hol lehet azt feltalálni? Midőn a’Párisi és Londoni bankok is, mellyeknek most hitelek van, földrengés és más viszontagságok által elenyészhetnek, a’ biztosítékot ő vég nélkül kiterjeszteni nem kivánja, mert más volna akkoron, ha ezen vállalatokra a’ nemzettől kéretne pénz, midőn azonban a’ társaság maga pénzén kivánja azt létesíteni, nincs ok, — ha csak a’ Rendek magát a’ társaságot nem kívánnák biztosítani — miért kellessék nékiek itt akadályokat tenni, mert bölcs Salamonnak a’ torony építésről való mondása: „hogy a’ ki tornyot jól akar építeni, jól vessen pénzével számot.“ Valóban ezen vasúti vállalkozókra a’ legjobban és méltóbban alkalmaztatható, de ezen biztosítás már magában a’ vállalatban fekszik, mert a’ vasútaknál egy mértföld száz ezerekben kerülvén, valljon fel lehet e’ azt tenni? hogy a’ társaság, midőn már egy két milliomot kianott, az utat abba hagyja, és pénzét csak kivesse azért, ha biztosításról szó lehetne, akkoron ő a’ vállalkozók részére látná azt szükségesnek, mert hiszen ha a’ vállalkozók valamit elfoglalnak, a’ kisajásitás törvénye szerint mindeneket megfizetnek, és igy abból, ha ne talán csak részletesen is csinálnák a’ vas vonalat, kára se a’ nemzetnek, se az egyeseknek nem volna, ellenben pedig a’ nemzetnek javára szolgálna, — ő részéről a’ Bihari javallatot, mint a’ vállalatoknak egy fő akadályát elmellőzvéu, Pozsony Vármegyének kivánatát tisztán minden záradék nélkül pártolja. Jegyző Könyve U. Darab. • XCVI. Országos Öles. — Február 28-kán 1840.
