1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 96. országos ülés

vonalakat létesítetni óhajtja, mert az által a* monopóliumot, mellynél a’ kereskedésre nyomaz* t Sbbat nem esmér, ’s mellyet a’ KK, ’s HR. is minden alkalommal kiküszöbölni, és megszüntetni lelkesen törekedtek, kizárni kívánja, ’s többek között a’ bal parii vas utat az is teszi előtte részben kedvezőbbé, mivel az azt felállítani kivánó társaság azon kedvező ajánlást teszi, hogy a^jobb parton épitendő vas útnak létesülését sem kívánja- akadulyoztatni, midőn a’ jobb parti vas ut társaság éppen ellenkező feltétel mellett kívánja létre hozni vas pályjáját. — Kitetszik ebből világosan, hogy a’ jobb parti vasút társaság a’ monopóliumot itt is, mint egyéb vállalataiban a’ nemzeti köz érdek nyomasztó kárával egyedül magának akarván tulajdonítani, nagy érdekében áll a' bal parti vas ut létre hozatalát akadályoztatni. — Köz tudomásul van, hogy nagy részben ugyan az a’ jobb parti társaság épiti a’ Buda-Pesti hidat, ő bírja a’ Dunai gőzhajózást, és Így a’ nagyobb is bizonyosabb nyeresség ösztönözi, hogy minden vetélkedő társtol menekedhessen. _ j)e biztossan remélli a’ szólló, hogy minekutánna ezen csupa kereskedői tekintetek a’ nemzet javával, és köz érdek tekintetével homlok egyenest ellenkeznek, a’ KK. és RH. bölcsesége minden módokat elkövetend azoknak megakadúlyoztatására. — Továbbá nem akadályoztathatja a'jobb parti vas út társaság, úgy is mint a Buda-Pesti hidat épitő, a’különben is az ország 3/4 részére nézve hasznos és múlhatatlannal szükséges bal parti vas útnak felállithatását minekutánna a’ Buda-Pesti hid építése tárgyában kötött egyességnek feltételei között,éppen ezen bal parti vas út felállítása legnagyobb tekintetbe vétetvén, mind a’ fölösleges vám bér, mind a’ nagyobb számú esztendők ezen oknál fogva kötettek ki, és ha a’ bal parti vasút létre hozatalát akadályoztatná, akkor kétszeresen nyerekedne a’ nemzeten, ’s úgy a’ Buda-Pesti hid építési szerződésnek, még pedig igazságosan megváltozni kellene. — De ha mind ezen törvények, és más nézetek nem állanának olly megczáfolhatatlanul, felszollitja a’ KK. és RR-et vegyék méltó figyelembe, hogy Hazánknak 3/4 része, melly a’ Duna bal partján fekszik, mellyet a’ természet megáldott ugyan ^ri^nauTa’meglehetős föld nemével, és a’ népesedéshez képest nagyobb kiterjedésben, olly helyheztetés-ACVI. Országos Ülés, — Feltn ár. 2%-hán IS 10.

g)

^'"asútlráuf1*ben vaőyon» hogy nagyobb részben éppen ott a’ hol a’táj termékenyebb volna semmi materiale nem találtatik, az út készítéshez megkivántató, szűkölködik olly vidékekben, hol termesztményeit eladhatná — ez útaknak rosszasága, az eladó heljek távolsága miatt nem képes csekély mennyiségű termesztményeit eladó helyre szállítani, hogy csak fuvar bérét és úti kölcségét is megkaphassa , és úgy szólván kéntelen a’ maga zsirjába megfúlni, földét parlagra hagyni, és mind a’ mellett minden terheket viselvén éltének nagyobb részét a’ pénz szűkébe való küzdéssel tölteni. Midőn a’ Hazánk */4 része melly a’ Dunának jobb partján fekszik, melly a’ természettől olly helyheztetésbe tétetett, hogy jó utjai és azok készítésére elegendő matériái lévén folyó vize az emporialis helyekkel, fő Városokkal, és a’ tenger melléki vidékkel körül véve lévén, termesztményeit minden üdőben eladhatja, és nem csak szükségeit, pótolhatja, hanem mellette kényelmes életet is él, illy helyheztetésében a’ dolognak az osztó igazság és a’rokon szeretet,mellyel ugyan egy Hazának fiai és polgárjai egymásnak tartoznak méltán megkívánják, hogy a‘ bal parti vasút felállításában melly által egy kis remény kecsegteti a’ Duna bal parti oldalon lakókat — az Pozsonyi indítványt egész kiterjedésében , és pedig lelkesen minnyáján kezet fogva pártolják. — Barsi Követ (Lipovnitzky VilmosJ: Egész előadásának világos utasításánál fogva az volt az alapja, és vezér eszméje, hogy akár a’ bal, akár a’ jobb parton lesz a’ vasút csak egész terjedelmében tökélletesen biztosítva légyen — és a’ biztositások egyforma állása esetében azután a’ bal partinak légyen főkép ha azt a’ Haza java nem ellenzi elsősége, azért adta elő mind a’ bal, mind a’ jobb partinak körülményeit, hogy ebbül kitűnjön miképpen se az egyik, se a’ másik, úgy a’ mint Küldői kívánják biztosítva nincsen , — minekutánna a’ jobb partiról semmi postulatum most elő nem íordúl, azért fejtette csak a’ bal partinak még a’ nehézségeit is, mert mennél nagyobbak ezen nehézségek, annál nagyobb a’ gyanú, hogy a’ vállalkozók csak az olcsóbb, és jobb nyereséget Ígérő részét fogják csináltatni ha lekötve nem lesznek, és igy szükséges lévén a’ mennél nagyobb biztosítás, a’ legnagyobb biztosítást kívánta, és ha ezen erősebb el nem fogadtattnék a Bihari biztositás feltétele alatt a’ Pozsonyi kivánat felterjesztéséhez járúlt, — Nem jól fogták lel tehát szavait azok, kik azt látszanak állítani, hogy a’ szólló a’ bal parti ellen, és a jobb partira nyilatkozott, és azért kéri a’ KK. 's RR-et méltoztattnának figyelemmel türedelemmel lenni, hogy ismét illy helyzetbe ne jöjjön és szavai félre ne magyaráztassanak — jelesül a mi Pozsony Vármegye Követének azon vádját illeti, hogy a’szólló a’felolvasott vállalkozók nyilatkozásának az utóbbi részét kihagyta, ez nem áll annyiból mert hogy rövidebb legyen ezt szóval adta elő, hogy t. i. erre is, amarra is fel és lefelé fogják a’ vasutat épittetni, ’sa’t. De nem is az a dolog veleje, hogy mit olvasott fel, és mit nem ezen szakaszból a’ szólló, mert az egész szakasznak tartalma úgy is tudva van, hanem az, hogy a’ kivánt biztositás nem találtatik benne. Akkor jelentene valamit ez a' nyilatkozás, ha az volna benne a’ mit Pozsony Vármegye Rendei