1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 96. országos ülés
20 S Pozsuny Vármegye kivánata a' Duna bal parti vas ut iránt. Küldői mind a’ két részröli vállalkozóknak szándékát, de hivatkozva Esztergám és Tolna Vármegyék előadásaira a’kölcsönösségnél fogva nem teheti azt, hogy egynek a* másik felett elsőséget adjoi,, _ ugyan azért részéről a’ Pozsony Vármegyei kivánalot nem pártolja. Pest Vármegye Követe (Dubravitzky Simon).* Senki sem gondolhatta ez előtt egy néhány évekkel azt, hogy a' haza anyagi jólétét előmozdító vállalatokra nézve — a’ törvényhozás illy kcllenictes, kellemetlen helyezetbe jöhet, — hogy a' Franczia kifejezésként ,,embarras des richessesíe majd válogathat a’ vállalkozókba. — Ez természetes következése a' Tolnai Követ által bővebben magyarázott általányos törvénynek, — van ennek is, mint mindennek maga jó, ’s maga árnyékos oldala is. Ezt elitre bocsátva a mi a szőnyegen lévő tárgyat illeti, arról forogván a kérdés: a‘ Báró Sina áital a-' Duna jobb — vagy pedig Ullmann és Társasága által a’ bal j,arton_az első Becs, az utóbbi pedig Morva és Szilesia tartományok felé épitettni szándéklőtt vas utak közziil, mellyiket kellessék most a’ törvényhozásnak pártolni? a’ szóilú azt hiszi, hogy miután mind ezen két vonal az 1S3a/8 : tür\ény-czikkely 1-só §-a 1-só és 4-ik pontjaiban ki van jelelve, arról: hogy mellyiknek kellessen a’ másik fölött elsőbbséget a’ törvényhozás utján adni? többé szó sem lehet, egyik társaság is, a’ másik is az érdeklett törvény oltalma alatt tette meg maga előkészületeit, egyikét sem lehet tehát e1 czéljában akadályoztatni. Hibát lát azonban a’ Helytartó Tanács részéről elkövetve abba, hogy miután Pozsony Megyének a’ többi Törvén) hatóságokhoz e’ tárgyban bocsátott körlevele szerint, az Ullmann féle társaság u‘ Duna bai parti vonalra nézve az első készületeit a’ kötendő szerződés végett eleibe terjesztette, ezen fő Kormányszék hosszabb idő olta e’ részben semmi rendelést nem adott ki , cs ezen akár halasztás, akár mulasztás által a’hazai jólétnek előmozdítására szolgálható eszközök sikeresitését akadályoztatta. Hogy pedig ezen társaságnak e’ részbeni előkészületei készen vannak , ezt a szólló a’ mennyiben ezen vonal Megyéjén is keresztül vitetik, maga is tudja, minthogy ezen vonalnak a’ helyszínéin megvizsgálásánál maga is hivatalból jelen volt. — Kellett volna a’ fő Kormán) széknek e’ részben válaszolni, azon esetben is, ha netalán a’ dolog kivitelére elég biztosítást nem látott is, hogy ahoz képest ezen társaság a’ hiányokat kipótolva czélszerüleg rendelkezhetett volna. Ha tehát Pozsony Megye részéről az inditványoztatik, hogy ennek bejelentése mellett Ü Felsége ezen törvénynek sikeresitése iránt országosan teendő Felírás által inegkéretessék, ezt a’ szólló is telljcs kézséggel pártolandja, kiváltkép ha ezen társaság az érdeklctt törvény rendeletének foganatosítására elegendő biztosítékot nyújtand. — Azonban a’ biztosításra nézve egyetért az előtte beszélt Tolnai és Esztergami Követekkel azt hiszi t. i. hogy az eddig eiőadattak, erre csak ugyan nem elegendők. Ha azonban Pozsony Megye tovább is csak azt kívánja a’ mi az országos sérelmek cs kivánatok sorában, részéről mint kívánat, a’ most vitatás alatt lévő pontban adatik elő: hogy t. i. az úgy nevezett Ferdinand éjs/.aki vas úti társaságnak engedtessék meg Gánserndorflúl Pozson) ig vagy is inkább a’ magyar határ szélig egy oldal szárnynak építtetése, ezt Küldői egyenes és világos meghagyásánál fogva mint a’Magyar törvény hozás eleibe nem tartozható kivánatot nem pártolja, mozdítsa ebbeli kórelmét maga az éjszak* vasuii társaság maga heljén elő, — azért sem pártolja ezt a5 szólló: mert a’ mint már előtte a’ Tolnai Követ igen helyesen jegyző meg, nem tartja czélszerűnek, sőt karosnak hiszi, hogy mielőtt ezen czélba vett vonal az országon keresztül elkészülne, annak torkolatja, fő pontja, "s legjövedelmezőbb része egy egészen idegen, ’s külön érdekli társaságnak adassák által. Egyébiránt meg van abban győződve a’ szólló, hogy ha az Ullmann társaságnak eltökéllett akaratja van, egy vas utat Pesttől Pozsonyig a’ Morva és Szilézia tartományok felé építeni, és azt fel is építi, —• akkor annak az éjszaki vas uttali öszve kapcsolása magából is következeiül, és ezen üszveköttetés maga magát pbysice is ki fogja vívni. — Gümöri Követ £Szent-Irányi Károly^): Azt hitte szó se lesz arról, hogy a5 javallatban Jé\ő két vonal közt a hazára nezve mellyik hasznosabb , de miután két Megye Követei ügy nyilatkoztak, mint ha a jobb parti vonal hasznosabb lenne, erre nézve rövideden egy két szót kivan szollani, — Bihar Követe kereskedésünket, valamint minden kereskedést két fő ágazatra osztotta u. m. a passiv és az activ kereskedésre, az activ kereskedés alatt értvén azon kereskedési visszonyainkat, mellyeknél fogva Hazánk termékei a’ külföldre kivitetnek, ’s ezek hcljet külföldi vagyont és külföldi pénzt hoznak Hazánkba. Mi jelenleg termékeinket értékükön alól adjuk cl, miért? azért, inert a’ kiviteli küicségek részszerint a’ sok fizetések, részszerint a rósz utak miatt igen nagyok, a1 vevők ezt felszámolván igen természetes, hogy termékeinkért kevesebbet adnak, mintha a’ kiviteli kölcségek kissebbek lennének, ha tehát termékeink becset emelni akarjuk, azon kell igyekeznünk, hogy azok mennél csekélyebb külcséggel vitethessenek ki , nézzük, hogy ezen czélt a’ jobb, vagy bal parti vonal mellett érjük e’ el nag)obb mértékben. — A’ Magyarországi bel- és kül kereskedés közép pontja Pest Városa, innen XCVI. Országos Ülés. — Február. 28-1 án ISÍO.
