1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 96. országos ülés
XCV1. Országos Ülés. — Felruúr. 28-lián. JS40. 207 hogy a’ Becstől Pestig kijelelt vonalba a' Ciönyóig7vezető vonal is bent ne foglaltatnék, mert noha a’ törvénybe a' lehető leghosszabb vonalak jcleltettek is ki, a' 25-ik törvényezikk I3-ik szakassza mindazonáltal meg engedi, hogy a’ vállalkozók munkálataikat részletesen is kezdhetik, ‘s azt azonnal is hasnálhassák, s így a’ torvény által kijelelt vonalt gátolni ’s akadályoztatni senkinek magának a’végrehajtó hatalomnak sincsen tehetségében, midőn azonban ezt kimondja, nem tartja azt, hogy mivel a’ mnlt Országgyűlése a' vas vonalakat a’ Fejedelem megegyezésével meghatározta, jelenleg a’ Günserndorfig vezető vonalért engedőimet kérni szükségtelen légyen, mert arra nézve csak azt jegyzi meg, hogy a’Magyarországi Gyűlés Anstriára törvényeket nem hozhat, 's Magyarországi törv ények tehát csak a’Magyarország határában létesítendő vonalakat határozták meg, méllyé knek akár paralcllába való felállitásáért, akár a’ technical tekintetekből a’ vállalkozókat a’ Helytartó Tanácsnak akadályoztatni nem lehet. — Midőn azonban egy társaság pártolásáért, különös pártolásért, melly a' törvénybe nem alapúi, esedezik, akkoron a’haza javát a’ dolog fekvését, hogy hasonló vállalat iránt czélszeriíen rendelkezni lehessen — megvisgálni és bírálni nem jcsak a’ Nemzet jusa, de szoros kötelessége, — annak meghatározására, mellyik vas vonal bal e' vagy jobb, volna a' hazára hasznosabb, ha hazánk mostani helyzetét tekinti nem hibázik, ha azt mondja, hogy Debreczentől Pest, Pozsonyon keresztül Bécsig a' hal parti ut sokkal jobb volna, és noha az 1S3G: 25 a’ magános vállalatoknál semmi biztosítást nem ki\án, azon esetben midőn egy rész a’ másik felett kedvezést kíván és biztosítást programjába maga is ígér, midőn tehát így Pestől Bécsig való vonal biztositathatik, és pedig a’ nélkül hogy ez által törvény sértetnék, kérdi váljon illy esetben a’ biztosítékot, mellyel a’ felhívott törvény nem kíván ugyan, de nem is tilt, mellyet a társaság maga is ajánl a1 BB. megkívánni nem fognak? — megkívánni nem kötelességekben álljon e? azon ellenvetés, hogy a’ hídnál semmi biztosítás nincsen, és pedig sem a’ felől fog e’ az valaha létesitelni, sem pedig hogy sok évek leíolyta után leend e' hid ? ez őt meg nem győzi a’ felől, hogy jelenleg sem kelletik biztosítást szerezni, mert kijelentvén azt, hogy ha a' hid cránti szerződést ő tette volna, azt biztosítás nélkül semmi esetre nem hagyta volna, úgy éppen a' hid dolga megtanította őt, hogy a’ vállalatoknál biztosítást kívánni kelletik — mondatik ugyan hogy maga a’ társnságád a’ programjába elég biztosítást, azonban nézzük mibe álljon legyren a’ biztosítás, — az mondatik a’ Pozsony Vármegyei Követ által felolvasottakban, hogy a’ magyar középponti vasút idcigleni biztossága magát ünnepélyesen arra kötelezi, hogy a’Helytartó Tanácscsal kötendő szerződés után, a’ köz Gyűlést a1 munkálatok technical és oeconomicai elrendezése végett öszve hivandja, hogy a’ munkálatokat elkezdhessék és folytathassák, azt azonban hogy be is fejezhessék, se hói sem Ígéri, — arról pedig hogy ha a’ köz Gyűlés azt végzendi, hogy a’ munkálatokat technical és oeconomicai tekintetből Pozsonyon túl nem vihetné — semmit sem szóll — Küldői tehát ezen útnak nem csak elkezdését cs föl) tatását, de kiváltképen bevégzését kívánván biztositatni, részekről azokhoz járul, kik biztosítást kívánnak, — azon kijelentéseket hogy vas és a’ munkához szükséges eszközök iránt a’rendelések megtétettek, ez neki nem biztosítás, mert e’ tekintetben csak annyi szerek iránt tétetett rendelés, a’ mennyi Gánscrndorftúl Pozsonyig elég leend. — Azon kérdésre pártolják c’Küldői a‘ Pozsony Vármegyeidíivánatot részekről rövideden kijelentik, hogy azt igen pártolják, de azon feltétellel, hogy az ne csak jövedelmező ága légyen e’társaságnak ha egyszersmind a’ hazának is, hogy t. i. Debreczen Pécsei vas út által öszveköttessék — ő ugyan a’ társaságnak ebbéli szándékáról nem kételkedik, azonba a’ nemzetet illy közel érdeklő körit} főállásban, az általjános kifejezéseknél megmaradni nem kíván, mert igen tart attól, hogy meg készülvén a’ vasút Pozsonyig, az tovább a1 társaságnak minden prográmja mellett is tovább épitetni nem fog, azért a’ Bihari indítványt pártolja. — mert ha a’ Pest Pozsonyig való vas vonal jövedelmező nem lesz, akkoron világos, hogy a’ társaság csak Gánserndorftúl Pozsony ig való vonalat akarta elkészíteni, ha pedig Pest Pozsonyig való vonal jövedelmes lészen, éppen ez fogja elősegíteni, hogy az hova előbb elkészítessék, hogy ekkép a’ még jövedelmesebb vonal és elkészülhessen, voksa tehát rövideden oda járul, hogy a’Pozsony Varmegyei kívánat a’Bihari javallat mellett feltcrjcszlessék. Zalai Követ fIlertelendy Káról)/): Az 1836: 25-ik törvény-czikk. alkotásának czélja a’kereskedés előmozdítása által cszközlendő Haza java —a’ kereskedésnek pedig érdekébe leginkább jekszikaz, hogy az árnéműek ólcson szállitassanak, ezen czélt elősegítik a’vas út, és csatornák, az elsők inkább a’személyek kényelmesebb utazása végett, vágynak, holott a’vizi csatornák a’ kereskedésnek fő rúgói, mint azt Amerika példája igazolja, a‘ szálló maga hallotta, hogy Bajáról Pestig egy mérő gabonának felhozása nem kerül 15 krba, mi a1 vas utón nem fogna történhetni , — ezen nézetek vezérelték tehát a’ múlt Országgyűlését arra, hogy a’ vállalkozóknak kcdvczcseket adtak, ‘s ime háld az Egeknek már versenzök is találtattnak — tiszteli ő is 52 * Pozsony Vármegye kivánata a Duna l>al parti vas ut iránt.
