1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 96. országos ülés
191 mcrtVgm XCV1. Országos Ülés. — Február, 28 bin 1 SIÓ. Pozsony Va merry p Kivánata a* Duna bal parti vasút iránt. kább ezen darabtól várja ő az éjszaki vasút megcsökkent Részvényeinek felemelkedését, de itt már most az a' kérdés támad, valljon érdekében vagyon é az Magyarországnak, hogy az éjszaki vasút e ^sz tervezete Bobniáig létesülésbe, 's virágzásba lépjen? —"s mire kell tehát nekünk e’részben minden esetre figyelmeznünk — csak emlékezzünk vissza, midőn ez a’ Bohnia felé vezetendő vasút terve kihirdettetett, milly szomoríto hatással volt ez honosinkra, midőn azt látták, hogy éppen Galiczia, éppen Lengyelország jön olly könnyű közlekedésbe Bécs fővárossal, ‘s Ausztria tartományaival, mellyek leginkább képesek akár termesztményeinkre, akár marha kereskedésünkre nézve Hazánkkal igen káros concurrentiába lépni, és igy a’ mint szomoríto volt ez, olly örvendetes volt annak hallomása, mintha felhagytak volna azon tervezettel, hogy ezt az utat egész Rohniáig vigyék, mert nem felelt meg az óhajtott jövedelmezési várakozásnak, de nagyon tartanak tőle a’ jobban értesítettek, hogy üszvekötvén magokat Magyarországg-al, 's leginkább ha a’ Pozsonyi kivánat igy garantiák nélkül, a' többi részének biztosítására nem ügyelve elfogadtatik, Pozsony Várossával, a’ mint ezen öszveköttetés által a’ Részvények ismét reménységök szerint jobban lábra kapnak, a" felhagyott Hazánkra nézve anynyira káros tervet Bohnia felé ismét folytatandják. Midőn tehát mindenkép Örülnünk kell, hogy ha ezen Bohniai tervnek folytatása elmarad, ez megfontolásra méltó tekintet, a' jelen Pozsonyi kivánat kérdésének eldöntésénél, hogy a’mennyire rendelkezésünk általa' Hazánkra nézve káros következményű Bohniai vas utat előmozdítjuk, — más részről legalább az egész útvonalt biztosítsuk. — Ezen biztositás még azon okból is igen szükségessé válik, mert sokan azt hiszik, hogyannál is inkább lehet tőle tartani, hogy ezt az utat a' válalkozók, ha tólök fog függni, csak a' nyerességet Ígérő re'szeiben fogják épiteni, úgymint Ganserndorftól Pozsonyig , 's legfeljebb Pesttől Váczig, mert a’ töblfi közép részében ezen vállalat a’ sok akadályok és költségek miatt úgy is majd csak nem a kivihetetlenek sorába tartozik, s egészre nézve a’ kamatozást minden esetre nagyon le fogja szállítani, ezt a' Szólló maga részéről nem állítja ugyan, de a’ mennyire ez a’ része a’ vonalnak nem terra incognita előtte, a’ mennyire ezen határok előtte egyről egyre esméretesek, el nem felejtkezhetik arról, hogy Vácztól felfelé mennyi völgyekbe fekvő helységeken, hegyes, völgyes határokon és bérezeken kell ezen úttal keresztül vergődni, úgy, hogy a’ ki ezen tájakat jól isméri, ha nem is a’ kivihetőség eránt, de a’ kivinni való szándék eránt aggodalommal méltán eltelhet, — által lehetett ezt látni azon nagyszerű tervből is, melly a’ Város nagyteremében volt kitéve, hogy t. i. ezen részén a’ vonalnak melly roppant munkákat kell véghez vinni — azon kivül a’ Garamon és Ipoly vizén is általkelni, ’s költséges minden esztendőben könnyen veszendő hidakat épiteni, — ellenben a’ költség felszámítás olly csekélyen van kitéve, hogy az ahhoz értők, azt fele részére se tartják elegendőnek. — Nem szűnnek meg a’ nehézségek a’ vonalnak még felsőbb részére is, úgymint Érsek Újvár, és Farkasd vidékére, itt emlékezzenek meg a’ válalkozók a’ Vág, Nyitra és Zsitva folyók öszve jöttére, ’s azoknak sokszoros áradásaira, mert ezen sokszor messzire terjedő áradásoknak alá vetett területeket, költséges sánezok, vagy töltések nélkül annyira bajos lesz egészlen kikerülgetni, hogy különben legjobb lesz egy úttal nem csak locornotivekről de csónakokról, és halászati eszközökről is. gondoskodni, hogy midőn a’ vaspálya a’ viz fenekén fog vesztegleni, legalább halászattal ’s vadkácsa vadászattal mulathassanak, de ki fogják e? ha csak ezen akadályokat biztosított szilárd szándékkal le nem győzik, az ekképp nyerendő pontjok a’ vasút jövedelmeit pótolni? ez már más kérdés. — Nem halgathatja el továbbá a’ Szólló mikép azt is szeretné még ezen balparti vasútra nézve megváltoztatni, ’s a’mennyire csak lehet követelni, hogy ne ló erőre, hanem gőzösökre lenne alkalmazva, mert ez szinte nem csekély árnyék oldala ezen válalatnak, hogy többnyire csak lóerőre van állapitva, miután tudják az eddigi tapasztalások szerint, hogy leginkább csak ott jövedelmezhet a’ vasút, a’ hol személyes sokaságra és utasokra van számitva, mert termesztményeknek vasutoni szállítása terhes is, költséges is, azért itt nálunk, a’ hol a’ Duna a’ vasút mellett hajózhatóságával kínálkozik, inkább fogja mindenki termesztményeinek, mellyeknek úgy sem kell éppen órához kötve megérkezni, mázsáját egynéhány váltó krajezáron, habár közönséges hajón szállítani, mint vasúton pengő pénzben kétszer háromszor annyit fizetni, személy frequenliára pedig hogy lehet itt számot tartani? — ha azt nem gőz erő hajtja — hanem lovak fogják vontatni, mert ki fogja magát arra szánni, midőn gőzhajón, vagy más gyors eszközökkel serényebben utazhat, hogy ezen vasúton rák módjára vánlzorogjon. — Mind ezeket a’ nehézségeket azonban nem azért hozta fel a’ Szólló, hogy a bal parti vasutat gátolja, mert Küldői, ha mind a’ két vasút egyformán biztosítva lesz, hajlandóbbak inkább ennek adni elsőséget; hanem főképpen azért hozta elő, hogy mennél több a’ legyőzendő nehézség, annál szigorúabban kell a’ biztosításokról gondoskodni, mert annál alaposabb a’ gyanú, hogy a’ válalkozók vágyódása talán csak némelly kevesebb, ’s olcsóbban utolérhető részekre t e i j e cl ki, már pedig a’ biztosítások, mellyek eddig elé felhozattak, éppen ki nem elé- D.tők, s Küldői részéről garantziákriak nem tekinthetők, azért kötelességébe áll ezeknél nagyobbakat követelni. De tán azt fogja valaki mondani, hát a’ jobb partra nézve miilyen biztosítások a-