1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 96. országos ülés
195 Halinak. —• a" parira nézve egyenes biztosítás szinte nern nyujtatilc, és így ha az volna szóbari h»»gy ez nyerjen elsőséget, a’ Szólló ezt a’ vonalt is elébb végig biztositatni kivánná, jóllehet igaz, hogy ezen nlra nézve a’ Törvényhozástól semmi sem kívántatik, semmi sem sürgettetik, ’s csak annyi van tudva előttünk, a’ mint közönségesen mondatik, hogy ha a’ bal parti út eszközlésbe vétetik, a’jobb parti létesülni nem fog, és egészlen elmarad, ebből pedig mi következik? az, hogy a’jobb parti válalkozó a’ bal parti vasutat magára ’s érdekeire nézve igen károsnak tekinti, azon esetre tehát, ha a’ bal parti, akár biztosítások hiánya miatt, akár már okból most foganatba nem lépne, a’ jobbparti válalkozó magáét a’ jobb parton mentül előbb kéntelen volna elkészíteni, mert különben általlátván a’ Nemzet az ő csalárdságát, ’s nem tiszta szándékát a’ bal parti ujjabb sürgetésekre elkerülhetetlenül létesülne, — ezen környülállás tehát ezen kénszeritett állapot a’jobb partinak építését természetesen következteti, Buda-Pestről pedig Tisza vidéke felé.a’ közösülés legalább csatorna által, mellynek a’ jobb parti válalkozó egyik fő előmozdítója, szinte alaposabban lévén várható, mint az ugyan ott építendő vasút, annyi bizonyos, hogy legalább az eddigi adatok ’s biztositások szerint ezen jobb parti vasútnak és közlekedésnek körülményei a bal parti kinézéseknél biztosítóbb alakban tűnnek elő — ’s ez által semmi esetre olly intézet, melly az Országra nézve káros következésé lehetne, millyen a* Bohniai vasút elő nem mozditatik, ellenben reménylhető hogy idővel Triesztig folytatódván, öszve fog bennünket kötni Stiriával a’ tengerrel, és igy a' világ nagy kereskedésével, nálunk pedig, midőn a’ gabona kereskedésre nézve Angliával olly szép remények fejledeznek, egyik fő tekintetnek kellene lenni, hogy a’ tengerrel mennél több helyen Öszveköttetésbe jöjjünk. — Ezek lévén mind a1 két vasútnak a’ körülményei, minekutánna se az egyik, se a’ másik voltaképpen biztosítva nem lenne — minekutánna továbbá a* jobb partitól egyenes kérelem, vagy postulatum fen nem forogna, az elsőségi kérdést pedig a’ KK. ’s RR. már a’ Kerületekben is elmellőzték volna — illy fekvésében a’ dolognak Küldői is, a' mint már az előadott utasításból kitetszett, csak végig biztosítva legyen a’ bal parti eránt nagyobb p07suliv hajlandóságot mutatván — mindezekre nézve azonban minekutánna Küldőinek világos akaratja sze-?>e kivánata a* lint ezen Pozsonyi postulatumot, úgy mint előadódik, tellyes biztosítás nélkül az egész vonalra pár- *as ui iránt* * tolni, 's felterjeszteni, nem lehetne, a’ kivánt tökélletes biztosítás pedig Bécstöl Debreczenig kielégitőleg éppen nem nyújtatnék — és e’ részben a’ fogyatkozást az utóbb kiosztott B. Ditrich nyilatkozása is, mellyben semmi új nem foglaltatik, ki nem pótolná, mert ez is csak arra látszik irányozva lenni, hogy reális* garantia nélkül ujjabb nimbusszal vegye körül a’ dolgot — azért illy alakban a’ Pozsonyi kivánatot nem pártolhatja — hanem bővebb biztosításokat, reális garantiákat követelni köteleztetik, illyen reális garantia volna az, ha a' KK. és RR. elhatároznák, hogy ha a’ válalkozók az egészet el nem készítenék, akkor a’ vasútnak már elkészült részét veszejtsék el, és az a’ Nemzetre száljon által, illyen reális biztosításnak tekinti a’ Szólló azt, mellyet Bihar Követe előadott, hogy add'g mig ('esttől Pozsonyig el nem készül, Pozsonytól Gänserndorfig nyerendő k. szabadalmát ne használhassa, — ezt tehát részéről is elfogadván, illy biztosítás mellett a' Pozsonyi kivánat felterjesztéséhez szivesen hozzá járul. Súrosi Kínét (JPálszhj FerenczJ: Küldői azt hiszik, hogy annak, kit a’ törvény pártol, másnak pártolására szüksége nincsen, és igy* ők a’ Pozsony*! kivánatot nem pártolják, — ha azonban ezen voksával kissebbségbe maradna, a’ Bihari javallathoz járul, hogy t. i. a’ vasvonal addig Ganserndorftól Pozsonyig ne épitessék, míg a' Pesttől Pozsonyig való készen nein lészen. Az Előlülő: A’ Bihari indítvány mellett már ketten szavazván, az ha jól kivehette, nem abból állana, mint Sáros mnndá, hanem abból, hogy* a’ Ganserndorftól Pozsonyig való vonalon addig bér ne szedessék, mig a’ Pesti vonal Pozsonyig készen nem lészen. — Sárosi Követ (^Púlszky FerenczJ.’ Ő a Bihari Követ javallatát úgy* értette, hogy* a vas vonal bár hói kezdődjék is, a' Pozsonytól Gänserndorfig vezető előbb ne éppitessék, mig a Pesti vonal Pozsonyig kiépítve nem lesz. Bihari Követ (Beöthy Ödön): Az ó javallata nem oda járói, hogy a’ Ganserndorftól Pozsonyig való vas vonalra a’ szahaditék ki ne adassák, hanem kivánata az, hogy azon szabaditékkal* élés előbb meg ne engedtessék, mig a’Pesti vonal Pozsonyig készen nem lészen, mert ellenkező esetben megtörténhetne, hogy a’ vasút Ganserndorftól Pozsonyig elkészülvén, tovább nem vitettne , — ennek biztosítására tehát minthogy az egész bal parti útnak fő rugója a Ganserndorftól Pozsonyig való vas vonal, ha valaki azt el akarja nyerni, készittse a vas utat egész Pestig, mert a* kereskedés fő pontja Pest lévén, erre kell ügyelni. — Fiumei Kerület Követe (Katinel/i Károly): Hazánk közös és Küldői különös érdeke azt kívánja, hogy a'Nemzetnek ereje, két közegyenes vas útak által szét ne hasogattasson, és ez áltál a két vas úti válalkozó Társaság a' gőzhajó/,ási társasággal együtt idővel megbukjon , hitelünk tönkre no jtisnn, ’s kereskedésünk a’ közlekedés tekintetében tetemes vissza lépést ne szenvedjen. Ezen elvből indulva ki, bátor a’ Szólló a’Kendeket arra figyelmeztetni, hogy Ausztriában 49* XCVr. Országos Ülés. — Február. 28-itf// 1 SIC*.
