1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 94. országos ülés
171 gyék, vagy járások neveiknél kelletik nevezni. — De ha a’ dolog practicus oldalát tekinti, nem látja által az okát, miért kívánják a Rendek Slavonia nevezetét megszüntetni, az hallá e’ helyen mint ennek okát említetni, hogy Magyarországhoz tartozó részeket mentül inkább az anya országhoz szorítani kelletik, ez igen helyes politica, de ezen esetben csak akkor volna alkalmazható, ha Slavonia Anstriaként, vagy Styriaként, az Austriai Császárságnak nem a’ Magyar koronának lenne kiegészítő része , és igy nem ugyan azon Magyar hazának érdekei ébresztenék a’ Horvát, vagy Slavonita politicus életét, a' mellyek Magyarország lakosának politicus nézeteiben vezér fonalul szolgálnak; ha egyforma buzgó bazai szeretetet, és tántoríthatatlan Fejedelem iránti hűség egybe nem kapcsolná e'tartományoknak lelkes lakosait Magyarország polgáraival, a’ kik, ha a' Haza akár mi módon veszélyeztetnék, most is úgy életüket, és vagyonaikat felál. dozni készek volnának, minta’ Magyar, a’ Históriának minden lapjain hős tetteikért magasztalt ősei ha bár Slavoniták voltak is, az cselekedni készek valának. — Új szorosabb kapcsolatnak felállítása tehát véleménye szerént szükséges nem lévén — a’ másik véleményen lévők által felhozott okokat még arra sem látván elegendőknek, hogy a’ név alatt foglalt historicus reminiscentia eltöröltessék, arra kéri tehát a Rendeket, hogy c’ tekintetben a’ régi szokást fentartani méltóztassanak. — Borsodi Követ (Palóczy László) : Ő is azon véleményben van, hogy azért, mível Ő Felsége ez ttrbérre nézve a’ 3 Ygyét a' Magyaroszági Vmegyék közé iktatni megengedte — a’ Slavonia nevezetet a’ czimből kihagyni nem lehel; mert a’ mint tudatik, hogy ezen 3 Vgyék Slavonia inferior 1 nevezet alatt jöttek, ha tehát inferior Slavonia, volt kelletik lenni egy superior Slavonianak is; azonban ez hol légyen? azt tartozik evincálni Horvátország— ő tehát az Elölülőnek okainál fogva is a’ Slavonia nevezetet a' czimben benthagyatni, ellenben a’ 3 Vgyék sérelmeit a’ Magyarországi Vgyék sérelmei között soroztatni kívánja. Nógrádi Követ (Szentiványi Anselm): Hogy a' kérdéses 3. Vgyék Magyarországhoz tartoztak nyilván kimondatik az, az 1751: 23 Türvényczikben, midőn is az Országgyűlésére való meghívásokról az mondatik ,,posthac ad diaetales Regni Concursus evocandi inter reliquos Regni huius Comitatus sessione et voto postliminio gaudere possint“ egyéberánt a’ Borsodioknál fogva a’ Slavonia nevezetnek megtartására szavazott. Pest Ygye Követe (Dubraviczky Simon): — Szinte a" Borsodioknál fogva a’ Slavonia nevezetet meghagyatni kívánja, 's azt hiszi, hogy akkoron az Elölülőnek sem lészen óvásra szüksége, hasonlóan Szepesi Követ (Zsedényi Eduard), és Nyitrai Követ {Marczibányi Lőrincz) is a5 Borsodi oknál fogva a’ Slavonia nevezetnek meghagyását pártolták. Horvát Országi Követ (Busán Herman): — Minthogy a’ szállónak úgy látszik, hogy a’ KK. és RR. az Elnök felszóllitásának következtében azon kerületi határozattól, melly szerént a’ Tótországi nevezet kitörültetése javaltaték, visszaléptek, — egy másik, a’ Tótországi Vármegyék által előadott sérelmeknek a’ Ill-ik osztályból a’ H-ba leendő ál tál tételét tárgyazó, kerületi határozatnak ellenére, — szükségesnek tartja a'következendőket előadni: Ezen általtételt, sem érdemére , sem alakjára nézve helybe nem hagyhatja, — érdemére nézve azért nem, mert 1836-ik Mart. 6-ról az Országgyűléséhez intézett k.k. válaszban nyilván érintetik, hogy O Cs. Kir. Felsége, — leginkább azon okból: minthogy magok a’ KK. és RR. 1833-ki Sept. 21-ről költ Országgyűlési Felírásukban az 1715-ki 92-ik és 1751: 23-ik törvényezikkelyekhez ragaszkodtak , 's azontúl kijelentették, hogy mindenkinek jogait fentartani kívánják , — kegyesen megengedte, hogy ugyanazon Megyék az úrbéri táblákban névszerént beikta itassanak ; fenállván tehát a’ nevezett Mogyéknek a’ Báni hatóságtóli függésük, mellyet magok a' KK. és RR. is megesmértek, sem ezen Megyéket, a’ közöttük és a’ kapcsolt Országok között létező törvényes kapcsolatból kivenni, — sem azoknak sérelmeiket a’ Dalmát, Horvát s Tótországi sérelmek és kivánatok üszvességéből kitörülni, 's a’ Magyar Vármegyék sérelmeik közé általtenni nem szabad. De alakjára nézve sem hagyhatja helybe , mert az alsó Tótországi említett három Megyék valamint sérelmeiket Dalmát, Horvát és Tótországok köz Gyűlésein előterjesztik, és az ugyan azon Országok Követeiknek arra nézve adandó utasításnak kidolgozásában részt vesznek, úgy az Országgyűlése alatt is azon Megyéknek Követeik sérelmeiknek feljegyzését a kapcsolt Országok Itélőmesterének adják által, ki azokat a’ kapcsolt részeknek többi sérelmeikkel s kivánataikkal egy tömegbe szerkeszti, és a' Báni tanácskozásban, hol ezen szerkeztetés megvizs. gáltatik, előadja, — ezután Dalmát Horvát és Totországoknak egy tömegbe szedett sérelmeik s kivánataik a’ sérelmek megvizsgálatára országgyűlésileg rendelt országos Biztosságnak megvizsgálás végett általadatnak, Ha ezen , századok ólta divatozó eljárás megváltoztatnék, és az alsó Tótországi három Vgyéknck sérelmeik a’ Báni tanácskozástól elszakasztattnának, alakját 43 * Xd\. Országos l ies. — Február. 26-káu 1840.
