1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 94. országos ülés
Xd I . Országos Ülés. — Februar. IG-kún 1810. 167 giúból az illyesekben helyesen csak úgy, ’s akkor lehelne következtetni, ha a’ Városok a* Vármegyéktől elkülünözött municipalitással, és hatósági függetlenséggel felruházva nem lennének, és a’ politiai dolgokban magok is kebelük,’s határukban rendeléseket nem tehetnének; ez azonban oda mutat: hogy mind azon törvények, a’ mellyek a’ Vgyéknek politia dolgában befolyást adtak ^ráníölí* kÍ' a' Városokba; csupa kivételek legyenek a' rendes szabály alól. A’ kivételeknek pedig az a’természete: hogy a ki nem \eit esetek, s tárgy ak rendes szabálynak alatta hagyva értetődnek; mert ha a/,t: hogy egy vagy két politiai tárgyban a’ Vgyék hatalmat nyertek, a’ Városokban, azonnal egyéb városbeli politiara is érteni lehetne, vagy kellene; úgy a’ Vgyék tartoznának a’ Városok közbátorságát is Jentartani , vagy legalább arra felvigyázni. — Kérdi a’szóló e’szelént, mi okból kelletett a Városokra való befolyást a’ Vármegyéknek egy vagy két politiai tárgyban alkotptt törvények által megengedni? nem e’ azért? mert azt a’ Vgyék, ’s a’ Városok közti természetes viszonyok állásában magatói úgy érteni nem lehetett? arról is van példánk: bog} azt, a mivel a károsoknak hatalmakat az üresekben egykor csonkították, a’ törvények máskor ismét viszaadták: — ez történt a’ mértékek tárgyával is; mert akár mit is mondjanak ezek iránt az említett régi törvények bizonnyára az 1807: 22-ik törvényezikk. 3-ik §-ba a’ mértékek hitelesítése, ’s bélyegezése, a' 4-ben a' mértékekre való közvetlen felügyelés, a’ 6-ba pedig a' bélyegzési taksák meghatározása is, a’ minek a’ kérdéses tarifíákkal legnagyobb rokonsága van, a‘ Városokban a'hely beli Tanácsoknak tnlajdonítatik. —■ A' második panaszára Bács Vgyének általmenve, midőn Szabadka A'árosa’ kebele, 's határbcli nemesek nemtelen szolgáin büntető bírói hatalmat gyakorol, azzal egy' részént kétségtelen jusaival él , más felül epedig olly kötelességet tellyesít, a' mellynek elmulasztásával a’ III. B. 32-ik czimjénél fogva ön magára szigorú büntetést vonhatna. Jósa Szabadka Városának ezen biróskodás nemére nézve gyökereztetik az élő törvényekben, a' Varos privilégiumában, és régi szakadatlan gyakorlatban. Sigmond 11. D ec. 5-ik ez. és III. 20-ik czimje a’ Városok minden lakosait nemesek egyedüli kivételével a’ helybeli bíróságnak alája rendeli — a' 111: 32 czimje az: hogy a’ nemesek a’ Vgyék büntető hatalmába tartozzanak, mondva kiköti : hogy a’ mikor nemtelen kezek által fogatnának el, három napok alatt az illető Vgyének áltszolgáltassanak — szolgáik áltszolgáltatását egy szóval sem említvén, az 1687: 18-ik ezik. a' melly re Bács Vgy'e a' sérelmek választmányi szerkezetében hivatkozik a’ megszökő jobbágy okról rendelkezik, és azért ide nem tartozik — de az 1647-ik 78-ik ez. sem, a’ melly hez a’ szerkező Választmány', és Bács Vármegye ragaszkodik, változtatta meg e’ tekintetben az említett régibb törvényeket. — Ezen czikkely egyedüli törvényünk, a’ melly a’ városbeli nemesek nemtelen szolgáitól említést tészen, de a’ Városok büntető hatalmából koránt sent veszi ki — 5-ik szakaszából szokás ezt elég helytelenül következtetni: ezen szakasznak két része van, az elsőben csak a’ nemesek személyei, és ingó vagyonai kivétetnek a’ Városok bírói hatalmából, szavai ezek „Nobiles (siquidem in personas et res eorum nullam plane babeant authorithatem) in causis, et negotiis Jurisdictionem earum minime concernentibus coram ipsis juris tare non compellant“ — itten szolgákról sem említés sem rendelkezés nem található — a’ második, felében ezen törvényszakasznak a’ nemesek ismételv e említetnek, és mind ezeknek, mind szolgáiknak elégséges ok nélküli béfogatásuk, vagy is az az elfogatási hatalom gyakorlásában sokszor elkövetni szokott visszaélés, vagy is az úgy nevezett violentia tilalmaztatik, a’ melly tői úgy'is minden Törvény hatóságnak természetes kötelességéből tartózkodni kell^ — szavai ezen második résznek ezek „tantominus ad simplices cuiusv is instantias et importunas delationes eosdem (vagyis a’ nemeseket) vel eorum servitores arestent captivent, carceribus, et vinculis affligant“ itt ítélésről, vagy büntetésről említés nincsen. Hogy pedig itt a: befogatási hatalommal való rendes élés minden tilalom mellett is a’ Városoknak meghagyva légyen, azt világosan mutatja 1-ür az: hogy' a’ tilalom „ad simplices cuiusvis instantias, et importunas delationes“ szorítva lévén, természetessen mihelyest arra ,,fundatae instantiae“ mutatkoznak, azonnal tellyes engedelemmé változik; mutatja ezt 2-or az, hogyha itta’ hatalommal való élés egészen elenyésztetve volna, akkor, minthogy a’ szerkezetben, nem csak a’ szolgák, hanem a1 nemesek is említetnének, ezeknek is elfogatása tilalmazva lenni értetődne; — azonban a III : 32-ik czim egy enessel! kimondja: hogy a’ nemeseket a’ nemtelen kezeknek is, jól lehet csak bizonyos körülállásokban, de még is^1 fogni szabadságuk van, annál bizonyosabban tehát szolgáikat. Hasonló észrevételek adnák elő magokat, ha ezen szakasz említett második felének is olly értelmet adni kellene, a’ miilyent neki Bács Megye tulajdonít: mintha t i. benne nem a’ befolyásról, hanem egyenesen bíráskodásról szó volna; mert ezen értelem mellett is, minthogy a’ szerkezetben lévő említett záradék , a’ hatalommal való élést, csak az elégséges oknélküli feladások esetében tiltaná, természetesen az azzal való rendes élés jussát sértetlenül fentartani értetődik, annál bizonyosabban: hogy ezen egész törvényezikkely egyedül az akkoron, a’ \á-42*
