1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 94. országos ülés
Sérelmek, é$ ki ránatok. l68 XCIY. Országos Ütés. — Február. 2ú-kán 1840. rosokban clhatalmazott visszaélések ellen, alkotva lévén, ott a' hol a’ Városok rendes hatalma meghagyásával csak a’ visszaélés ellen rendelkezik, ezt bizonyos záradékok segedelmével eszközölni szokta— t. i. ezekkel—,,ad simplices cuiusvis instantias, et importunas delationes vagy ad quorumvis instantiam, vagy ob nationis et religionis odium, vágj ex nancore, et odio.“ Híj' záradéka von nem csak az említett 5-ik szakasznak, hanem a 8-nak, is a’ hol ad quorumvis Instantiam záradéknak használásával a’ városbeli nemesi házaknak zár alá való vétele tilalmazva olvastatik, és még is ezen okból senki sem állíthatja: hogy a' városbeli nemesi házakra nézve a’ Városnak biroi hatalma nem volna ; tehát midőn az 5-ik §-ba is „ad simplices cuiusvis instantias, et importunas delationes“ záradéknak «szközével a nemesek nemtelen szolgái visszaélések ellen oltalmaztatnak, mondani nem lehet, hogy azok a’ Városoknak rendes hatalmából kivétettek légj'en. Privilégiuma is Szabadka Várossának jelesen 9. ’s IG-ik pontjában említett \ilágos törvények értelmében szól; mert a Aáros minden lakosait, nemesek egyedüli kivételével a’ helybeli Tanács büntető bírói hatalma alá hajtja: ennél fogva Szabadkának szüksége sincsen érintett köztörvényekhez e’ dologban ragaszkodni, miután a’ II. 7-ik czimje a' privilégiumról azt hirdeti: hogy beneficium Principis legyen , saepe contra jus commune concessum. Szabadkának e’ tekintetbeni gyakorlatát, mcllyet kir. Városnak való emeltetése óta szakadatlanul folytat, nemes Bács Vármegye csak lS25-ik évtől fogva gáncsolja, amikor a’Helytartó Tanácshoz megszüntetéséért folyamodott; ekkor Szabadka Városa a’ Helytartó Tanács előtt annak mind valóságát, mind törvényességét 230Ítéleti példákkal, mellyck felszabadulásától fogva szakadatlan folyamatban az említett évig hozattak, világosan kimutatta, és azért 1830 évben a’ legfelsőbb Helyen gyakorlata folytatásában fentartatott. — Szabadkának helybeli körnj ülállásai is, e’ bírói hatalomnak megtartását siirgetőleg javasolják; mert nemes lakosainak sokasága mellett, mivel számosak egyenként 50—60, bérest is tartanak, ezek egész seregeket képeznek.—Zombor Városa, hol Vgyei Törvényszékek tartatnak 7—§ mértföldnyire lévén Szabadkától eltávolítva, a’ bűnösök, és számos tanuknak oda és viszsza vitele, az adózó népet kétszeresen nyomja; mert sokszor legnagyobb munka idejében kéntclen arra fuvarokat szolgáltatni, azon felül pedig a’ pénztárt fs pótolni, melly illy alkalommal szükségképen terheltetik. — Magukra a’ nemesekre is nagy haszon háromlik onnan, hogy a’ város ítéli szolgáikat; mert a munkára szükséges embereiket főkép kissebb vétségek eseteiben rövid idő alatt vissza nyerik, holott az a’ Vgjétól, a’ hol az igazság kiszolgáltatása sok akadályokkal kapcsolatos , csak igen sokára történhetne. — Érzik is ezen jótékonyságot a’ Szabadkai nemesek; mert közönségesen kihágó szolgáikat maguk adják a’ Város büntető kezébe. Mind ezekből világos, bog) a’ mit Szabadka említett két tárgyban gyakorol, azt részint a’ Vgyék ’s Városok közti természetes viszonynak természetes állása, részént élő törvények, a’város prhilegiuma, és régi nem akadáljozott gyakorlata szerint, és helybeli külünös környülállások kívánatéhoz képest cselekszi. — Azzal tehát sérelmet el nem követ ; mert képzclhetetlen ott a’ sérelem, a hol az a mit annak tartani kellene nem csak törvényt nem sért; hanem inkább mind írva lévő, mind irva nem lévő törvénnyel tökéletesen meg egyez. Kéré annak okáért a’ Rendeket, hogy a’ jelen tárgyakra nézve a kerületi megállapítástól elállani méltóztassanak. A’ 24-ik számra. Az Előlülő: Minthogy ezen pont alatti tárgyban ő is eljárt, az előtte ösmeretes ’s éppen azért megnyugodva mondhatja, hogy a’ mit csak e’ tárgyban lehetett mondani, az az országos Választmány javallatában be van foglalva; ’s noha a' mint méltán várta is, személye ’s eljárása ellen ezen panaszokban semmi sincsen— felszólítja még is a’ Rendeket, hogy e’ részben az országos Választmány véleményét fogadják el. Gömüri Követ £~<S.2e/i£-/eá//yi Károly): Megjegyzé hogy Megj éjében két kir. Biztos volt, a’ nyomozó kir. Biztos ellen, kit Megyéje az Elölülőben tisztel, nem csak semmi kifogása nincsen, sót magasztalva megösméri azt, hogy ő magát a’törvény szabta úthoz alkalmaztatta — hanem annál több kifogásai, és sérelmei vannak Megyéjének a’ kir. Decretum ellen, mellynek mi következései voltak az előbb felolvasott sérelmek mutatják, mellyek felterjesztésiért a’ Rendeket ezennel újabban is megkéri. < A' 2G-ik számra. Az Elölülő: Minthogy a‘ parancsolatoknak okokkal való támogatása iránt a’ kivanat már más helyen is előfordult, minthogy azt, hogy a’ parancsolatok ezelőtt is okokkal nem támogattattak volna, mondani nem lehet, ezen panaszt a’ szerkeztetésből kihagyatni kívánja. Vasi Követ {Bertha Sándor): Azt, hogy a’ parancsolatok eddig is okok nélkül adattak volna, egjije sem ki\ánja állítani: de éppen azért mivel a’ kérdéses parancsolatban törvény fel-
