1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 94. országos ülés
160 S^rflmek, és Tánatok. csak Hevesben, hanem más Megyékben is gyakoroltatok — ugyan is ha már e’ közgyűléseken, r Tisztválasztásokon elkövetett csínokban a' megyei Tisztviselőség részrehajló volna is, kérdi 'Tvolt ez illy esetekben az eddigi gyakorlat? az ő tudományára az, hogy a' szomszéd Megye dea‘le^áltatott, igy volt Megyéjének egy esete, egy bizonyos nemes ember ösmérctes magaviseletéről Zempléni közgyűlésen kapván Actiót. ő mivel félt a' Zemplén Vgyei Törvényszék bíráskodásának ellentmondott, azt adván elő, hogy Zemplén megye neki ellensége légyen, mi történt? szomszéd Borsod Vmegye Törvényszéke delegáltatok, s birúi kötelességében minden költségek nélkül eljárt: ha tehát Heves Yg) e Törvényszéke csak ugyan részrehajló volt volna, a mi azonban hogy nem volt kitetszik a’ Hevesi Követ előadásából, azon esetben valamely szomszéd megyét kellett volna delegálni; nem pedig a' felek tetemes terheltelésükkel kiil Megyékből bírákat rendelni — megyéje Heves sérelmét pártolni parancsolván a’ kerületi szerkeztésre szavaz. Az Előlülő: Habár Borsod Vgyc Követének előadása szerént is a'szomszéd Megyét kellett volna is delegálni, Ó Felsége még is delegatio jósával élt volna; midőn pedig 0 Felsége e'részben máskép rendelkezett a’ delegatio jogával a’ könyülményekhez képest czélszerüleg élt, mert hogy a’ Hevesi esetben, szomszéd meg) ét, mint hogy abban köztudomás szerént azok is részt vettek, dilegálni nem lehetett ugyan azon oknál, mellynél fogva a' bíráskodást Heves megyénél hagyni nem lehetett, kiki, a' ki az esetek sorát tudja meg fog gyózettetni — nem maradott tehát az igazság kiszolgáltatására más eszköz mint az, mell) ct 0 Felsége bölcsességé rendelt — mi a‘ költségeket illeti, e' részben sokat lehetne mind a' két részről felhozni; de ha valahol igaz az, hogy cum damno alterius locupletari .non licet, annál igazabb lészen a jelen esetben az, hog)' cum damno contribuentis plebis locupletari non licet — ő már e részben véleményét fentebb is előadta ; ha azonban a' RR-k kerületi végzésüktől eláilani nem akarnak, ám lássák; de illy sérelmek felterjesztésében sok sikert nem Ígérhet. A’ 19. és 20-ile* számra, Sabadka Városa Követe QDemerácz AlajosJ : Kötelezve érzi magát Bács Vgye által jelen II.ik osztál) beli 19. 's 20-ik számokban feladott két panaszra észrevételeit ez alkalommal is előadni. A’ mi az elsőt illeti: az országos, és héti vásárok helypénzeinek, és külömbféle mértékek használásáért szedetni szokott taksáknak táriffáit, Szabadka városa felszabadulása idejétől fogva, sőt irástárában találtató régi irónián) ok bizonyítása szerént, még priv ilegialis mező város korában is mindenkor Bács Vgye befolyása nélkül maga számára készítette, s foganatba is hozta. Szabadkának ezen g)akorlatát ns Bács Vgye először 1825-ik évben gátolni kezdette, a’ Helytartó Tanácshoz megszüntetése végett folyamodott, és eként valóságát lettleg megismerte. Leküldetvén a’ varoshoz észrevételezés végett ezen folyamodás, nem késett az e’ tárgyi gyakorlatát az 1780, 1785. 17S6. 1788. 1789 1790. 1792. 1793. 1794. 1S06. 1807. 1809. 1812. 1S15. 1S18. 1821. 1822. és lS25-ki tarilláknak előadásával bebizonyítani — minél fogva, minthogy a" ns Vgye meg nem mutathatta: hogy a' kérdéses tarifFát Szabadkán valamikor foganatba behozta volna;, azért 1829-ik évben a' Helytartó Tanács utján leérkezett k. kir. Leirat, a" Várost gyakorlott szokásában fentartotta. Hasonló villongása volt Bács Ygyének Lj-Yidék várossával is, melJynck a’ lett a’ következése, hogy az 1S2S-ik évben lejött k. Leirat egyenesen kimondotta: hogy illyetén tarilláknak a' városok számára készítési jusát a’Vg) éknek semmi törvény által nem engedte. Egész törvény könyvben nincsen egy törvény is, melly a' Városokat arra kötelezné: hogy a- Yásári, s piartzi helypénzek, ’s a' mértékek használásáért való laksákróli tarilfákat a' Ygyéktől elfogadni tartozzanak. — Politiai tárgyakról rendelkező törvények kétfélék — némeliyck a Városokat említik, mások pedig nem — az utóbbiak egyedül olly helyeket köteleznek a’ mely- Jyek ns. Vgyék rendes hatalma alá tartoznak: miután a’ Városok a' ns. Ygyéktől elkülönözött Municipiumok és független Jurisdictiok volnának, ’s ennél fogva a' kebelük, s hatáíukbeli politiaról maguk is rendelkezhetnének természetes: hogy valahányszor a’ törvén) hozói hatalom a A g) ék beíolyását az illyesekben ^'.'Városokra is kiterjeszteni akarná, ennek a törvén) szerkezetében való egyenes kimondására mellőzhetetlen szüksége legyen. Azon politiai törvények is két felé oszlanak, a mellyek a városokról említést tesznek, némeliyck t. i. Vg) éknek a’ Városokba befolyást engednek, mások különössen a’ városokbeli politiáról alkottatvák. Ü egyedül két oil) politiai tárgyat tud, a mell)' iránt a Vgyék befolyása a’ Városokra kiterjesztetik, —t.i. az 16o9: 71-ik türvényezik „res venales mechanicorum opificum, et lanionum“ limitáltatni azon felül az 1588-ki 18.1659: 71.1715: 63. a' mértékekre való felügyelést a’ V’gyékre bízzak a Városokban is. De ezen két tárgya' kérdéses tárgyaktól kiilömbözik : mert a’ „res venales mechanicorum opificum, et lanionum“, limitálni, és a' mértékekre felvigyázni, melly utóbbit csak a hamis mértékek használásának gátlására érteni lehet, nem azt jelentik, a' mit a' Vásári, s piarczi helypénzek, és a' statera, mérő véka, 's itze nevezetek alatt érteni kell. Analo-XCfV. Orsrzágos Ülés — Február. 26-kán 1840. «
