1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 94. országos ülés

XC!\. Országos Vies — Február. 26-kán 1840. 10r. ezen elv' általánosan igen is áll, azonban törvényeink világos rendeleténél fogva tagadni azt sem lehet, hogy a‘ törvényes bíráknak akadályoztatása esetében Ő Felségének joga légyen, bírákat delegálni; mert ha () Felségének ezen jusa kétségbe hozattathatnék, valljon kérdi, hogy állana ^ az igazság Kiszolgáltatása például akkoron, midőn a Nyékben a’ közgyűlések, vagy tisztválasz* ránatok. tás alkalmával történt kicsapongások lennének megbiintetendők, a’ midőn t. i. a’ megyei birák majd mindnyáján, vagy résztvevők, vagy a’ vétkesekkel baráti, 's atyafisági vérségben állanak? ha tehát az illy esetekben () Felsége bírákat nem delegálhatna, a’ legnagyobb kicsapongások bün­teleniil történhetnének, mi végre is alkotmányunk megdöntését húzná maga után. __Mi pedig a1 költségeknek fizetését illeti, e részben a’ szokást kUlÖmbözőnek lenni nem tagadhatja, az azon­ban nagyobb részént a’ Megyékben is gyakoroltatik , hogy a' tanuknak napi béreket az elitéit fe­lek fizetni tartozzanak; ha tehát ezeknek elmulasztott napi béreket fizetni kell , ugyan azon igaz­ságon épül az is, hogy ha n vesztő felek, ha tölök kitelik a’ birák napi dijaikat is fizessék — nem volna ugyan is az igazsággal semmikép megegyezhető, hogy az illy vétkes kicsapongások büntetésére indított perek költségeit nem a’ bűnösök, hanem más ártatlanok és különösen a’ sze­gény adózó nép által öszvetett házi pénztár vigye. — Ez lévén az általános elvre nézve az ész­revétele, a‘ kérdés alatti sérelmet a‘ fentebbieknél fogva kihagyatni kívánta. Hevesi Követ (fíeölhy Lajos): Megyéjének e’béli sérelmét a’Kerületekben okokkal támo­gatva előadta, nem is szóllot volna, minthogy a’ többség a' kerületi végzést pártolja, csupán az Elölülő észrevételeire felelni kötelességének ösméri. Hogy Ő Felségének delegálni joga légyen, azt Megyéje soha kétségbe nem vette; azonban ezen jogot törvény szerént Ő Felsége csak ott gyakorolhatja, hol a' törvény birát világosan ki nem jelel — már, hogy Megyéjének esete az l 715: I 7. t.-czik. alá nem vonható, onnand is ki tetszik; mert a’Megyében történt esetekre a’ biráskodási jog a megyei Törvényszékeket illeti — hogy Megyéjében mindnyájan interessatusok voltak volna, azt mondani nem lehet, mert a' delegatio által is Megyéjéből a’ bíráskodáshoz annyi tag rendeltetett, hogy azok magokba véve is elegendők lettek volna egy Törvényszéket al. kötni, és a’dolgot elitélni;— a1 mi pedig a‘ költségeket illeti, már maga az Előlülő is megösrnér­­te, hogy e’ részben a’ szokás külümbözik; — Megyéje e' tekintetben azoknak sorába tartozik, a'hol ezen szokás nem divatozik, és igy szokás ellen azt megítélni nem kellett volna. — A’ legfőbb sérelem e'tekintetben tehát az, hogy eg) személy kétféleképen büntettetik, holott ez hazánk törvényei szerént & felségsértési, és hütelenségi eseteket kivéve kétféle büntetéssel semmi vét­ket fenyitteni nem rendelnek. Ezekből tehát látható , hogy Megyéje szomorú esetében önkény gyakoroltatott, ‘s olly önkény, melly ha megállapítatnék, elegendő volna arra, hogy a'gazdag ember holnap koldus botra jusson — ő tehát Megyéjének e1 beli sérelmét a’ Rendek pártfogásába újabban ajánlja; ellenben Baranyai Követ {Pukozdy Sigmond): A’ Hevesi sérelmet az Előlülő okainál fogva is nem pártolhatja. Mármarosi Követ {Mihályi Gábor): A’ Hevesi sérelemnek a’költségekre nézve való részét pártolta; nem ellenben annak első részét is. ^ erőczei Követ (jJankovics László): — Küldői e’ tárgyban egyetértenek az Elölülővel, s e’jelen a’Hevesi esetet sérelemnek nem tartván, azért, mert a’ delegátio disinteressate birósko­­dó tagok hiányában szükségesnek,a’ költségekre nézve pedig igazságosnak hiszik, hogy a’ költ­ségeket azok viseljék, kik a’ zavarnak közvetlen, vagy közvetett okai volfak. Mosonyi Követ (jSótér Ferencz): Az Előlülő okainál fogva a’ Hevesi sérelmet nem pár­tolja ; szinte Nyitrai Követ (Ernődy Janos): — Heves Vmgye által Küldői felszólítva lévén ezen sére­lem pártolása végett, de minthogy ezen eseteket általános előadásból, és az okoknak, mellyek a' sérelem szüleményei valának, elmellőztével, mint sérelmet bővebb felvilágosítás nélkül pártol­­hatónak nem is vélnék: azért ő Küldői részéről ezen sér^^n feletti bővebb felvilágosítást ki­­>ánván, addig ezen oknál fogva; de azért is, hogy az 1715: 17—ik Törvényczikkely 3-ik §-a azon szavak által ,,in reliquo pro diversitate causarum occurrentium, Ipgali Judice destitutarum, Regiae/erit authoritatis Judices ad qualitates , et merita ciusmodi causarum convenientes dele­gare“ ü Felségének a’ szükség esetében bírákat delegálni törvényes jusa lévén — Heves Várme­gye ezen sérelmét nem pártolhatja. Borsodi Követ (Palóczy László): Sok van hazánkban igaz, de nem törvényes —ésigy ha valami igazságos is, hogy az sikereltcssen , kell annak törvény által megállapítatni, és elren­deltetni. — Mi a" delegatiót illeti, ezen tárgyra megfelelt a' Hevesi Követ — ezen mostan szo­kásba vett delcgatiok hogy egy Hétszemélyes táblai bíró küldessék ki, és melléje több mások is rendeltessenek, hazánkban szokatlanok voltak; most ellenben már sajnosán látjuk, hogy ez nem Jegyző Könyv. //. Darab. 42 i

Next

/
Thumbnails
Contents