1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 94. országos ülés
163 legyenek szinte különös regáléi, inellyek egyedül a’hivatalt magát illetik, mint például maga a1 postamesterség, ezen jog magában személyes lévén, az végrehajtás tárgyául nem szolgálhat. Ha tehát Csongrád Agyé a postának netalán Illy' regalejét kívánta volna végrehajtásnak kitűzni, és a llel) tartó Tanacs által ebben akadályoztatott volna; minthogy, a* mint mondá azon regálék személyesek, és csak 0 Felsége engedetnie mellett másra által ruházhatók__e’ részben sérelmet nem látván, kihagyatni kívánja.— Mi a' kívánat 2-ik részét t. i. Kosuth levelezéseit illeti, e’ részben azt kell felvenni, hogy Hazánkban a’ posták O Felsége jogaihoz tartozván, ha a’ postamester Kossuth leveleit U Felségének parancsolatjára tartóztatta le, hogy azért a' postamestert perbe hozni nem lehet, kiki által fogja látni. — A' mi a' kívánat 3-ik pontját, hogy t. i. a’ posták elrendeztessenek, illeti, váljon Ü Felsége kinek ezekkoráig regáléi közé számitatik, arra reá lóg e' állani,az más kérdés. — Ezen egész sérelemre nézve az volna javallata, hogy e‘ részben a' régi bevett szokás használtassák, mi szerént a’ posta rendetlenségből származott minden illyes esetek () Felségének csak kivánatképen terjesztessenek fel, ha pedig erre nem hajolnának, azon esetre, minthogy c tekintetben sérelem bebizonyítva nincsen, egy törvény javallatot terjesztenének elő. — Csongrádi Követ fKlauzál Gabor): Felvilágosításul Megyéjének sérelmét e' képpen adta elő : a' mostani postamesternek apja mrgvévén a’ Horgosi postát, — apjok halála után az osztozó testvérek részeit megtartotta a' mostani postamester, — ki is idő múltával többi testvéreinek fizetni nem tudván, a’ dolog perre került, melly is befejeztetvén, midőn a’ Szolgabirú az Ítéletet végrehajtani kívánta, a’ postamester előmutatott egy végrehajtást akadályoztató parancsolatot, — ennek folytában Megyéje felirt a’ Helytartó Tanácshoz, és kérte hogy újabban kitűzött végrehajtási határ napot ország szerte hirdetne ki,— mire érkezett azon sérelmes intézvénye a’ Helytartó Tanácsnak, hogy a’ posta hivataloknak bírói végrehajtás alá való vétele még azon esetben sem történhetik meg, ha a kielégítésre szolgáló más vagyon hiányzik. — Már ha ezen kiváltság engedtetik a' postamestereknek, hogy az mind egyeseknek, mind pedig a’ hitelnek nagy ártalmára iecnd,kiki láthatja —midőn Küldői ezt sérelmesnek nyilatkoztatják, nem kívánnak Küldői O Felségének e' lekintctbeni jusait korlátozni, vagy sérteni; mert ha a’ póstamesteri hivatal személyes, azon esetben ha azt netalán azon hivatalra alkalmatlan vette volna meg, kéntelenítessék ismét eladni, míg az ismét más alkalmas által fog megvétetni, Küldői azonban sérelmesnek találták azt, hogy a" Helytartó Tanács, a’ Horgosi postamesternek házát, és ingó \agyonát végrehajtásba venni nem engedte. Ebben lévén Megyéjének sérelme, felszólítja a’ Rendeket annak pártolására. Nyitrai Követ (Emödy Junos): Minthogy Csongrád Ygyének kívánsága nyilvánságosan a’ postahivatalnak eladatását targyazza, az 1715: 22. t-czik pedig azt világosan tartaná, hogy a’ postamesterek egyedül nemesek lehetnek, ha a’ Csongrádi kívánat elfogadtatnék : akkoron Ó Felségének fclügyellési jusa ezzel nehezítetnék, egyszersmind pedig a’ posta hivatalokat mindenféle emberek üszve vehetnék, a mi egyedül ellenkezne a’ törvénnyel, azért a'Csongrádi kiyánatot mint sérelmet nem pártolja; azt azonban hogy 0 Felsége azért megkérettessék, hogy a1 Horgosi postamesternek vagyona, és beruházásai eladatása engedtessék meg, nem ellenzi. A’ 9-ik számra. Az Előlülő a’ gabona kereskedés eltiltása, minden nemzetek törvényhozását foglalatoskodtatja, 's nehezen lehet abba valami bizonyost elhatározni; mert gyakran a’gabona kivitele eltiltását a’ nemzet boldogsága kívánja — nálunk az 1807: 6-ik t.-cz. 1-ső §-a e’ részben jól intézkedett, midőn e’ részbeni rendelkezést Ö Felségére, — kinek a‘ Haza szükségei legjobban tudtára vannak — bízta. — Ezen rendelkezés mellett a' nemzet meggyőződve lehet, hogy' a’ gabona kereskedés eltiltása ritkán történt, és ha történt is, ez mindenkor csak az ő javára vált; azt javallaná tehát, hogy felhagyván minden újabbi törvényekkel, a’ régi jó rendelkezés tartassák meg. — . A’ Rendek azonban a’ kerületi szerkezetnél maradtán Az Előlülő a' szerkezetre nézve megjegyzé, hogy a’ törvénynek okát adni szokatlan légyen, minek folytában minthogy a’ 2-ik szakaszban a' hozandó törvénynek hosszú oka adatik, véleménye szerént ezt kihagyni kellene. .— Melly' indítvány a az Elölülőnek elfogadtatván,a’ módosítás holnapi napon log felolvastatni. A’ 12-ik számra. Az Elölülő: Két része vagyon ezen pontnak, az 1-ső hogy parancs által eltiitattak— az, hogy a' Vmegyék végzései és határozatai illy módon köz hírré tétessenek, mind ekkoráig szokásban nem volt; kívánna tehát,hogy' ezen tárgy, mind a' régi gyakorlatnál, mint pedig azon fogva,mert a' közigazgatásnak rendszerét közönségessé tenni, és a' köz tisztviselőket az illy «j-4 1 * A(IV. Országos IVér. — Február, ‘lü-kán 1840. Sérelmek, ét kiránatok. *
