1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 94. országos ülés
Xd V, Országos Ülés. — Február. '26-kém 1840. tekintetben legalább azt lehetne elfogadni, inita' Torontáli Követ javallott, ■i, adózónak legalább annyi idő engedtessék, míg marháját a' legközelebbi vásáron el"iTatja _ Hogy ez által a' hitel nem vész, azt Krassó kimondotta, de hogy nyiltan kimond* k,kia(jösságok nagyobb részt az otthonos uzsorásokat illetik, kiknek kezében van a’szegény Idózó ezeknek jobb létekért a’ szegény munkás adózót legszükségesebb vagyonától megfosztani nem jó; azért Krassó Megye kívánságát részéről is a' Rendeknek ajánlja. Borsodi Követ (Palóczy Lász/óJ : Krassúnak okai igen szépek, és igen jók, de azok meg fordítva éppen ügy állanak a’másik félre is -, mert ha a5 hitelező várakozni tartozik, meglehet, hogy neki is fizetése lévén, midőn az ő adóssága eránt kémelettel vagyunk ugyan, őt buktatjuk azon heh heztelésbe, liogy marháját eladni kéntelen, azért ő részétől nem látván abban különösséget, nem látván igazságot, a’ kerületi végzést pártolja. Ellenben Temesi Követ (Yárkonyi AthunJ: A'Krassói kívánat mellett nyilatkozott. Bihari Követ (Beöthy ÖdöuJ: Ezen tárgyat sokkal nagyobbnak, sokkal érdekesebbnek taminthogy azon illy könnyen segíteni lehetne; — mert hogy Krassúnak okai helyesek legyenek, azt senki sem tagadja; azonban tekintsük azoknak ellen oldalát is — ha az adós rósz fizető, a’ hitelező kéntelen pert kezdeni, midőn azt befejezte végrehajtani, hogy az Ítélet hozástól a' végrehajtásig csak 8 nap vagyon az adós jobbágynak rendelve, azt mondani nem lehet; mert hiszen egész adóssági idő alatt gondoskodhatott annak kifizetéséről. Egyéberánt vágynak az adózók között kupeczek is, kik a’többiektől marhákat öszve vásárolván, azzal kereskedést űznek; ha az illy en kupeczek nem fizethetnek is,a’ hitelezőknek adósságaikért várakozni kelletik, meg fog történni az is, hogy a' szegény adózót, ki marháját a" kupeeznek csak azért adta cl, hogy a' bekövetkező vásáron magának mást szerezhessen,éppen ez által fogjuk megbuktatni, midőn ellenben az illy kupeczeknek hasznát elősegítjük, ő tehát részéről a kerületi végzés mellett marad. Aradi Követ (Faschó József J : Ellenben a'Krassói kivánatot pártolván, Bihar állal felhozott esetre azt jegyzi meg, hogy az olly esetben a' hitelező biztosítva lévén, nem veszt. Krassói Követ (Juss AndrúsJ: Figyelmezteti a’ Rendeket hogy az 1836: 20. t.-czikuek mi volt az alapja t. i. a költségek megkimélése a' kissebb sommáknál, ezen czél indítványa által el éretik; mert Küldői csak a’végrehajtási 8 napot kívánják meghosszabbitatni — ezt pedig annál is inkább várhatják, és kívánhatják; mert a" városokban, hol héti vásárok vannak, ‘s hol minden nap lehet eladni a’ végrehajtásra több hónapok adattak; ellenben az adózóknak, kik falun iaknak, hol eladni nem lehet csak 8 napot.— Ennél fogva is tehát, de még az oknál is; mert a' hitelre nem káros, és a' nemzeti gazdaság elnyomására van , kívánja legalább azt mit Torontál javallott, hogy ezen végrehajtási 8 nap, vidéken tartandó legközelebbi vásárig terjesztessék ki. Bereghi Követ (Lányai LászlóJ: Az 1836: 20. l.-cz. hozatalának nem csak azt’az okát tudja, mellyet Krassó mondott, hanem fő oka a' mondott törvénynek tudománya szerént az volt, hogy a hitel neveltessék, és a’ végrehajtások rogtöniek leg) ettek, ezen czéllal a’ Krassói kívánat ellenkezvén, maradjon a' kerületi végzés. Ilonti Követ (Sernbery Imre) : A" Krassói kivánatot nem pártolja csak azon fogva is ; mert ha az adózónak kedvezést adnék, ugyan azon kedvezést ki kellene terjeszteni a' nemes emberekre is, kik szinte falukon lakván,pénzt éppen úgy nem szerezhetnek, mint az adózók, ha pedig ez történne,ekkoron az egész törvénynek üdvös czélja elenyészne; azért a' kerületi végzés meg maradása mellett szavaz. — Hasonlóan Hevesi Követ (Papszász Lajos'): A‘Krassói kivánatot most kivált, midőn a'hitel kérdése eldöntetett, nem pártolván, a’ kerületi végzés mellett nyilatkozott. A’ 7-ik számra. Borsodi Követ (Palóczy László): Ezen sérelmet némü ellenzésben lenni látja, mert az országos Rendek az elöleges sérelmek között Erdélynek Magyarországhoz való kapcsoltatását, ezen sérelem által pedig határok elrendezését kívánják, ebben ó némü ellenzést látván, ezen sérelmet kihagyatni kívánja — ezen észrevételt. Az Előlülő is helyeselvén — mint hogy azonban már más Országgyűléseken is hasonló kiildotseg neveztetett, azt gondolná, hogy annak c’ helyen megmaradni kellene. A' S-ik számra. Az Elölülő ezen pontban felterjesztendő kívánatnak több részei lévén, az első a’Horgosi postamestert illeti, már e’ részben nincs arról kérdés, hogy a’ postamesternek akár ingó, akár ingatlan tagyona, mint például háza,földjei, barmai a’ törvény rendelete alá tartoznak, ’s azok eppen úgy mint másoknál a’ kielégítés tárgyai legyenek; azonban megjegyzi, hogy a'postának
