1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 94. országos ülés
Xd V. Országos Ülés. — Február. 26-kán 1840. 161 Abauji Követ (Péchy Emanuel GrófJ: — Noha Megyéje sérelmét törvényes okokkal védni tudta volna, mivel azonban az Elölülő kijelentésével megelőzte, azokat ez úttal el halgatja , csupán Zemplén VgyeKövetének azon állítására, hogy az ellentállás eránt hazánkban külömböző a’szokás, meg jegyzi: hogy ha valóban külömbözne is a’szokás, minthogy az ellentállási törvények jelesen 1S07: 11 világosak, a'törvény elleni gyakorlat hazánkban nem szokás, hanem visszaélés. — A’ fentebb felhozott 1807: 11. t.-czikből nyilván látszik, hogy a‘ binaria oppositio végképen eltöriiltetett, az előtt pedig a' binaria oppositio nagyobb hatalmaskodással pereltelek meg. — A’mi a* \j iirai Követnek előadását illeti: Abauj Megye Rendéi sem kívánják Ó Felségének főfelügyelésr jogait megtagadni, ’s e’szerint azt sem, hogy birtokon belőli parancsokat kiadni tellyes hatalmában ne legyen; azonban sérelmesnek tartják azt, hogy egy pert a1 rendes per Htjától elvonatván, azt birtokon belől egyenesen a’ Hétszemélyes Táblára vitetni rendelte— felszólítván a’ Rendeket Megyéjének ebbéli sérelme pártolására. — Mit a’ Rendek általány os „maradjon“ felkiáltással teljesítettek is. A’ 4-ik pont alattira. Bihari Követ (Beöthy Ödön): Minthogy több Megyék is volnának, mellyek a’ Török háborító idejétől követeléseket tennének, mellyek közül Megyéje is egyik volna, részéről tanácsossabbnak tartaná, ha a’ szerkezetbe tétetnék Trcncsin, 's több más .Megyék &, tnelly előadását a’ szállónak Krassói Követ {Kiss András) , és \ Borsodi Követ (Talóczy LaszloJ, s mások felkiáltással elfogadván, a’ szerkezet akép lesz módosítandó. Az Elölülő pedig jelentette a' Rendeknek, hogy ezen egész tárgy tudtával most is folyamatban vagyon, minthogy azonban ezen tárgy igen bonyolódott, és nagy számadásokat kivánna, annak előhaladása lassú ugyan , de még is történik a’ szerént, a’ mint az egy, vagy más Megyére nézve a’ számvevő tisztségek által befejeztetik. A' 6-ik pont alattira. Krassói Követ (Kiss AndrásJ: Küldői ugyan az 1S36: 20. t.-czik rendeletének jó, és üdvös voltát nem tagadják, annak végrehajtását az adózóra nézve azonban igen károsnak lenni nálok a’ tapasztalás mutatta, ugyan is az adózó kevés pénzt kapván, midőn a’ sommás per útján elítéltetik, és 8 nap alatti lefizetésre szorítatik, nem lévén készpénze, a’ földmivelésre szükséges vonó marhákat is oltsó ár n eladni kénteleniietik^,/holott ha neki az elitélés után egy kevés szünidő engedtetne, magának máshol pénzt szerezvén a' megítélést kifizethetné. — Ugyanazért Küldői e’ tekintetben a' sommás eljárást továbbá is meghagyatni; — ellenben a’ 8 napi végrehajtási határidőt, az 1836; lő. t.-czikben az ingatlan nemesi vágjon eladási határidőre kiterjesztetni kívánnák — a’ kerületi Rendek Meg) éjének ezen igazságos kívánságát két okból ellenzették, az első, hogy az a' hitelnek káros, másodszor högy a' polgárok értéke gyarapodásának fő eszköze, az igazság gyors és szigorú kiszolgáltatásában alapszik; — mi már a’ 2-ikat illeti e* részben azon felvilágosítást teszi, hogy Küldői a’ sommás eljárást továbbá is meghagyatni kívánván, csupán az elítélés után a1 végrehajtási 8 napot kívánnák meghosszabbítani, ez pedig a hitelre nézve béfolyással éppen nem volna; mert ha nagyobb sommák végrehajtásánál, a végrehajtási nagyobb határ idő a’ hitelnek nem árt, bizonnyára nem fog ez ártani kissebb sommáknál is; —ellenben pedig ártalmas is ezen rendelkezés az adózókra, kik nem tudván azon kis időre pénzt keríteni, marháikat oltsó áron eladni kéntelenek — azon fogva felszólítja a‘ Rendeket, hogy a Küldöttség javallatát elfogadni méltóztassanak. Pest Vgye Követe (Dubraviczky SimonJ: — Küldői a’ sommás eljárásoknál azt kívánnák, hogy ne kellessen az idéző-levelet személyesen általadni, hanem ha az alperes kétszer oda haza nem találtatván, tanuk előtt az idéző-levél az ajtajára is szegeztethessék — továbbá kívánják, hogy a’ sommás eljárás 100 fra terjesztessék ki. Torontáli Követ (Líertelendy .iliksaj: Krassónak előadását figyelemre méltónak tartja; mert ha az adózótól a1 marha elvétetik, váljon miképen szerezhessen az magának élelmet, a’ köz terhet, 's uri tartozásait mikép viselheti, nem isgondoható; ugyan azért Ivrassó Vgyének e’ részbeni kivánatát pártolván, megegyez abban, hogy az adózónak a végrehajtásra legalább annyi idő szünet engedtessék, hogy az a’ legközelebbi vásáron marháját eladhassa — ezt pedig azon fogva is, mert a' mint azt Krassói Követ is megmutató, a‘ hitelnek ártalmára nincsen. Az Előlülő: A' Krassói kivánatot részéről is pártolja,’s minthogy jelenleg nem elvről, hanem annak csak a’ környülményekhez való alkalmaztatásáról volna a szó, részéről azt hiszi, hogy e’ tekintetben Krassó Megye kívánságát elfogadni lehet, mert a’ szegény adózó olly kurta idő alatt pénzt nem keríthetvén, az élelmére, ’sterileknek elviselésére,olly igen szükséges marháit Jegyző Könyv. II. Darab. 41 Sérelmek, és kiráuatok. e
