1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 93. országos ülés
Február 25-ken 1840. 153 Az Elölülő e’ kivánatot, minthogy már O Felsége eleibe külömben is fel van terjesztve, itt Közönséges sékihagyatni kívánta annyival inkább, mivel az illy interventiók kedvességet nem nyernek. Erre i^k r°it'erjrlz-Borsod Vármegye Követe (Palóczy László): Azon megjegyzést tette, hogy ha Szobietzkytetül jiv*lu“‘,k János, Lengyel lyrály nem interveniált volna, most nem léteznénk. Bihar Vármegye Követe (Beöthy Ödön): Megyéjének ezen kívánságát olly tisztának tartotta, hogy azt nem pártolni egy alkotmányos nemzetnek nem lehet, de külömben is csak kérés, annak mindég helye vau. Heves Vármegye Követe (Papszász Lajos): is hasonló értelmét nyilatkoztatta. E’ szerént a’ felolvasott kérelem elleu semmi észrevétel nem tétetvén, az, valamint a’ 27dik pont is inegállapittatott. A’ 28dik pont felolvastatváu, Az Elölülő: Osztatta az országos Küldöttség véleményét, mert ha valaha, bizonyára a’ most uralkodó Fejedelmünk alatt az Országgyűlés tartásáról szólló törvény pontosan megtartatik, a’ minthogy a’jelen Országgyűlés határnapja is a’ három esztendő leforgása előtt hirdettetett ki; midőn tehát a’ törvény ennyire megtartatik, annak megtartása leránt óvást tenni szükségtelen. Zala Vármegye Követe (Hertelendy Károly): Nógrád Vármegye abbéli kiváuatát, hogy a’ királyi Előadások az országgyűlési meghívó levélben közöltessenek, szinte óhajtja, abban azonban, hogy az Országgyűlés kezdete egy holnappal későbben nyilódott meg a’ 3 éveknél, miután az idő határ csak ugyan a’ 3 esztendők eltölte előtt volt kitűzve, az 1790: 13dik törvényezikkely pedig az Országgyűlésének periodica megtartásától azon szavakkal rendelkezne: ut singulo triennio generalis Regni Diaeta indicatur, és erre az 1827: 5dik törvényezikkely is hivatkozna, nem annyira lát sérelmet, mint abban, ha a’ 3 éveken túl az Országgyűlésének megnyitása után közben esett egy holnapra is az adó megkivántatuék, utasítása van ezen időre az adó leszállítását kívánni, ’s ezt ezennel kijelenti. Mármaros Vármegye Követe (Móritz Péter): Az országos Választmány véleményét pártolta. Vas Vármegye Követe (Bertha Antal) : A’jelen sérelem kihagyásában bé nem egyezhetett, mert a’ felhívott törvénynek nem az a’ czélja, hogy az Országgyűlése három esztendő leforgása alatt kihirdetessen, hanem hogy meg is tartasson. Felelte Az Elölülő: Hogy ha valaha itt bizonnyára a’ jó akaratot tekintbe kelletik venni, és miután a’ törvényes idő előtt egy egész holnappal hirdettetett ki ez Országgyűlése, nyilván kimondja, hogy itt semmi sérelem nincs. Nyílra Vármegye Követe (Emódy János): Minekutánna az 1655: 49dik törvényezikkely lső • szakasznak azon szavai: Diaetae pro commodo et necessitate Regni singulo quovis triennio promulgatae celebrentur világosan azt rendelnék, hogy az Országgyűlése minden 3 év elforgása alatt kihirdetessen, és ezen törvény rendeletére az 1790/i •' 13dik és 1825: 7dik türvényezikkelyek is hivatkoznának, tagadhatatlan, hogy O Felsége e’ részben a’ felhívott (örvények rendeletének tellyesen eleget tett, és azért ezen 5íógrád Vármegye által indítványozott valóban hajszál feszegetésű sérelmet nem pártolhatja. A’ Jász és Kim Kerületek Követe (Szluha Imre): Inkább hálás köszönettel kell fogadni O Felségének azon atyai gondoskodását, és törvények megtartása eránti nem csak ez úttal, de minden alkalommal kimutatott készségét, mint sem sérelemképen felterjeszteni azt, hogy a’jelen Országgyűlését nem éppen azon órára és minutára, mellyben a’ múltnak béfejezésétől három évek lefolytak határozta meg. Ha az Országgyűlése tartásáról szólló törvényeket megolvassuk, nem találjuk azokban az időt órára, napra számítva lenni, de annál fogva sem látja ezen sérelmet az illendőséggel megegyeztetőnek, mivel e’ jelen Országgyűlése még a’ törvényekbe kiszabott 3 évek lefolyta előtt jó idővel elébb hirdettetett ki, és ezeknek folytában, és az Elölülő által felhozott okoknál fogva is ezen sérelmet kihagyatni kívánja. De mind ezek mellet is a’felfogott pont megállapíttatván. A’ 29dik pont, és azt tárgyazó törvény javallat felolvastatott. Borsod Vármegye Követe (Palóczy László): Nem kívánja a’kerületi végzetnek szoros igazság szerénti megállását kétségbe hozni, de mivel azon Megyéknek házi pénztáraik, mellyek sok büntető perekkel és rabokkal küszködnek a’ miatt, — ha a’ meghitelesités végett Törvényszékük eleibe rendelni szokott még bent lakos tanúk napi béreiket, és fuvar költségeiket fizetni kelletik; új teher háríttatik — jelesen! a’ Borsod vármegyei adófizetők terhe évenkint 2000 pengő forintokkal megszaporíttatik, azok pedig mostani terheiket sem bírják — e’ felett a’ szólló még meg sem tudja egyeztetni az igazsággal azt, hogy miután a’ tanúk között sokan vannak nemesek is — a’ nemes tanuk mi juson fizetne a’ szegény adózók házi pénztára napi bért? A" szólló arra kéri a’ Karo- Jegy zó Könyv II Darab. 39 Xt'///. Országos Ülés. —
