1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 93. országos ülés
152 XC1H. Országos Ülés. — Február 23-kén 1840. kivetés szerént, minta’ melly értékben vitetnek el a’ köz forgásba, az ez által történt számtalan csalatások és károsítások kikerüllietése tekintetéből Küldői szükségesnek tartják, hogy a’ régi 30, 15 és 3 krajczáros rézpénzek valóságos értékbéli betséhez képest, melly benforgásban kell lenniök, újra verettessenek, ’s hogy ennek eszközöltetésére O cs. kir. Felsége Felírás útján megkérettessék kívánják. Zemplén Vármegye Követe (.Péterfg Károly): Ezen pont alatt Küldői által előadott sérelemre következett kerületi végzésben meg nem nyughatván, azt újonnan is a’ KK. és Rendeknek pártolását kikérte — előterjesztette. —A’ legközelebbi koronázási ajándékból Megyéjére 1024 és */4 darab arany jött a’rendes kivetés útján fizetendő, ezen nagyobb mennyiségű aranyat Megyéje Rendei szívesen küldettek volna a’ maga valóságában rendeltetése helyére, ha összveszerezhetése eszközölhető lett volna. Miután azonban azt maga természetében összvegyüjteni a’ könnyen eltalálható ok miatt nem lehetett, nem vala egyéb hátra, mint annak valóságos értékét ajánlani. Küldői erre készek is valónak, de egy felsőbb Helyről érkezett rendelet következtében tőlök több kivánatott, az t. i., hogy miután az aranyat a’ maga természetében ki nem szolgáltathatják, annak értéke megfizetésén felül minden 100 forintra 5 ftot fizessenek. Ezen rendelet az, mellyet Küldői sérelmesnek hisznek, ’s mellynek orvosoltatása eszközlésére a’ Karokat és Rendeket kérik; sérelmesnek hiszik pedig azért, mivel törvényben nem alapul és az igazsággal ellenkezik. Törvényben nem alapul azért, mivel törvénykönyvünkben nem létez olly czikkely, melly a’ Kormányt illy rendeletének kibocsátására felhatalmazná; az igazsággal pedig ellenkezik azért, mert az aranynak értékén felüli fizetését teszi kötelességül, annál fogva, minthogy sem az igazsággal, sem törvényeinkkel meg nem egyező Kormányi rendelet fedezte fel a’ Rendek előtt, úgy hiszi, hogy az ebből támadott sérelem valósága tisztán kitűnik, méltóztassanak ezen sérelmet a’ többi sérelmek sorába felvenni. Borsod Vármegye Követe (Palöczy László): Igaza van Zemplén Vármegyének, az általa érintett rendelés eljött Borsodba is, abban nem csak az volt, hogy ha az ajánlat nem aranyokban, hanem ezüstben vagy banknótában fizettetik, 100 forinthoz 5 forintok adattassanak, hanem hogy ha aranyban fizeti is a’ Megye az ajánlatot, egy aranyért öt forintot adjon, ezen panasz a’ múlt Országgyűlésen felterjesztetett, most miért nem sérelem? ő meg fogni nem tudja. Ungh Vármegye Követe (Bernáth Zsigmond): A’ sérelem alapját abban látta, hogy a’ Kormányi rendelet által a’ pénzportékává tétetett; azt azonban bátor sérelemnek tekinti, még is kihagyaudónak vélte azért, mivel már felterjesztve lévén, reá végzést várunk. Torna Vármegye Követe {Gedeon Lajos): Minthogy Küldőinek kívánsága a’ szerkezetben csak egyedül a’ hamis bankókra vagyon szorítva, azonban az elrongyolt bankók egész értékbeli béváltásának is eszközlését óhajtják, annál fogva magát e’ részben Zemplén Vármegyéhez csatolja. Azonban a' többség a’ jelen, valamint a’ nyomba felolvasott lődik, 16dik, 17dik és 18dik pontok Szerkezetét megállapítván, A’ 19dik pont pedig az Elölülőnek azon észrevétele szerént, hogy ez a’ vallásbéli tárgyba való innét kihagyatván, Sáros Vármegye Követe {Pillér László): A’ 3dik pontra észrevételt tön — Az Elölülő: Megjegyzette: hogy miután a’ szóllot Követ által felfogott pont iránt úgy is törvény javallat készül, a’ nevezett pont oda halasztatott, és most arra visszamenni nem lehet. A’ 20dik és 2Idik pont eránt észrevétel nem lévén, A’ 22dik pontra nézve Ungh Vármegye Követe {Bernáth Zsigmond): Azon észrevételt tette, hogy miután a’ Karok a két Tábla közti vitatások alatt a’ nem nemes szót kívánták használni, ezen szó nemtelen itt is a’ nem nemes szóval kicserélendő. Ez elfogadtatván, a’ 23dik pont felolvastatott. Az Elölülő: Bátor a’ kérést igazságosnak találta, azt vélte még is, hogy miután a’ királyi ezimzet eránt a’ múlt Országgyűléséhez érkezett kegyelmes királyi Válasszal az országos Rendek megelégedtek, ezen kívánság felterjesztésétől annyival inkább elállhatnak a’ Karok és Rendek, mivel a királyi pecsétnek annyiszori változtatása felette bajos; ha azonban elállani nem akarnak, ám légyen terjesztessen fel, de legfeljebb a’ végett, hogy Ő Felsége kijelenteni méltóztassék, hogy a magyar korona jusán bírja a’ mondott országokat. Borsod Vármegye Követe {Palóczy László): Meg nem elégedett a’ szerkeztetéssel, azt ad*an okúi, hogy a’ Felség czimzetében az V-dik nevezetnél Horvátország is hátrább említtetik. Ezen észrevétel azonban annál fogva, hogy a’ Horvátországi sérelmek között elő fog jönni, itt elmellőztetvén, a’ felfogott, valamint a’ 24dik és 25dik pont is megállapíttatott. A 2tidik pont felolvastatván.
