1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 93. országos ülés

XCIII. Országos Ülés. — Február 25-ke'n. 1840.

149

értelmében nem tartozik a’ Deputatio bírálása alá; midőn pedig azt tette az Ítéletet cassálni, és re- K8*önsíPe» »é execuliót kellelt rendelni. TÄ2

Szepes Vármegye Követe (Zsedényi Eduárd): ügy vélekedett, hogy midőn illyes esetek-tetni j,v»lt*tn»k ben a’ Cancellaria belé avatkozván, intézkedett, mindég csak azt mondta, hogy a’ Küldöttség bíráskodásának nincs helye, de a’ dolog érdemébe soha sem avatkozott, ennél fogva, ha bár a’ Torontáli sérelem felterjesztetik is, a’ többit elhagyatni kívánta.

Liptó Vármegye Követe (Thuránszky Péter): ügocsa Vármegye Követe előadására, hogy a’ 3dik pontban Sáros és Liptó Vármegyék sérelmei kihagyattassanak, kötelesnek látja magát felelni: hogy a’ mint ugyan Liptó Vármegye e’ pont iránt semmi sérelmet elő nem terjesztett, de csupán csak olly kivánatot, melly a’ Sáros vármegyei sérelemtől egészen külömbözik, ’s mellynek

szükséges és igazságos voltát, mint az Elnök, mint pedig a’ Karok elesmérték — úgy e’ kivánatot nem csak tovább is elfogadni, de ahoz képest, hogy az 183%: Ildik czikkely értelme szerént eljárandó küldöttségi végzéssel meg nem elégedett félnek a’ Hétszemélyes Táblára birtokon belőli feljebbvitel engedtessék, ’s e’ szerént pedig e’jótékony törvény a’ nyilvános örökösödés minden eseteire egy általában kiterjesztessék, megállapítani óhajtja.

Ezek következesében a’ határozatot az Elölülő oda jelentette, hogy a’ Sárosi sérelem említése kimarad.

A’ 4dik pont felolvastatván.

Az Elölülő azon megjegyzést tette, hogy miután a’ Karok és Rendek azt határozták, hogy azokat, mellyekre királyi Válasz érkezett, újra tárgyalni fogják, ezen pont is oda tartozván, itt elhagyandó.

Ebben a’ Karok és Rendek megnyugodván,

Az 5dik pont eránt semmi észrevétel nem lévén,

A’ 6dik pont felolvastatott.

Az Elölülő: Ezen eset is azok sorába tartozik, mellyekröl a’ Juristának is gondolkodni kell? hogy mit tsináljon; mert a’ visszahelyheztetést tárgyazó törvények rendelete alá az egész világ dolgait nem lehet húzni. Midőn a’ Clerusnak a’ tized, mellynek világos egyenes ususába volt, megtagadtatok, és a’ megtagadót visszahelyheztetésre idéztette, a’ vélekedések különfélék voltak. Ő Felsége azt hitte, hogy azon eset a’ visszahelyheztetés útjára nem tartozik, azért ezt a’ törvénykezés rendes útjára utasította: igy van az impensióval is, e’ szerint ítéljék meg a’ Karok, lehet e’ sérelemnek mondani, midőn a’ Cancellária hosszas gondolkodás után azt mondja, hogy a’ jobbágyok által gyakorlott erőszakos foglalást nem summás visszahelyheztetés, hanem egyedül impensio útján lehet követelni?

Soprony Vármegye Követe (Hőgyészy Pál): A’summás visszahelyheztetésről szólló törvéuyek a’végett alkottattak, hogy a’ vagyonaikba háborgatott személyek ne kéntelenítessenek az erőszakosan tőlök elfoglaltakat hosszú, a’ nemesekre nézve ugyan violentialis, az adózókra nézve pedig impensionalis úton követelni, hanem, hogy egy esztendő folyása alatt az erőszakosan kivetett birtokba az alispányi bíróság által azonnal visszatétessenek annélkül, hogy ezen törvények kiilömbséget tennének, valljon nemes e’, vagy nem nemes személy tette a’ háborgatást? de minő viszonyban állana is az, hogy ha nem nemes személy háborgattatik nemes által, ez élhet ezen summás viszszahelyheztetési törvény jótékonyságával; ellenkező esetben pedig az olly nemes személy, a’ki vagyonában adózó, vagy nem nemes személy által háborgattatik, ezen törvény jótékonyságától megfosztva, hosszú impensionalis úton kéntelenitetnék baját orvosolni, a’ hol tehát a’ törvény személyekben külömbséget nem tesz, ott a’ felsőbb Kormányszék sem tehet külömbséget. Vagyon a’ Megyében eset, hogy illy móddal ember emlékezetétől fogva gyakorlott békességes legeltétéstől megfosztatván a’ szegény birtokos, igazságos jusát 14 évek ólta kelletik impensionalis úton keresni? ’s a’ per most sincs béfejezve, mert az uraságnak egyszersmind Ítélő Bírónak érdekében vagyon azon birtokost a' köz legelőtől továbbá is megfosztani, holott ha a’ földes úr tette volna a’ háborgatást, még azon évben visszahelyheztetett volna, a’ dolog illy fekvésében, miután mind az országos Választmány, mind a’ kerületi Illésekben a’ Rendek abbéli sérelemnek orvosoltatását szükségesnek találták, méltóztassanak ezt, ez úttal is pártolni.

Veszprém Vármegye Követe (Kotsi Horváth Sámuel): A’ kerületi Ülésben is kimondta azon véleményét, hogy a’jobbágyok által tett foglalások visszaszerzését nem látja a’ sommás visszahelyhesztetési útjára tartozandónak; mert a’ törvényben nyilván kimondatik, hogy ha a’ bíró a’ visszahelyheztetést megrendeli, a’ visszahelyheztetett résznek fenmarad, hogy az erőszakoskodó ellen violentialis pert indíthasson, ezt pedig a’ jobbbágy ellen indít ni nem lehet.

Szepes Vármegye Követe (Zsedényi Eduárd): Az elébbi Országgyűlésén Megyéje részéről azon sérelmet adván be a’ Cancellaria ellen, hogy midőn a’ királyi dézma megtagadása miatt a’Cle- Jegyzö Könyve II. Darab. 38