1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 93. országos ülés
148 Borsod Vármegye Követe (Palóczy László): Senki sem kételkedik arról, hogy a' fő felvigvázási jus 0 Felségét illeti, de alig van ‘Vármegye, me Ily ben 3 év alatt panaszra ok nem volt volna. Vannak esetek, hol a' királyi feliig) elésnek helye nincs, s a Felség arról maga is lemondott, jelen esetben is a'múlt Országgyűlésen sokan voltak, a’kik azt kívánták a’ törvénybe’tétetni, salva viá juris, vel recursus a’ többség reá nent állott, így kizárta a’ recursust: Ó Fviségc is mikor a‘ Resolutióját kiadta, sehol sem kívánta, hogy a’ recursus fenmaradjon, hol7.lt, a* hol fen akarta tartani a lő fel vigyázat jussat, nyilván ki tette. így volt az LJrbérbcn, a* vissza íietyheztetésben. — Megengedi a szollo, hogy hibák történhetnek a Küldöttség eljárásába, de a' törvény azt rendelte, bogy a' Küldöttség ítéletétől a' dolog sehová sem menjen; miután tehát a" Felség azt mondja: tűm nos iyst öltse/ labtmus, tptam jter altos observari faciemus, sérelem ez , itt a’ helye, orvosolni kell. Zala Vármegye Követe fHertelendy Károlyt): Torontál Vármegye előadását nem pártolván oda tij ilátkozótt, bog)' a’ világos örökösödés eseteiben, a' közgyűlésből kiküldött bíráskodó válaszím'ány‘is mindenek előtt azon kérdést, valljon a' feladás alatti eset világos örökösödési tárgy legyen e’, megítélni kell, a Fels. Cancellaria szinte ezen kérdést, a választmánynak folyamodása előtt is béláthatta, és erre tekintve parancsolatot is adhatott, azért Tor/»Vitái Vármegye sérelmét nem pártolván, Liptó, és Borsod Vármegyék kivánatai eránt pedig az országos Választmány szrrkeztetését helyesli. Bihar Vármegye Követe (Beöthy Ödön) .• A Törvény módosítására Küldöttség van nevezve, a Karok fognak tudni módot feltalálni, hogy a' részrehajlás megszűnjön. Pest \ ármegye Követe (Dubravitzky Simon) * Szinte felterjesztendőnek vélte ezen sérelmet, mert mielőtt a Küldöttség munkálatába eljárt, annak tette helyes, vagy helytelen voltáról Ítélni sem lehetett; következve a‘ Küldöttség eljárását bé''kellett volna várni, és csak akkor, ha a’ formába hiba lett volna, cassálhatta volna a’ Felség az Ítéletet. Az Előlülő: Ha valaha a‘ törvény szigorú értelmében eljártak a‘ Dicasteriumok, most igen is eljárnak, mutasson bár valaki Resolluiót arra, hogy a’ Felség a’ Deputatio Ítéletét a’ dologérdemére nézve megváltoztatta; bizonn) ára egy Vármegye sincs, a’ melly az iránt panaszkodott volnd; de miután a1 Felség a' törvényre tartozik felvigyázni, midőn)) látta, hogy a’ Deputatio reimekroi,mely-elejébe terjesztett kérdés oda nem tartozik, ki kellett mondania, hogy oda nem való, cassálni ]>,k ' váltat? a' Felségnek nem is lehetett azt, a' mi még nem volt, nem volt pedig még Ítélet, mert a’ Deputation még el nem járt munkálodásában. A bánj Vármegye Követe‘^Qróf Péchy Emámíel) : Torontál Vármegye által előadott sérelmet szinte pártolandónak véli, * mivél az 1836: 14-ik törvén) czikkely tsupán, és csak eg)edül azon just adja a’ Cancclláriánák, mi szerént ü Felsége nevében, ha az osztály alá esendő javak több Vármegyébe léteznek, delegálhatja a’ Küldöttséget, fenmaradván a‘ meg nem elégedett félnek keresetét a’ törvény rendes útján birtokon kívül követelhetni; — mivel tehát Torontál Vármegye a‘ kérdéses esete általa' fő felvigyázási jósnak e’ részben olly tágas mező nyittatik, hogy ez által a‘ Cancellária a’ Küldöttség ítéletét megváltoztathatná, sót a' mi Megyéjébe is történt, mégis semmisíthetné, ez pedig a! törvény rendeletével világosan ellenkezik, ennélfogva a' Torontáli sérelmet felterjesztendőnek véli — úgy szinte a' Sáros Vármegyeit is, a’ mennyiben a' Torontáli sérelemmel egybehatigzásban vagyon. Ugocsa Vármegye Követe (Szent Paly László): Miután Torotál Vármegye az eránt panaszkodik, hogy mielőtt a' kebeléből a múlt Országg) ülési 14-ik Törvény szerént kirendelt Küldöttség a’ maga munkálkodásához hozzá fogott volna, azt bevcgzendő lebete, már azon Kiildóttségi foglalatoskodás felsőbb Helyről elenyésztetek, ennyiben Torontálnak sérelme meg állhat. De egészen más lévén a’ Sárosi esel, miután hazánkban a’ nagyméltóságú Cancellaria a5 Cassationshof hiánya miatt a' perlekedést’ formákra nézve, a’ maga hatóságát gyakorolhatja, 's a' Sárosi esetben sem tett egyebet, részéről kihagyandónak véli, mert az ítélet érdemilegi rostáltatásába, a’ mire nézve a’ rendes per útja van, a' 14-ik törvényezikkelyben kitűzve, nem botsátkozott, hanem csak formájára nézve, miről a’ törvényben rendelkezés nincs,'s mit a’Fejedelem legfelsőbb feliigyelési jussánál fogva mindég gyakorolhat, tett rendelkezést. Borsod Vármegye Követe (Palóczy László): Azt mondta az Elölülő, hogy nem volt eset, hogy valarnelly Vármegye e' részben panaszkodott volna. Ó azonban hitelessen állítja, hogy' Borsod Vármegyében igen is volt eset, a'hol a’ Küldöttség eljárt, ’s Ítéletét végre is hajtotta, a vesztes lél folyamodott a'Cancellariára, parancsolat jött, felkérték az Iratokat, a ^ ármegye az ellen felírást tett, a' jött reá, hogy az Ítélet cassáltatott. Az Elölülő megjegyzette, hogy az Ítélet bizonyosan nem úgy cassáltatott, hogy a dolog érdemébe beereszkedve Ítélt volna a* Cancellaria, hanem azt mondta : ez a’ dolog a' törvény XCIII. Országon Ülés. — Február. 25-hén 1840. Közönséges sé*<*tni java nak. »> •V«
