1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 93. országos ülés
AT///. Országos Ütés. — Február. 25-kén 1840. /ik a tapasztalt esetekre, azt állíthatja, hogy gyakran az otthonbéliek cránt sem volt tcllyes bizodalom, és azért történtek 6 Felsége előtt panaszok, sót meri állítani, hogy Vármegyék vannak, mellyek 0 Felségéhez a’ delegatio iránt tett rendelések folytában folyamodtak azért, hogy a' kérdéses tárgy az 1S36: 14. czikkely rendeleté alá nem tartozván, az <?’ szerinti, eljárást előre eltiltani méltóztasson;— oda mutat a’ jelen szerkezet is, meliy szerént oémellyck apclbatoriumot kívánnak fel állítani, és ez helyes kívánság is; sérelmet azonban formálni a^ kiadott Resolutiókból lehetetlen , mert Ó Felsége legfőbb Biró lévén a' snperinspectiót tőle elhúzni nem lehet, de különben is állítani meri, hogy egy eset sincs, hogy a' Cancellaria a’ dolog érdemének eldöntésébe ereszkedett volna; csak a’ felett rendelkezett, hogy a’ feladott eset az 1836: 14. czikkely rendelete alá tartozik e’? vagy nem, mert tessék több nemes Megyék Követeinek visz* sza emlékezni a' legérdekesebb juris, allaturális, és más kérdéseket mind ezen útra hozták; ez tehát engedjenek meg, olly tárgy, mellyhez szóllani a’ Féfségnek jussa van , és így m?m ellenzi, tegyenek bár a'Karok rendeléseket jövendőre , határozzák meg az appellátát a’ Septemvirátusra, vagy akár hová, salva superinspectione regia, de minden esetre azt véli, hogy az eddigi esetekből sérelmet formálni nem lehet. Toroltál Vármegye Követe (Hertelendy 3Iiksa): Egy értelemben vagyon az Elölülővel annyiban, hogy a’ sérelmek sorában, ollyanok ne foglaltassanak, a’ mellyeknek csekély érdeke, a1 más ny omosabbakat gyengítené — de a’ kérdésben lévő sérelem azon része, a’ mellyet a’ szó), ló Megyéje részéről feladott, nem jöhet azoknak számába, mert az 183®/6: |4-ik törvényczikkely értelme szerént az ny ilványos örökösödési esetekben, a’ mint a’ felek bár meliyike magát jelenti, az illető Törvény hatóságnak kötelességében áll, azonnal egy Küldöttséget ki rendelni, a’ mellyé az említett törvény szabályai szerént, a’ tárgyat mind,en oldalróli figyelmezéssel, és ugyazon törvény-czikkely hez mennyiben lehető alkalmaztatásával együtt megbírálja;— a’ nagy méltóságú Magyar Udvari Concellaria azonban, mielőtt a" Küldöttség kizárólag nekie tulajdonított törvényes tjsztc folytában eljárna, Ő Felsége nevében ezen eljárástól eltiltotta, és ha bár a* szólló Követ eicsméri az Elnök által felhozott Fejedelmi felügyelési jogot, de azt a’jelen esetben egyedül az 1790: 12-ik czikkely értelmében véli gy akorolhatónak, és semmikép oda nem terjedhet, hogy gé törvény szabta eljárás gátoltathassék, — sőt még azt is igen czélszerűnek látja a' szólló, hogy még a’jelen törvényhozás ezen gyakran spk ezerekro menő örökösödési keresetekben arról is intézkedjen , hogy a’ Küldöttség Ítéletével meg nem elégedő félnek a’ birtokon belüli feljebbvitel megengedtessék, és midőn az eránt a’ tanácskozás előforduland, részéről is Küldői nevében ezt pártolni kötelességének tartani fogja, de mind ezek a‘ kérdésbe lévő sérelemmel éppen semmi kapcsolatban nem lévén, ebben egyedül a1 törvény által reudelt eljárás gátolása mint sérelem feladatván, ezt a’ KK. és RR. pártolásába ajánlja, és mint kétségbe nem hozható sérelmet 0 Felsége eleibe felterjesztetni kéri. Ekkor a1 fő Kendekhez nevezett Küldöttség vissza érkezvén, annak szószóllója jelentette, hogy az által küldött Izenet, Felírás és Törvény javallatokat, Ő császári királyi fő ílerczegségének, és a’nagy méltóságú fő Rendeknek bémutatván, ü cs. kir. fő Herczegsége azzal bocsátotta el, hogy mind azokat tanácskozásba vévén, értelmét a* fö Rendeknek annak idejében a Karokkal közleni fogja. Nográd Vármegye Követe (Fráter Pál): Bővebb rendelés tételének szükségéről meg lévén győződve, minthogy teljes reménysége volt, hogy e' tárgyban törvény fog javaltatni, Megyéje akaratját ide bé nem iktatta; most azonban látván, hogy ez úttal törvény nem javaltatik, kijelenti ebbéli kívánságát; hogy az illy perekben a’ Cancelláriára legyen helye a’ feljebb vitelnek. Bihar Vármegye Követe (Beöthy Ödön): X' Torontáli sérelem lényegesen különbözik az Elölülő által érintett esettől, mert ott, mielőtt a1 Kiildötség rendelkezett, a Cancellaria akadály ozta az eljárást, ez pedig a' világos törvény ellen van, azért sérelem, és így noha azon tekintetek, mellyeket az Elnök felhozott figyelemre méltók, és arról a Karok fognak is rendelkezni , noha tovább sokan kívánták, hogy a’ Cancellaria mint a’ visszahelyheztető perekbe, belő tekinthessen, es ó sem idegen megegyezni abban, hogy' más felsőbb bíróság állapítasson meg, de még is, miután az rendeltetett, hogy a’ Küldöttség eljárásáig, az illy es perekbe semmiféle bíróság bé ne avatkozzon, mind addig, míg a’ Rendek ez eránt kellőleg intézkedni nem fognak, bár mennyire óhajtja is a1 szükségtelen sérelmek számát kevesítni, a’ felterjesztést pártolni kéntelen. Az Elölülő továbbá sem látta szükségesnek, hogy sérelem formáltasson, mert azon kívül, hogy a* Felségnek fő felvigyázati jogát tagadni nem lehet a1 gyakorlat is mutatja, hogy’ magok a' Vármegyék is folyamodtak e’ részben Ő Felségéhez, és így önként következik, hogy most midőn magunk is másként akarunk rendelkezni, sérelem miatt nem panaszkodhatunk. 37 * Közönséget sérelmekről mellyek felterjesztett javallatnak.
