1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 93. országos ülés

146

XCIÍI- Országos Ülés — Február. 25-kén 1840.

Zólyom Vármegye Követe fOszlro/uczky MiklósJ:

A’ Zólyom vármegyében házaló kereskedők más tekintetet érdemelnek, mint azon Túrócz megyei lakosok, a’ kik mindenféle olajokká ’s gyógyszerekkel kereskednek. Zólyom Vármegye lakosi által gyakorlott házaló kereskedésnek tárgyai főleg vászon, ’s pamuk árúk, és más efféle portékák; de tiltott portékákat ezen házaló kereskedők nem árulnak. Ennél fogva ezen szavakat: a szokott rendszabásoknak megtartása mellett a’ felterjesztendő felírásból kihagyatni kívánta annál inkább, minthogy a’ felhívott szavak, a’ házaló kereskedésre nézve új korlátozások ürügyéül szolgálhatnának.

Ennek következésében a’ kerületi szerkeztetés megállapittatván Olvastatott a’ 2-ik pont.

Az Elölülő kijelentette, hogy nékie ugyan több észrevételei lennének e’ pontra, de mivel a Karok azt határozták, hogy ezeket a’ sajtó szabadsággal együtt véve kívánják tanácskozásba venni észrevételeit akkora tartja fel, midőn a’ sajtó szabadság eránt a’ tanácskozások elő kerülnek.

) Pest Vármegye Követe (Dubravitzhj SimonJ: Pest Megyének e’ pontbani több ágazató sérelme, sokkal nagyobb figyelemre méltó, mint a’ mellyet az országos Depntatio, vagy Kerületek előtt érdemleni látszatott; mert a’ n. m. Helytartó Tanács törvényeink előtt nem isméretes censurai hatóságot tulajdonítva, ezen Megyének e1 pontban érdeklett nyomtatványait, a’ Jelenkor újság szerkesztőségénél Resetta nevű Pesti Censor által elkoboztatta , ’s c kép a’ Megyét, mcghalgatása nélkül egy kétség kívüli tulajdonától megfosztotta — megakadályoztatta továbbá a’Megyéket azon eddig gyakorlott jogától, mi szerént az Alispányi, vagy jegyzői hiteles aláírások alatt, bár mi közvégzéseit sajtó alá mindenkor szabadon bocsáthatták. — Most sem tett egyebet Pest Megye, mert midőn a’ Pozsonyi német Hírlap azt tette közönségessé, hogy e’ teremben annyiszor nevezett szerencsétlen ifjak a’ Felség sértés első fokozatú vétségben marasztaltalak, tellyes joggal kelhetett fel akár melly egyes ember, annál nagyobbal egy Törvén) hatóság — sőt ennek talán kötelességében is állott ez —• ennek ellent mondani , ’s a’ törvényt nem tudó közönséget felvilágosítani arról, hogy a-Felség sértés rémitő bűnében fokozatokat nem ismer — és noha ezt PestMegye nem is a’Jelenkor hírlap foglalatjában , de egy különös kis nyomrefmekról^md- tatványban kívánta nyilvánítani, ’s ezen hazai hírlap olvasóival ezt tudatni — még is, a’ mint lyek feiterjesz- feljebb előadódott, ezen nyomtatványok a’ kiküldött Censor által elkoboztattak, ’s a’ közönség,

telni jav altatnak. ,, , .. , 7 f 05

sőt a‘ mennyiben azon nemet hírlap külföldre is hathat, ezen balvélekedésben kormanyilag erősítetett meg. — Annál fogva jöv endőre —az Isten adja netalán — alkotandó sajtó törvény által t a’ fő Kormányszék ebbéli törvény elleni eljárása meggátoltatnék is — múltra nézve azonban csak úgy lehet c‘ részben orvoslást sikeresen reményleni, ha ezen pontbani panaszok, a’ többi sérelmek tömegéből ki emelve, mint valóságos, ’s igen nagy figyelmű sérelmek külön terjesztetnek 0 Felsége eleibe. Mit a' szólló küiönössen ajánl ezen képviselői Táblának.

Zala Vármegye Követe QHertelendy KarolyJ: Egyet értvén Pest Vármegye Követével kívánta, hogy a Megyék Követeinek minden tudósításai a’Megyék által kinyomtathassanak, az elfoglallattak pedig, miután ki voltak nyomtatva, vissza adassanak, egyszersmind, hogy Zala "N ár megye is említessen ezen sérelem szerkezetére tett határozatba. Mellyre

Az Előlülő megjegyzette, hogy Zala Vármegye kívánsága is bent van ezen kifejezésben: o’mi többi ezen pont alatt feladott egyéb sérelmeket tárgy arra'sa’t. A’ szerkeztetés megállapíttatván A’ 3. pont felolvastatott.

Az Elölülő : A’ sérelmek elő adásánál küiönössen figyelmezni kell először arra: hogy ollyak ne terjesztessenek fel,-meliyek még 0 Felsége előtt meg nem fordultak, mert elébb ott kell panaszt tenni, hol a’ törvény meg nem tartatik; másodszor, hogy csupán olly sérelmek terjesztessenek fel, meliyek minden óldalról meg állhatnak, minthogy a’sérelmek sokaságával csak a Resolutiók kiadása nehézítetik, mert miután gyakran megtörténik, hogy a’ Resolutio kiadása előtt a’ legcsekélyebb dologba is a’ Vármegyéket, Dicasteriumokat, sőt a’katonai Törvényhatóságokat is meg kell kérdezni, erre pedig sok idő kívántatik, természetes, hogy a’Resolutio kiadásának későre kell maradni, el annyira, hogy magok a’ Vármegyék is megfelejtkeznek a’ felterjesztett sérelmekről: ha tehát azt akarjuk , hogy a’ felterjesztendő sérelmekre minél elébb választ nyerjünk, a’megválasztásokba vigyázattal kell lennünk, ’s azokra kell fordítni figyelmünket, meliyek a’ figyelmet leginkább meg érdemlik, mert csak valljuk meg az igazat, felhalmozott serelmeink között valamint sok figyelemre méltó van ; úgy ellenben vannak némellyek oil) csekélyek, hogy azokra a’ pertractióba figyelmet fordítani nem is lehet, és innen van, hogy mikor a Resolutio az illy csekélységekre is lejön, meg nem elégszünk. Mi a’ jelen tárgyat illeti ? bátor az 1836: 14. czikkely némü tekintetben igen is hasznos, és szükséges, tapasztaljuk még is, hogy az Ország lakosi nincsenek véle átalányosan megelégedve, ugyan is, ha vissza emlékeit