1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 92. országos ülés
140 CM/ Örs zágos Vies. — Február. 'It-kén 1840. megy« érdemes Követével kezet fog, egyéberánt Küldői részérül megállapítaná kívánja, hogy a’testvérek közötti osztályok esetében, a' törvény könyv l-ő Rész 30-ik cz/nije rendelése szerint, a’ ’obbágy mindenkor csak telkének lietsíi arát követelhesse, és miután a' kijelelt teleknek törvénvszerénti elbecsüiési szükségét a" Küldöttség elhatározta, és a Meg} ék áltál az irományok a’ királyi Helytartó Tanácsnak felterjesztettek, ha onnan lel ev alatt vissza nem küldetnének, ne hogy a’ kibeesűltetó lakás nélkül hosszabb ideig maradni kéntelcnítessék, a' Küldötség határozata, az illető irományok hiteles mássá szerént végrehajtassák. Somogyi Követ (Szegedy Sandorj: Küldői részint azért, hogy ezen törvények még olly újak rs ezeknek tettleges életben hozása körüli nehézségek még tökéletesen kifejtve nincsenek, ezen felől a’ más részről hogy ezen csak legújabban hozott törvényeknek ismét másokkal leendő rögtöni felcserélése a polgári jogoknak bizonytalansagat, s ezen bizonytalanság ismét egyes polgároknak a’ tör\ényhozó Test eránti bizodalmatlanságát közvetlenül maga után vonja, __óhajtották volna, bog) a5 fentebb érintett, és csak most született törvényeknek módosításába a’ KK. és RR. még most ne ereszkedtek volna, — azonban a' többség mást határozván, kötelessége előterjeszteni utasítását. — Azt hiszik Küldői hogy a 2-ik § d) alatti szabálya, az l-ő Rész 40-ik czimjében foglalt kibecsültetésére nézve czélerát)} tálán, mivel azon rzélnak, melly ezen törvény alkotásánál feliforgott, t. i. bogy miudenik osztozó testvérnek belső házhelye jusson, meg nem felel — igazságtalan is, mivel ezen megszorítás a' terhek súly át viselő kisebb nemességet leginkább érdekli, de ezen felül a' földes úri képzettel sem összeférő, hogy a’ jobbágynak tágosabb jusok engedtessenek mint a földes uraknak, továbbá ezen megszorítás annál igazságtalanabb, mentői bizonyosabb, hogy a’ nemesi Rend állal a Haza köz javára tett ezen áldozat, egyedül csak úgy értetődhetik, hogy, és a' meddig annak használása a‘ nemesek maga élelmezésére múlhatatlan szüksége nem lenne, melly esetben attól eizáratni az igazsággal semmiképen öszve nem egyeztethető, — ugyan azért az l-ő Rész 40-ik czikkelynek a' maga tellyes épségében való megtartását továbbra is kívánják. Bereglii Követ (Pogány Josef J: Midőn az l-ő Rész 40-ik czimének rendeleté megváltoztatását a'RR. elhatározták, azon elvből indúltak ki, bog} egy testvérnek a' másik felett több ne t jusson, minthogy tehát a" mostani Jzenet áltál, a' leány ágat kizárni kiváltják, részéről az döbbeni Izenctet pártolja;— a’ kibecsültetésre nézve pedig Küidói a’ becs árát csak azon esetben kívánják megfizettetni, ha altoz a‘ jobbágy már a' szabad adás és vevés útján jutott, külömben pedig a' mit a’ földes ur ingyen adott, pénzen kellene néki megvásárolni. Borsodi Követ (/?. Vuy Lajos'): Küldői az l-ő Rész 40 czimét szinte a1 leányokra is kívánják kiterjesztetni , és olly esetben ha egy nemesnek két fiai lennének, szabad légyen két telket kibeesültetni, ’s e’ végből az a) pontra az előbbi Izenetet pártolja. Szabadka Városa Követe (Demcracz Alajos): V mikor az állandó katonaság behozatalával minden jobbágyi telkek köz adó alá vetettek, akkor egyszersmind az l-ő Rész 40-ik * czimjének azon rendelete, miszerint az osztozó földes urak szükséges házak épithetésc végett maguknak jobbágyi belső telket, s azzal accessorie külsőt is foglalhattak, — eltöröltetve volt. Azonban az l832/6-iki törvény azt ismét éleibe hozta, 's most a' KK. és RR. bővíteni is kivárj ják azzal: hogy kedvezését a‘ leány osztályosokra is kiterjesztetik azon okból, mintha ezeknek is lakásra szükségük volna. De ezen törvény czim egyedül a' fiú osztályosokról rendelkezik, a' mi csak onnan is kitetszik ; hogy szerkezetében a’ leányosztályosokról említés nincsen, azon felül pedig olly esetben, ha az atyai ház költséges lévén, a' ház nélkül maradó osztályosoknak számára a' közösből hasonlókat emelni nem lehetne, a’ nyomba következő törvény czim t. i. a' 41-ik a' legfiatalabbik fiú osztályost arra jogosítja: bogy eg} éh osztályosoknak pénzüli kielégítése mellett, azt magának megtarthassa még akkor is, ha a' jószág mind a’ két nemre szolgálván, leány osztályos nála még fiatalabb volna, — ez tehát már világos jele annak: bog} a’ leány osztásosokat ezen törvény czim, a' lakhely nyerés dolgában a1 fiú osztályosokkal egyenlőségbe nem teszi, — de magok is a’ fiú osztályosok ezen törvény kedvezésével csak akkor élhetnek, a mikor arra szükség által szorittatnak, vagy is, a’ mikor az atyai házhelyen maguknak lakházakat nem építhetnek, — azonban a’ leány osztályosokra nézve a’ dolog másképen áll; mert nékik a' törvény máshol rendelt lakást, vagyis férjeik lakását köv etni kötelezte, a’ mi oda mutat, bog} a leány osztályosok lakásáról az öröklött jószágon, úgy mint fiú osz/ályosokéről gondoskodni nem is kellett. Magyarországban igen számos nemesi földbirtokosok terjedelmes földjeiket e.gy részben, vagy egészen is mindenkor mások által neveltették, ezek pedig viszont nekik a haszonvétel engedéséért bizonyos adózásokat és szolgálatokat tenni szoktak. Nem szánéka neki itt ezen füldmivelőknek külön időkbeii viszontagságait, s földes uraik iránti viszonyít elbeszélni, czéljára elég az: hogy az illy földeknek haszonvétele, már Verbóczy idejében,
