1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 4. országos ülés

Jász ás Kun Kerületek Követe (Kálmán Sándor): Utasítása a’Pesti sárelein eránt nem lévén azt nem pártolja, hanem a' Kir. Előadások eloleges felvételét, annál is inkább kívánja, mint- , hogy utasítása 3. 9. és 10. pontjai éppen a1 Kir. Előadásokba kitűzött tárgyak szorgalmaztatását foglalják magokba — ha azonba ebbeli kívánságára nézve kisebbségbe maradna, a' kér. Izenet záradékja ellen szavaz — minthogy azáltal Küldői minden kívánságaiktól elültetnének. A’ Kir. városokra nézve Komárommal tart, ’s nem ellenzi, hogy napló Birálójok lehessen.

Hajdú városok Követe (Fogthiiy János) az előadattakat ismételni nem akarván röviden kijelenti, hogy Gr. Rádayt törvényesen választott Követnek, annak eltiltását pedig sérelmesnek tartván, a’ kér. lzenetet pártolja, a' Kir. városokra nézve pedig a’ Jász és Kun Követének véleményét osztja.

"Békési Követ (II- JVenkheim Béla) fentartván élőbb-szavazási jussát, minthogy Gr. Báday törvényesen elválasztott Követ volna, annak eltiltása sérelmes lévén a’ kér. Izenet mellett szavaz __ ^ Királyi városokat a’ coordinatióra utasítatni kívánja, a’ napló Bírálóba azonban

megegyez.

Ugocsai Követ (B. Petényi Lajos) : Készéről Gróf Ráday Gedeont szinte törvényesen elválasztott Követnek, a’felsőbb helyről érkezett Kir. eltiltó Parancsolatot pedig sérelmesnek lenni áljítván a’ kerületi Izenet mellett szavazott.

Szeged Városa Követe (Lengyel Pál): Nem szándéka mind azokat, mellyek a’ szabad Kir. városoknak Követjei által, ugyan a’ városoknak állása, törvényes joga, és gyakorlata érdemében előterjesztettek, újra felhozni, mert ezek olly tisztán, 's alkotmányunknak százados Törvényeivel támogatva adattak elő, hogy azokhoz csak valamit adni már alig lehet, egyedül szoros utasításának megfelelni kívánván. Küldőinek azon forró kívánságukat bátor kijelenteni, mellyet néki nyilván kötelességévé tevének,hogy tudniillik mind a’ kerületi, mint az országos Ülésben azon méltó sérelmeiket, ’s ebből eredeti aggodalmukat, melly az elmúlt Országgyűlés folyamatja alatt a' 4-ik Rendre voksaik megszorításából keletkezett, megorvosoltatni mindenek, de mindenek előtt kérje és kívánja. — Ezt ugyan a' kerületi Ülésekben már megtevék a’ városi Küldöttek, de nem lehettek olly szerencsések, hogy a‘ 3-dik Rend kéréseik igazságát elismerni méltóztatott volna, azonban a’ tegnapi országos Ülésben örömmel hallá azon legigazságosabb nyilatkozását a’Kir. Személynöknek, hogy a‘ Kir. városokat a’Törvény adta jogaikban továbbá is fentartani, ’s azoknak voksait ugyancsak a' százados Törvényekben kiszabott, ’s még ekkoráig semmi ellenkezővel meg nem rontott, módszerént beszámítani fogja, e’szerént tehát azon kellemetlen helyzetből, miután utasítása azt tartaná, hogy ha az .előbb mondottakat meg nem lehetne nyerni, azon esetre jelen Országgyűlését elhagyni, 's haza térni tartozzék, magát kimentve találja, de különben is megvan arról győződve, hogya’3-ik Rend azon alapos Törvényeket, mellyek a törvényhozó hatalomnak közös megegyezéséből alkottattak, ’s mellyek a’ Kir. városoknak az Országgyűlésében ülést és szavazást külön külön adtak, felforgatni nem akarja, mert hiszen éppen azon Törvények erősítették meg a' 3-dik Rendnek az Országgyűlésén való képviselői jogát, — ugyan is feltéve, de meg nem engedve, minő érzést gerjesztene a’ KK. és RR. előtt, ha valatnellylk városi Követ szinte olly szárazán, a’ mint nékik a' kerületi Ülésekhen hallani szerencsétlenségek volt, azt mondaná: ennek, vagy amannak a’ Vármegye Követjének voksot nem adok, nem de a’ mellett, hogy meg is actióznák, méltó szemre hányások kerekedhetnének, 's azt mondhatnák, olly alkotmányos Törvényekben gyökeredzik azon Ns. Vmegyének szavazatja, mellynek felbontásával alkotmányunknak is dűlnie kell, ’s így- méglen az Országgyűlésére meghívott minden Rendeknek, ’s Ö Felségének kegyelmes Királyunknak bele egyezésé"vcl fel nem bontatik, azt egyik Rend, annál kevésbé egyeslvövct kérdésbe nem veheti , s ennél fogva azon voksol vakmerőén megtagadó Követnek előadása törvénytelennek s helytelennek nyilatkoztatva, alázatos véleménye szerént tehát, valamint az meg nem állhat, úgy az ellenkező sem.

Az Elölülő közben szólván figyelmezteti a’ szóllót, hogy ha netalán történtek volna is elmellőzisek, azokat ne egyébnek, mint a’ távolságnak, és azon körülménynek, hogy még ez úttal neki nem minden városi Követek esmerősök tulajdonítsa, — különben pedig ha valaha, most bizonyára példáját adta ezen Tábla, mi Ily meleg részvéttel vagyon a’ városiak dolga iránt, s bélátása szerént a szollónak panaszra okai nincsenek.

, ,..^Ze^eí^ ^ árosa tovább folytatván beszédjét ekkép nyilatkozott: nem arról szól tehát, hogy e jen a szabad Kir. városok Képviselőinek voksot adni, mert azt nekik a’Törvény úgy is mega ta, s azt töltők tett utján senki cl nem veheti ; hanem engedjék meg a’ KK. és RR., hogy ha aggó almukat egy kevés hidegvérüséggcl, de még is komoly an megfontolva, azon oldalról veszi me ? a je^en hely zetben csak ugyan felvenni kell, de szükséges is. AzlG87-ik észt. 17-ik cz*Kkdy értelmében a Kir. városoknak száma azon tekintetből határoztatok nem szapoa ui, mert úgy mond, a 4-dik Rend már nem csak egyenlő, de talán felül is haladja a‘ töb-