1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
IV. Országos Vies. — Junius 18-Ián. 65 tott ’s ezt tehát felírással, de csak felírással kívánná orvosoltatni, ’s midőn magát így kifejezi, azzal azt kívánta kimondani, hogy az izenet azon záradékát, melly azt tartja, hogy semmit addig fel nem terjesztünk, még erre kedvező válasz nem érkezend, el nem fogadhatja, mert a' midőn ezen sérelem orvoslása kéretik, a Kormán) hoz Irodalommal, nem kénszerítőleg járulni kíván, —továbbá hogy ezen sérelem maga és előlegesen terjesztessen c’ fel? erre nézve utasítása nem lévén, tartozik utasítása szellemét követni, minthogy pedig Küldői azt kívánnák, hogy az előleges sérelmek is, mellyek az lS2ő-dik esztendei Országgyűlésén kidolgoztattak, ’s a' mellyek a’ közelebb múlt Országgyűléséből is felterjesztettek, ‘s ezeknek megszüntetése később is siirgettetett, 's a' mellyek még orvosolva nincsenek, ezeket úgymond a’ Kir. Előadásokkal együtt felterjeszteni sürgessük. Ebből merítvén okoskodását, minthogy a’Pesti sérelmet ezeknél súlyosabbnak nem látja, és hogy ha ezt azokkal egy cathegoriába helyhezteti is, Küldői kiváltsága ellenére nem kívánt mást, minthogy ez a" Kir. Előadásokkal,’s előleges sérelmekkel együtt terjesztessék fel, vagy a’ mit még inkább óhajtana a‘ szólás szabadságával, mellyet szinte a’ maga helyén pártolni fog, ’s így ennek külön, ’s előleges felterjesztéséhez, ámbár azt sérelemnek elisraéri, nem járulhat. —A’ nti a’ városok kivánatát illeti, előtte szólott Komárom Vármegye mind gondolkozását, mind utasítását kimerítette, mert Küldői is azt kívánják, hogy míg a’ Kamarátoli függetlenségek nem eszközöltetik, míg a’ választott polgárok által csak, ’s nem a’ polgárok által válálasztatnak, addig votumok minőségét elhatározni nem lehet, ezt pedig külön, ha mind ezek tekintetbe vétetnének is, felvenni nem lehet a’ nélkül, hogy az egész Országgyűlése elrendezésébe bele ne bocsájkozzanak, ’s így a1 javallott Deputatio kiküldésében, melly csak magán a’ városok kivánatát vegye fel, meg nem egyezhet, nem ellenzi azonban, hogy magok közül ők is Cenrokat, minthogy ők is Küldőiknek felelőséggel tartoznak, választhassanak, de csak Censorokat, 's nem Jegyzőket. Fejér Vármegye Követe (~Örményi JósefJ: Ismétlem a’mondottakat nem kívánván, rövideden előadja nézeteit: Ráday Gróf törvényesen választatván el Követnek, itt nem léte törvénytelen, annyival inkább minthogy az kormányi Rendelet által történt. — Krassó Vármegye Követe ugyan felhozott a’Kormány mentségére okokat, mellyek azonban nem Törvényen, hanem egyesnek véleményén alapulnak, különben maga is voksával Krassóhoz járulna, — most azonban Ráday eltiltásába nem csak a’ sarkalatos Törvények egyikét, mint a’ 1-ae 9-dik czímjét az 1723: 32; de a szabad választást is megsértve látja, ugyan azért e dolgot mint sérelmet felterjesztetni kívánja, — a’kér. Izenet záradékát azonban nem óhajtja, minthogy Küldői utasítása szerint több tárgyakat is, nevezetesen a’ szólásszabadság eránti sérelmet is, és pedig a’ Pestivel egyszerre kívánná felterjesztetni, és áltáljába véve csak ollyan tárgyakat nem kíván felterjesztetni, mellyckbcn nincs a Nemzetnek garantiája, mint például a’Kir. Előadásokat, mellyeket Küldői szinte tanácskozásba v étetni, felterjeszteni azonban nem óhajtják — a’ Kir. városokra nézve nincs utasítása, hiszi azonban, hogy eléri Küldői szándékát, midőn Komáromnak véleményét pártolja, de mivel ehez a’ Borsodi Indítvány éppen legjobban vezérelne, ahozképest a‘ coordinatiot jövendőre kívánná felvétetni. — Napló Bírálók választásában azonban megegyez. Esztergami Fő Káptalan Köv ete (B. Rudnyáns&ky SúmuelJ: mindenek előtt a’ Kir. Előadásokat kívánja felvétetni, mert az 1791: 13 világos lévén, kétséget nem szenved hogy az által a’ Kir. Előadások parancsoltainak előlegesen felvétetni, és csak azok után az Ország sérelmei. — Ila azonban a" többsép a' Pesti sérelem mellett nyilatkozna, annak hódolni kéntelenítetik ugyan, de azon esetre a’ kerületi Izenetből a' záradékot kihagyatni kívánja — mert az az országgyűlési tractatusba ütközik, ugyan is ha a’ Rendek tanácskozásaiknak sikerét látni óhajtják, elkerülhetetlen szükséges, hogy tanácskozzanak, és felterjesztéseket tegyenek — különben minden tanácskozásaik siker nélküliek lesznek; — mi Thurócz Ymegye Követének Előadását illeti, mintha az egyházi Rend is napló bírálókat kívánt volna, erre feleletül megjegyzi: hogy az ó tudtára, és emlékezetére az egyházi Rend a’ napló bírálásban ezúttal részesülni nem kívánt, hanem ha emlékezete nem csalja Torontói Ymegye Követe a’ kölcsönös igazság tekintetéből az egyházi Rendet kívánta a’ napló bírálásba részesíteni — ő azonba valamint tudtával a’ többi egyházi Rend képviselői is, a’ napló bírálásban részt venni ez úttal nem kíván. Baranyai Követ (Pakozdy ’Sig mondj: Törvényekben alapult Megyéje utasításánál fogva mindenek íölött a Kir. Előadásokat kívánja tárgyaltatás alá venni, annyival is inkább, minthogy Fejedelmi Urunknak Ígérete által biztosítva vannak a' KK. és RR, a’ felett, hogy mint a múlt Országgyűléséről felterjesztett, de orvoslatlan maradott, mint a’ mostan felterjesztendő sérelmek orvosoltatni fognak — valamint utasításának c’ szerint egy részben megfelelve a’ Kir. Előadásokat törvényszerüleg minden más tárgy felett felvétetni kívánja, úgy' más részről azoknak bevégzésével a’ Törvény rendeletének megfelelő Fejedelmi biztosításnak tellyesedését egész kiterjedésében alázatos felirattal sürgetni kötelesség. Mert nincsen bizonyosabb annál, hogy az 179 /, Jegyző Könyv /. Darab. 17
