1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
rszt 13-ik Törvényczíkkelyben nyert előadási Fejedelmi jog kölcsönös kötelességet vonz maga után, mell) nek kötelező ereje a’ sérelmeknek minden Országgyűlésén elmaradhatatlanul cszközlf>ndö orvoslását, és ez által a honi Törvényekben létező sarkalatos nemzeti jogok szentségének minden veszélyen kívüli állását biztosította a’ Nemzetnek, melly közötte, és Ura Királya között a'dicső bizodalomnak szent kötelékeit rendíthetetlen fenállani tapasztalja csak akkor, a' midőn a’ Törvények sérhetetlenségének elvét, mellynek tettlegi, és egész kiterjedésében! megóvása nélkül közboldogság, közmegelégedés, jólét, és tántoríthatatlan vonzódás az egész törvényhozó Testben egymásiránt nem létezhet, a‘ Nemzet által mindég elösmérőleg, s ahhoz ragaszkodva a’ szerént cselekvőig, más részről a' halomra gyűlt sérelmek érinti Törvény rendeletének megfelelve, és ezen elvet a’ Kormány által is tiszteletben fentartatni látja. — Ezen egyik sarkalatos Törvény rendeletét kövessék most a’ KK. 's RR. is, és minden más tárgynak hátrább tételével mutassák meg Fejedelmi Urunknak azt, bog)' ok a Törvénynek mint mindenkor, most is megfelelni tudnak, és fognak ugyan, de viszont fiúi bizodalommal óhajtják, és kérik, hogy törvényszabta kölcsönös kötelességének, és az abban gyökerezett Fejedelmi Ígéretének Ó Felsége is még ezen Országgyűlésének lefolyta alatt megfelelni meltoztasson. —• A sz. Kir. varosokra nézve, rész szerint mivel o’ tárgyban utasítása nincsen, résszerint azért, mert a'voksok iránti kivánatot az egész országgyűlési Testületnek rendezése nélkül egyoldalúig megadni nagy fontosságú dolog lévén, nékiek megtagadja. — Valamint a’ circularis-ÜIésekben az elnökséget, és a’ Jegyzők választhatását, egyedül a’ Censorok választhatására szorítja, mert igazságos kérelemnek tartja ön kijelentéseiket magok közül, és magok által választandó Censorokkal megrostálhatni. Veszprém Vmegyei Követ (^Hunkár AntaQ: A’ kér. Izcnct kimerítette a’ sérelemnek, és fájdalomnak nagyságát és mivoltát, azért részéről azt elfogadja — annak záradékát azonban kihagyatni kívánja, mert világos utasítása hogy dolgozzanak — mi végből ő a’ Kir. Előadásokba is bele ereszkedik, úgy azonban, hogy minekutána a’ tapasztalás azt mutatja, hogy a’ Kir. Előadásoknak soha semmi része restantiába nem maradott, ellenben az országos sérelmek neve Legio azért azoknak csak a' 2-ik része, melly a’ sérelmekről szól, vetéssék előlegesen, és terjesztessék is fel. — A' Kir. városokra nézve akarja jobb állásukat, hanem per excerpta a’ városok coordinatióját tanácskozásba venni nem kívánja, ugyan azért Zala Megye által a’választmányra nézve tett indítványt nem pártolja, — napló Bíráló választását azonban nem ellenzi. Mármarosi Követ (.Mihályi GaltorJ: A' tegnapi napon tartatott országos Ülésbe igen érdemes Követ társa által e' jelen országgyűlési kezdetén való sorozat eránt Küldőiknek világos akaratjok kinyilatkoztatván, ennek további tárgyaltatásába beereszkedni nem kivan, de miután Pest Vármegye Követje által, Követ társának e' jelen Országgyűlésére felsőbb Rendelés által lett eltiltása miatt való fel nem jöhetése eránt tett indítványát a’ Hon szeretetétől melegedett kebellel a’ KK. és RR. majd nem egyes akarattal fogadták azt a’ Haza közérdekébe bevágó, százados alkotmány megS)engitését ezélzó tettnek nevezvén, elólegesen felvétetni, és tárgyallatni rendeltetett, hódol ő is a többségnek, hajolnak igen számos Küldői, kik ha bár az Országnak egyik végső csúcsán a hidegszak majdnem legridegebb tájékán laknak is, de mindazonáltal a’ hol a’ Haza közérdeke, annál inkább alkotmányos lételüknek meggyengítése czéloztatik, annak törvényszerüleg való orvoslására forró magyar kebellel segédkezeket nyújtani mindenkoron készek, mellynél, de Küldőiknek egyes akaratjoknál fogva is v alamint az alkotmányos jogokat, úgy egyenes Testületeknek és egyes személyeknek jogait is c jelen állásába védni kívánja; mert valamint a’ Fejedelemnek szentseges jogait sértethetetlcneknek lenni óhajtja, ngy a’ Nemzet jogait is fentartani törekszik, minthogy ezeknek megtartásával erősödnek a’ Fejedelem jogai. — Ezeknek ekép lett előre bocsajtasa mellett Pest Vmegye érdemes Követje által tett indítvány, miután köz sérelemnek vételik, ennek belső érdekébe Küldőitől veendő további utasításig be nem ereszkedik, fentartván akkorára nyilatkoztatási jogait, hanem egyedül ennek orvoslása módjárul ezekbe terjeszti elő vélekedését; eddig Hazánk fenálló törvényei, és a’ törvényhozási gyakorlat szerént, habár minő sérelemnek orvoslására, mert egész őszinteséggel megvallva az 1825-ik észt. Országgyűlése előtt tör (ént sérelmeknél, mikor a’ Haza csendes polgárát törvényes Testületnek Tisztviselőit a’ Commissariusok villogó fegyverek közé vették, nagyobbá egyikét sem tekintheti kétféleképen orvosoltattak a Felírás utján, ha pediglen többszöri megújítása után ennek nem volt sikere, az láSa-ik észt. 6-ik Törvényczikk. értelménél az Ország Nádora tiszti kötelességénél a1 közbenjárás az Ország, és a Fejedelem között árviszonyokat helyreállította, de mostan a’ Pesti czimmel czimzett sérelemnek orvoslása a‘ Méltóságos Fő RR-hez küldendő izenetbe lévő ragasztók szinte olljan, mint egy fenyegetődző erősebb kitétel, melly sem a’fenálló Törvényekbe, sem pediglen a törvényhozási gyakorlatba nem gyökeredzik, Komáron Vmegye igen érdemes, s altala m*l>en tisztelt Követe még lSli-ik észt. Országgyűlése alatt említett ragasztékot hozván e , null)re viszonozni kíván egész illendőséggel, hogy az akkori esetkor azon kívánat nem fo-IV. Országos Ülés. — Junius IS-fűin. CG >
