1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
Cl JV. Országos Illés. — Június 18 kán. vall pendítve a' visszakapcsolandó Megyék Követei az 1836-dik 21-dik Törvényezikaivetkezcsében jelen nincsenek, ezek közül csak Zaránd Varmegye Küvetjeit látjuk __ a* Tolnai Követek szinte nincsenek itt , ezekkel mit kell tenni , azt dés meg kely kö k ö z ö t t ü n k, megrendeli az 119S: 1-ső Türvényczikk., — ezek nélkül Ulászló 1-só Decrctumanak 10S. Czik. szerint tanácskozni lehet, — de másképen álla' dolog Kővár vidékével, melly meghíva nincsen, és Pest Vármegye egyik Követjére nézve, ki elválasztatván elrendeltetésének helyére való feljutásától eltiltatott, és e’ szerint már az Országgyűlése kiegészítve nincsen, ha kiegészítve nincsen . akkor diplomatice dolgozni, Törvényeket alkotni nem lehet, — de különben is illy feszült állapothan nem bírhat a' törvényhozói Test azon komolysággal, mellyel az országos dolgok tanácskozásában a’ Törvényhozónak bírni kell; sértve vannak ez által az 1791: 13. Törvényczikkclynck azon szavai: SS. et OO. ad Kegni Comitia citra omne ponendum impedimentum comparituri.— Sértve van a' képviselői függetlenség, melly Európának minden miveit Nemzeteinél legfőbb szerepet játszik. Francziaországban a’ Doctrinairekuek a’ pénzügyi tárgyazat most nem régen csupán azért nem adatott áltál, mert a1 titkos tanácskozásokban a megvesztegetési rendszert hozták be. Az 1687. esztendőben, midőn a’Kormány és a Nemzet között a’ bízod álmát lanság magvai elszórattak, a’ Nemzet a’ bizodalmatlanságot csirájában elfojtani kívánván. olly áldozatot tett, minél nagyobbat nem tehetett, t. i. az ellentállási jogától elállóit, mert ugyan azon esztendőnek 1-ik T.-czikkelye azt mondja: pro radicitus eliminanda dií lid entia a tenore ar». 31-mi 1222 de contradicendi, et resistendi licentia praescindunt. Ha tehát a’ hizodalmatlanság kiirtására oily áldozatot tett a’ Nemzet, mostan midőn a’ bizodalmatlanság kiirtására a' Kormánytól áldozatot nem kíván, hanem csupán a’ Törvény rendelésének végrehajtását óhajtja, nem lehet biztosan nem remén) leni, az Elölülő ön szavai szerint is, hogy () Felsége legigazságosabb szeleteiénél fogva az érintett sérelmet ne orvosolja, annál is inkább: minthogy a' bizodalom az a’ roppant örökös tölgy, incllynek az egekig érő nagyságán semmi külső cr^opas erőt nem vehet, és ha földjét, meliybcn gyökerezett a' féreg nem rágja, a barom nem dúlja, mind inkább magúba, és magábul gyarapodik, törzsöködik, növekedik, és a' logédesb gyümölcsöket szüli. Ezen előzmények következésében a’ szóló utasítása szelleménél fogva, melly a’ sarkalatos Törvények ellen teendő Indítván)okát a’ legelhatározattabban ellenzeni parancsolja, az Izenelet egész kiterjedésében elfogadja, és arra szavaz. — A’ Királyi városokra nézve ugyan azon okoknál fogva, melleveket Komárom Vármegye Követjc kifejtett, szavazási elrendeltetésckbe a'Diaeta coordinatiójáig semmiképen bele nem bocsátkozik, — körökből magok által választandó hitelesítőket mindazáltal, minihogy a’ többség úgy is azt kívánja, és az igazság is azt hozza magával, hogy önön nyilatkozásaikat ők is bírálhassák, nem ellenzi, ezeket maga igazolása végett a’ napló Könyvbe beiktattatni kéri, valamint azon óvásra nézve is, mellyet Szepes Vármegyének Követjc nem sikerült ügyvédsége következésébe tett, nehogy Küldői a'Naplóban olvasván, hogy Követjük harmadik, vagy negyedik lévén, a' szólásban utána balgatása által abba megegyezett, ellenóvását beiktattatni Küldői részéről kéri. Posony ^ gye Követjei (Oígtjuy Titus): — Mint Zala és Zemplén a’ Kormányt mindenkor megkötömbüzteti a'Király Személyétől— (mibe átaljában megegyeztek) Csondrágot szinte pártolja, ‘s noha jelenleg aggodalma megszüntetett, jövendőre még is kívánja: hogy ez hárítassék el.— Mi a' felveendő tárgyak sorát illeti részéről nem a' Kir. Előadásokat, hanem a' Pesti sérelmet kívánja előlegeson felvétetni, és azért a' kerületi Izenetre, és annak záradéka meghagyására voksol,— továbbá Küldői Rádayt nem csak ítélet előtt, de ha ne talán bírói Ítélet által elmarasztaliatnék is, ezen Tábla törvényes tagjának lenni ösmérik. — Mi a’ Királyi városokat illeti , Küldői szinte kívánjak őket engedményekbe részesíteni, azonban nem csak a' Tanácsot és a Századosokat, hanem az egész város lakosit, addig pedig míg ez megtörténhetne, mi Küldői a ceordiuatiora kívánnak halasztani / a’ régi gyakorlatba kívánják hagyatnapló Bírálókat azonban, úgy kerületi Jegyzőt is, hogy magok közül választhassanak éppen nem ellenzi. Győr Várni egye Követe fSzi/ls Antn/J: Első felszólalásával is kötelesnek érzi magát utasítása utolsó pontjaihoz tartani, melly azt tartja: hogy ha a' tárgy, melly tanácskozás alatt van, ki vagyon merítye, ismétléseket, vagy a' felhozott okok más szavakkal lett felhozását mellőzve időnyerés tekintetéhül a KK. es RR-et hosszas előadással ne terhelje. — Hogy a' tárgy két napi tanácskozás után kifejtve ne volna, azt senki sem mondhatja, szorítja tehát rövid előadását a‘ kitűzött kérdésekre t. i. valljon a' Kir. Előadások vétessenek e’fel? vagy a’ kerületileg megállapított Pesti sérelem terjesztessen fel i— Ámbátor ó abban: hogy Gr. Ráday Gedeon törvényesen cl választatott követ a' Kir. Decretum által a' feljöveteltől eltiltatott, sérelmet lát, mert ezen Decretiimmal megsértetett a szabadválasztási jog, megsértetett az I. Rész 9-dik czímje, mert a’bírói Itelet kimondása előtt büutettetett Gr. Ráday, akkor mikor a’Követségtől, ’s feljöveteltől eltilta«
