1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
60 sz á ban, hogy a’ városok, mint a’ mozgékony ipar, ’s cosmopoliticus kereskedés képviselői, mindég democraticus elemen nyugszanak. E’ volt az oka , hogy csak késő a’ Mik század végével n ’érték befolyást a’ törvényhozásban, de akkor is csekélyt, mert veszedelmesnek látszott nékik tXb jussokat adni, minthogy kevés évvel ez előtt német országban mindenütt fegyvert fogtak a’ nemesek ellen, az Alpesektől a’ Balti tengerig. Befolyások mindég csekély volt, mert kézdettől csak képviselők által jelentek meg, még minden nemes személyesen eljött, hogy azon törvények alkotásában részt vegyen, mellyeket vérével védelmezni kötelessége volt. — Következtek a' nemzet zavaros idői — a’ Török elfoglalta a’ fél országot, a' másikban vallás ’s nemzetiség háborút gyújtottak, a'városok ez által legtöbbet szenvedtek, a’ kereskedés más irányt vett, ’s híjában keresi még most is az ember a' felföldi városokban azon kereskedői szellemet, melly egykor a’ távól keletet, a' szláv éjszakkal öszve kötötte, ’s az áruk 's müveledésnek kezelője volt. Ezen zavaros időkben, mellyekben az egész Constitutió változott, hozattak azon pár törvények, mellyekre a’sz. kir. városok mindég hivatkoznak, mellyek azonban állásokra éppen nem alkalmazhatók. Az első az 1608., mellyben ha valaki a' mostani Diaeta hü képmássát keresné, nagyon csalatkoznék, mert ott ülnek még a’ Főrendek a’ Rendekkel egy teremben, ott a’ jelen nem Lévők, sőtt az utolsó §ban a' kir. Consiliariusok, kiknek most a’ törvényhozásban csak ugyan rész nem adatik, sőtt meri állítani: hogy a’ városok akkori állása éppen nem volt szerencsésebb a’ mostaninál,— mert néhány repraesentánsait , néhány jelen nem Lévők követei mindég levoksolhatták. — Az »687. éppen olly keveset alkalmazható reájok, mert ez többet bizonyít be keletinél, ’s éppen azért semmit. Mert mind a’mellett, hogy ez soha meg nem tartatott, 's számos kir. városok azolta inarticuláltattak, mégis, ha betű szerént a’ sz. kir. városok értelmében magyaráztatnék, olly hatalmas fő befolyást adatott nékiek, mellyet egy zararos félszázad, ’s egy békés század fel nem forgathatnak; vagy hogy röviden megmondja, ki olly erős volt, nem lehet egyszerre olly gyenge. — Ha már a’ sz. kir- városok kivánata a‘ törvényeken nem alapul, *s az örök igazság változhatatlan törvényeire hivatkoznak, akkor követelésök helytelen, mind formára, mind belső tartalmára nézve. Formára, mert de facto követelik azt, mit nékik csak a' diaetális tractatus adhat— tartalmára, mert kivánatok nagyságával nem áll arányban morális súlyok az országban. A’ száraz számok többet bizonyítanak itten , mint a’ legfényesebb szónoklat; a’ 49 voksot követelő városok közül 19 van, hol a’ porták mennyisége a’ tizet, a’ lakósok száma pedig a’ tízezret meg nem haladja; ’s csak 10 van. mellyeknek busznál több portái, húsz ezernél több lakosai lennének , mellyek közül is alig bír minden századik azon alkotmányos joggal, hogy Elöljáróit maga válassza, ’s személyesen befolyhasson a’ köz dolgok viselésébe. A’ mint előttünk a’ ns. Tanácsok ’s választott községek repraesentánsai állnak , nagyobb befolyást követoleg, úgy állnak előttünk a’polgárok, esedezoknek egy végetlen tömege, melly türelmesebben várja igazságos kivánatainak teljesedését, mint itt a’városi a’ képviselők. Mind ezek mellett is meg vagyon győződve a’ szólló, hogy a’ sz. kir. városok jobb állást, nagyobb befolyást érdemlenek, mint a’ millyenben mostan vágynak, ’s a' kérdés csak az; valljon idején van e’ ezen állás elhatározásában béereszkedni ? Dicső lesz azon Országgyűlés rendeltetése, melly ezen nagy ’s roppant következésü tárgyat elvégzendi, 's a’ nemzetet ezen nagy, eddig nyugvó új erővel megajándékozandja! — Fénytelenebb azonban a’ mostaninak hivatása, melly nem más; mint alkotmányunkat a' jelen állapotban megőrzeni, ’s minden megtámadások ellen minden oldalról védeni, ’s a’ nemzet materiális jóllétét előmozdítván, erejét kettőztetni. Magok is állítandják a' sz. kir. városok, hogy illy nagyszerű eszmék kivételére, mint a’ városi rendszer javítása, kevésbé elfogult's más irányú idők kivántatnak, mint a’mostani. Elégedjenek meg tehát a' városok mostan , hogy a’ nemzettel éreztették újra születésük szükségét. — A’ mi a’ második kérdést a’ hitelesítőket illeti, ezeket már azért is , azon óvások mellett, mint Komárom Vármegye követe, nekik megadatni kívánja, mivel nekik is vannak küldőik, kik előtt magokat legitimálni kötelességök. Külomben a' coordinátióig nekik nagyobb jogokat tulajdonítani nem kíván. Buda városa Követe QKeller FerenczJ Miképen a’ királyi városoknak az alkotmányi és sarkalatos törvényekben megalapult jogaik sértve vannak, aztat a’ kir. városok több követei, a’ kik eddig szóllottak bővebben és elegendőképen kifejtették, azokhoz a’ szólló is alázatos véleményét ragasztja, annyival is inkább, mivel Küldői néki is azon utasítást adták; hogy ha a' mostani Országgyűlésben a’ 4dik Státusnak az élő törvényen alapult szavazati joga megsértetne, ebbéli sérelmének orvoslását minden ügyességgel kivívni törekedjék; ennél fogva kötelessége leJVy Országos Ülés. — Junrus 18kán. tekintik, hogy a’ kir. városok követei, mint egyik része a’törvényhozó hatalomnak több mint hatszázezer adózó embereknek képviselői is a’ committenseik bizodalmából ide küldettek, itten a Küldőik terhére az időt, a' melly legdrágább, munkátlanul és henyélve tiszta szívvel el nem tölthetik; mert ők is az édes haza ügyében legtisztább tzándékkal tanácskozni az Országívúlér re tt
