1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 4. országos ülés

IV. Országot Cits. — Junius 1 $kau. 5« síteni, mit a' törvény kíván? de hogy mi módon 's mikor? ez már más kérdés, hogy nem most azt a1 kerületi ülésbe elvégzé a többség; mert a’ Pesti sérelem clőlcges mindenek előtti orvoslá­sát tartotta szükségesnek, miért, s melly indító okból ? ezt előadók többen, ‘s igy hosszasan fejtegetnie felesleges,— hogy egy pár szóval kimondja azért, mert a' Pesti követ választást megsemmisítő felsőbb Parancs, választási rendszerünket bontja fel, megtámadja sarkalatos tör­vényeinket, bele vág az Itélöszék függetlenségébe, mert megelőzi annak Ítéletét, 's előre utat, irányt mutat arra, hogy a’ ki megidéztetik, az bűnösnek is mondassák— Küldői az Ítélőszék függetlenségét minden beavatkozástól menten akarják fentartani. — Azon ítélőszék tagjai a' le­folyt évek alatt sokszor kijelenték, hogy nem helyeslik a’ Megyék tigy nevezett lármáit, hogy ezek által nem fogják magokat függetlenségükbe megzavartatni engedni 's a’ t. A’ szólló azt hi­szi, hogy nem csak alsó, hanem felsőbb impnlstisokból is függetlenek akarnak maradni, 's hi­szi nem fogják helyesleni ezen Parancsot, melly egyenesen függetlenségükbe vág. Végre ezen tárgy mindenek előtti felterjesztését azért is tartja szükségesnek, mert ezen Tábla kiegészítése kérdése természeténél fogva előlcges tárgyaltatást kíván. — De az Elölülő azt monda s ntanna több Követek, hogy nem az az útja— a’ bizodalom , melly a’ kir. Előadásokban nyilváníttatik, viszonzást s hasonló bizalmat kíván. — Zala követe megmondó tegnap mint állunk e1 tekintet­ben, hogy az erősebbnek kell engedni; annak, ki nem veszthet, ki mindég visszavonhatja bi­­zodalommal nyújtott kezét. — Erre Esztergom Vármegye követe tagadó azt, hogy a’ nemzet gyengébb volna mint a’ Kormány, — egyforma erejű ? Nemzet a’ Kormánnyal úgymond, ha a1 törvényekhez erősen ragaszkodik — ez theoretice áll. A’ Kormány ereje kettős moralis és physicai, igy a* nemzeté is, — a‘ külömbség azonban abban áll: hogy a" Kormány mindkét erejét használja, midőn a’ Nemzet legfeljebb csak eggyikét teszi ellenébe a’ morálist t.i., mert a’ physicait nem akarja használni. A’ Kormány ereje öszve pontosul, midőn a’ miénk szét­­ágozik, néki vannak vádlói, ítélőszékei, mellyekkel parancsolhat, midőn a' Nemzet legfeljebb a1 közvélemény előtt vádolhat.— O büntet physice, midőn mi, a’ köz vélemény bírósága, csak moralitcr büntethetünk. — De nem is látja a’ szólló azon nagy bizodalom nyilvánítást, ’s loja­litást a’ kir Előadásokban, nem látja, hogy az a’ Nemzet boldogítására minden tekintetben volna intézve. A' Nemzet boldogsága nem csak anjagi, hanem szellemi előhaladásban is áll, a' kir. Előadásokban pedig ő csak az elsőt látja tekintetbe véve, midőn a’ másik egészen mellőztétik; vagy tán a gravamenek közt fogjuk fellelni a’ szellemi előhaladásunkat érdeklő tárgyakat? de ha az döbbeni idők tapasztalásiból akar ítélni, nem hiszi, hogy ezek tekintetbe vétessenek,— mi sokat fogunk sürgetni , de mentül kevesebbet megnyerni. — Az európai nemzetek, meg kell vallanunk, képzelhetlcn előlépéseket tettek materiális tekintetben, midőn a köz moralitás­nak első fogalmait is alig látszanak ismérni, mindent tudnak, mindent ismérnek, kivévén jo­gaikat s kötelességeiket, s honnan jön ezen értelmesség s tudatlanság zavarja? onnan — mert a’ mesterségekben egy kevés készséget nyerni, nem kell egj éb; mint hajlomait s szenvedel­meit követni az embernek, — ellenben ön jogait véd ni, s másokéit tisztelni, erre erő kell, ’s le kell gjőzni szenvedelmeit az embernek. — Hogy tovább ne folytassa az illjes elmélkedé­seket, már ezekből is kitetszik mennjire kell óhajtanunk szellemi előhaladásunkat, azonban e1 részben a’ Kormány nem nyilvánítván semmit, ismctlenie kell, hogy a’ kir. Előadásokban nem látja azon bizodalom nyilván) ítást, melljet némeljek annyira kiemelnek. Ezen nézetből in­dulva, ismétli azt is, hogy a Pesti sérelem orvoslását mindenek előttinek tartja, s igy a kerül, szerkezeti izenetre szavaz.— A’mi a’ kir. városok szavazataikat illeti, e’ részben nem lévén felhatalmazva Küldőitől, a1 Küldöttség kinevezésében meg nem egjezhet, a Censorokat azonban nem ellenzi. Sárosi követ (Tulszky Ferencz) Azok, kik a’ Pesti sérelemben sérelmet nem látnak, erőssé­geiket az ellene indított per gj űlöletes cziméhen keresik. Az elv azonban szent marad , hogy Íté­let előtt büntetés nem létezhet; a politicus vétkek külömben is más világban áilnak a’ nemzet előtt, mint más vétségek; mert azok változnak, mintáz idők; tudjuk, bőgj- lllésházy az eggyik esztendőben hütelenségi perben halálra ítéltetett, ’s a’ másikban Palatínusnak választatott, — sót lehetnek idők, meljekben a becstelenség bélyege, melljel a’ bíró a’ politicus vétkes homlokát il­leti, a Nemzet előtt fénj koszorúvá válik, 's martyr koronává.— A’ szólló a’ Pesti Királyi líe­­, eeriptumot sérelemnek nézi, ’s minthogy a' Nemzet szabad törvényhozási függetlenségét gátolja, mint elolegesen felterjesztendő sérelmet, a’ nuncium értelmében a’ záradékkal oggyütt elfogadja. A mi a sz. kir. városok kivánatát illeti, az illy kiterjedésben, a’ mint a’ városok ^előadták , törvényeinken nem alapul. Nem akarja a’ szólló kétséghe hozni azon befolyást, mellyel az em­beri nem kifejlődésére voltak, ’s különösen a’ magyar nemzetre, akaratlanul is megismerték ezt a nemzetek, midón a’ legdurvább áilapotbeli kifejlődést civilisatiónak, polgároskodásn ak nevezték. Azonban elszoktak felejteni a’ sz. kir. városok, hogy Magyarországban más az állá­sok , mint máshol; ők nem a’ nemzet kebléből vették eredetüket, idegen gyarmatok alapí­tották őket, idegen nyelvel, rendszerrel, ’s fogalmakkal elszigetelve, ’s a’nemzettel öszve nem fórrva , nem lehetett nagy a’ befolyások a’ törvényhozásba, hozzájárni még az aristocraticus or-13 *

Next

/
Thumbnails
Contents