1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
52 ottan legalább a’ Rendek meg nem felelhetnek; azért utasítása leikéből indulva ki, a’ szóllú oda g°‘nkozik, hogy míg e’ sérelem nem orvosoltatik, addig semmi más tárgy tanácskozásába nem bocsátkozik, ha pedig ezt einem érheti, csak kerületileg dolgozik, ha ezt se, marad az Izenet nielli _ mj (0vábbá a1 királyi városok kívánságát illeti, annak fontosságát a’ széllé küldői is általlátják, nem is idegenek részekről is megtenni mind azt, mit alkotványunk leikéből indulva törvényesnek és igazságosnak találnak, de valamint ezt megtenni készek, úgy kívánják a’ királyi városokat meggyőzni arról, hogy ha tekintetbe vétetik a’ 3dik Statusnak a’ Törvény hozásbani mostani befolyása, úgy a’ királyi városok a’ Törvény hozásbani mostani befolyások ellen éppen nem panaszolkodhatnak, meggyőzni kívánja pedig éppen azon 1608: Iső T. Czikkelyből, ugyan is mit foglal magában azon Törvényczikkely ? nemde az elején mindjárt azt, hogy mi szolgáltatott okot azon Törvény hozásra? ezen ok az volt: hogy az Országgyűlésére meghívott személyek többsége iránt néha némelly egyenetlenségek keletkeztek, ennek megszüntetésére hozatott tehát ezen törvény; __ úgy szüntetett pedig meg, hogy a'nemeseknek a’fejenkénti szavazat meghagyatott, — hanem az egyházi Rendből csak a’ Praelatusoknak, úgy a’ Káptalanoknak adatott egy, a’ királyi városokról pedig a’ mellett hogy el se határoztatok a’ szavazatok mennyisége, különösen még illy szavakkal tétetik említés, hogy méltónak ítélik a’ Regnicolák hogy szavazatok légyen — de hogy mennyi, arról szó se volt, — ha tehát ezen törvény értelme szerint még minden egyes nemes szavazattal birt. most ellenbe azon nemesség részéről csak ennyi szavazat van gyakorlatilag — valljon kérdi a’ szólló a’ Királyi városokat, hogy a’ 3dik Statusnak a’ törvényhozóban mostani befolyása mellett a’ magok mostani befolyása ellen panaszolkodhatnak e’? midőn még is panaszolkoduak, küldői pedi g ezen panaszokat orvosolni kívánják, nem ezen törvényből indulnak ki, hanem azon okból, melly a’ Nemzetben azon nagy ideát szülte, melly a’ coordinatio Comitiorum czimü nagy munkába foglaltatik. Azonban addig is, míg ez felvétetne, a’ választmány kiküldetését nem ellenzi, valamint a’ Censorok választását se. Trencsén Vármegye Követe (Marczibányi Antal): Midőn a’ Pesti sérelem felett tanácskoznak a’ Rendek véleménye szerint már a’ Királyi Előadásokba bele ereszkedtek, mivel az ujjabb sérelmek előterjesztése eránt már a’ Királyi Előadásokba is említés tétetik. — Ha pedig a’ sérelmek a’ Kir. Előadásokban nem foglaltának, akkoron minden esetre nem csak 1791: 13dik, de az előhozott Ulászló törvényei értelménél fogva is az elmaradott sérelmeknek, kivált ollyanoknak, mellyek az alkotmányt közelebbről érintik orvoslását előlegeseu sürgetni az Ország Rendei hatalmában, sőtt kötelességekben áll — Az 1791: 13dik Törvény Czikkely minden sérelmeknek, és minden Országgyűlésen leendő elenyésztetését ünnepélyesen kiköti, melly a’ Nemzet és Fejedelem közt feaálló diplomaticus kötés kisebb erővel nem bírhat, mint más privatus kötések, már pedig ha egy rész mindég tellyesitené kötelességét, más rész pedig ennek soha eleget nem tenne — kérdi mellyik biró lenne az, ki a1 kötelességét tellyesitő részt Ítélete által marasztalná, a’ nem tellyesitőt pedig kötelességétől felmentené ? ’s erre ónként keletkezik azon felelet, hogy minden bíró a’ nem tellyesitő részt ítélné el. — A’ Rendek mostani helyzetét hasonlónak tekinti, Ulászló törvényei ugyanis a’ Királyi Előadásoknak csak a’ privat tárgyak előtt engednek elsőbbséget — és ha Ulászló törvényei bővebben vizsgáltatnak ugyan a’ confirmationalis 18. §. nyilván kitetszik abból — hogy a’ Felség minden köz akarattal előterjesztett kívánságait a’ Rendeknek nem csak elfogadni, de tellyesiteni is köteleztetett — ha tehát a' dolog most is igy állana, és az Ország Rendéinek minden kivánságai tellyesítetnének, nem lenne arról kérdés — a’ Királyi Előadásokat e’, vagy pedig más tárgyakat, kellessék felvenni? — A’ szállónak küldői egyéberáut a’ szállás szabadságán ejtett sérelmeknek előleges orvosoltatását kiváltván, minthogy a’ kerületi izenet záradéka által küldői ezen kivánságoktól végképen elétetnének. — A’ kerületi Izeuetet, a’ záradék kihagyása vagy czélirányos módositása által elfogadja — a’ Királyi városoki •a nézve, Küldői ugyan kívánják állásokon könnyebbíteni, azonban ezt csak a’ coordinatio utján, — mostan pedig a’ Zala által javallott választmány kiküldésébe megegyez — a’ többi kívánságaik iránt a’ régi gyakorlatot kívánja fentartani. N)itra \ ármegye Követe (Marczibányi Lőrincz): A’ többség ellen szava nem lévén, ha mái a kerületi Izenet el is fogadódik, részéről annak végső záradékját kihagyatni kívánja, minthogy küldői mindenek felett, mellyek a’ Haza java előmozdítására szolgálni fognak, nevezetesen pedig a szóllás szabadságába törvényt kívánnak hozatni, már pedig ha kerületi Izenet végső záradéka meghagyatik, nem csak küldői kivánságoktól elétetnek, hanem egyszersmind a’ sérelmek es a’ királyi Előadások felett is tanácskozások siker nélküliek lesznek. — Mi pedig a’ királyi váro- 80 at illeti, a coordinatióig állásukba változást tenni felettébb bajos — nem ellenzi azonban hogy a*a mo,,dá> egy választmány kiküldessék, valamint hogy Jegyzőt és napló Birálókat is mago - özii választhassanak. Egyébiránt pedig utasítása, hogy a’ királyi Előadások a’ sérelmekkel egyetemben felterjesztessenek. IV. Országos — Ülés. Junius 18-knn.
