1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
IV. Országos Utes. — Junius 18kán 53 Vas Vármegye követe (Zárka János): Küldői a’ királyi Előadásoknak felvételét és teljesítését kívánják ugyan, minekelőtte azonban belőjek bocsájtkoznának az 1825-ik esztendei Országit) ülése nyomdokit követni rendelvén az Ország előleges sérelmeit, a’ szóllás szabadságán ejtett sérelmeket felterjeszteni kívánták, ezt kiváltja azon sérelmeknek természete, ezt azoknak nagysága, de ezt kiváltja a szóllás szabadságnak— melly nélkül sikeressen nem is tanácskozhatni _ biztosítása, végre ezt kiváltja helyezetünk is, hogy orvosoltatatván a’ nemzet előleges sérelmei, szűnjön meg a’ kebleket marczangó keserűség, ’s nyugottan tanácskozhassunk. — A’ kir. városok kivánatit két részre osztja: ezek közül az egyik az országg) ülési rendezethez tartozik, a’ másik pedig a szavazati just illeti. — Mi az országgyűlési elrendezésnek külső (mechanismusát) alakját illeti, e részben mint a' kerületi ülésekben is nyilatkozott igazságosnak tartja, hogy magok közül minden további következés nélkül mind Zala mondá napló Bírálókat válasszanak, __ a’ szavazásra nézve pedig világos utasítása, hogy az országos tanácskozásokba befolyással bírjanak — ezen fogva Küldői részekről megegyez, hogy még ezen Országg) ülés folyamatja alatt az országos Küldöttségnek, a városokról való rendszeres munkálata ja\allata vétessék tanácskozásba, ’s mindenek előtt független állások törvény által kimondassák — addig azonban, még ez megtörténhetne, a mostaninál más szavazat nekiek nem adódhatik, azért is, mert az 1608: 1. torv, czik. a gyakorlat is ckkép magyarázza— de azon fogva is: hogyha mindazoknak, kiknek az 1608: 1. voksolási szabadságot és jogot enged., a’ voksolás megengedtetne, alkotmányos rendszerünknek botolania szükségképen.kellene. — Ezen előadatnál fogva tehát Vármegyéje részéről oda nyilatkozik, hogy a’ Festi sérelem az izenetbe foglalt okoknál fogva mindenek előtt felterjesztessék— az izenet záradékát azonban kihagyni kívánná azon fogva, minthogy Küldői a’ Festi sérelem után a’szóllás szabadságán ejtett az 1836iki 21. türv. czik. nem teljesítéséből eredeti — végre az 1836. esztendőben is felterjesztett előleges sérelmeket is a’ kir. Előadások előtt felvétetni, ’s azok cránt orvoslást szerezni akarnak és óhajtanak. Borsodi követ (Paloczy László) így szóllott: Küldőinek egyenes utasításából, ezen országos legelső lényeges Ülésben azon nyilatkozáson lévén, a’ szólló is köteles beszédet kezdeni, hogy Küldői is a Királynak szentséges személyét, és a’ Kormányt egymástól egészen különböző két lényegnek hiszik, s még azt is hiszik, hogy hívtelenségi vétket törvényeink szerént szóval, elkövetni se lehet; a’ mi a’ fenforgó tárgyakat illeti. — Jól reá halgatott a’ Zala Vármegye követje azon beszédjére a’ szólló, mell) et tegnap a’ szóllás törvényes szabadságán ejtett sérelmek s az 1790/1 iki: 13dik törv. czik. értelme felöl tartott, és mivel azon beszédnek több vonásai a‘ szóllás szabadsága tárgyában ezen Tábla által az utóbbi Diaeta alatt készített négy elsőbb izenetben is előfordulnak, a’ szódénak pedig azt hagyták meg Küldői, hogy mind azokat, mik az említett négy izenetben foglaltatnak, Küldői politicai hitvallásának tekintse, még pedig úgy is akkép mintha azok mostani utasításában is szóról szóra beírva volnának, a’ Zala Vármegyei követ tegnapi beszédjében kifejtett elveket és nyilvánításokat, önmagáénak is elfogadja. — Jól reá halgalott a’ szólló az Esztergám Vármegye követjének tegnapi beszédjére is, ’s megvallja, hogy a’ tisztelt Követ az ide felhozott izenetnek mintegy hat elsőbb sorai elmondásával kezdvén beszédjét , azt hitte a’ szólló, hogy nagy ereje lévén különben is az igazságnak — talán úgy meghatották az izenetben lévő sok igazságok az Esztergám vármegyei követnek a’ szivét, hogy az izenetre fog szavazni — nem teljesült ugyan abbeli reménye a’ szóllónak, de még is hálával tartozik az Esztergám vármegyei követnek azért, hogy beszédje a’ Zala vármegyei követ beszédjének megczáfolása akarván lenni, a ezélzott megczáfolás! azonban még inkább kitüntetvén a’ Zala Vármegye követe elveinek alapos igazságokat — azon nem sikerült csufolgatásával, az Esztergám Vármegyei követ a’ Zalai követnek beszédjét, ha ezt egy szép festett képnek tekintjük, arany rámába foglalta. — Nem is íeszen tehát a’ szólló a’ Zala vármegyei követ tegnapi beszédjéhez semmi egyebet annál, hogy ha azon kérdést tesszük magunknak, hogy mikor? és mi végre hozták az 1790/liki: 13dik türv. czikkelyt? erre az a’ felelet: hogy akkor hozták, mikor 2dik JósefCsászár és Király, az országnak alkotmánnyát ’s törvényeit majdnem általánosan felforgatván, halála után a Fejedelem arról biztosította a Nemzetet, hogy oljatén bajok többé item történnek. — s minden sérelmei a’ 3 évek alatt megtartandó Diaetákon, múlhatatlanul orvosoltatni fognak;— Garantiáúl és áldásul hozattatott tehát azon törvény— már pedig, ha a’ 13: 1790/1 azt tenné, a mit itt többektől hallott a’ szólló, hogy t. i. mindenkor és mindenek előtt a’ királyi Előadásokat kell mulhatatlanúl a’ Diétákon felvenni, ’s addig, míg azokon ált nem esünk, a sérelmek tárgyába nem is avatkozhatunk,’s ez itt ma 18dik Júniusban mégis állapítatni találna — úgy a' nemzetre nézve, nem áldást és garantiát, hanem egy ollyan csapást állítana a 13: 1700/1 a’ miilyent az ma épen 21 esztendeje történt Waterlói veszedelem se hárított Napóleonra és az ő Francziáira. — Miolta most feljött ide a’ szólló, azon óhajtást kezdi hallani a’ Kormány embereitől, hogy bár csak a’ jelen Diaeta holmi theorclicus ebekkel ne bíbelődne — hanem practicus tár- JígjjZo Könyv /. Darab. 14
