1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
51 ellátva nincsen, érett megfontolás után meggyőződésétől és a’ köz jó iránti buzgalmától vezéreltetve, magát nyilatkoztathatja, ugyanazon belső meggyőződését követve, de egyszersmind a’ Törvények és nevezetesen az 1495dik esztendőbeli 2ödik T. Czikkely 3dik és 4dik §. nem kiilömben az 1723dik 13. T. Czikkelyek világos rendeletéit, szemei előtt tartván, a’ Kir. Előadásokban minden egvéb tárgyak előtt felvételére szavazott. Bács Vármegye Követe (Szutsits Károly): Árvának feleletül megjegyzi, bogv azon esetbe, ha Csongrádi Követ az initiativája tekéntetéből felolvastatni kívánt kerületi Ízen eteket úgymint Elnök kívánta volna felolvastatni, — Árva Vármegyének tökélletes igazsága volna, de midőn a’Csongrádi Kövef azt követi állásánál fogva csupán a’ Kendek initiativa jussa fentartására tette, valamint Elnökséget magának ez által nem tulajdonított, úgy ezt tennie törvényes jussa és követi kötelessége parancsolta. — Mi a’ felolvasott kerületi izenetét illeti, neki a’ Pesti sérelemre nézve utasi tása nem lévén, csak követ társával tett e’ tárgy feletti egyezkedés után fejezheti ki azon meggyőződését, hogy miután Gróf Ráday törvényesen elválasztatott volna, az idevaló megjelenéstől pedig felsőbb Kendelet által eltiltatott volna — tagadni nem lehet, hogy a’ Kormánynak e’ tette sérelem legyen, és pedig véleménye szerint olly nagy, mint Gömör is mondta, hogy nála sérelmesebb nincs, ugyan azért mind addig, míg utasittása mást nem parancsol, a’ kerületi Izenet és Felírás mellet szavaz; azonban a’ kerületi Izenetben lévő utolsó záradékot kihagyatni kívánja, mert véleménye szerint ez által minden törvényes tractatusok útját elzárnák; holott pedig még más sérelmek is volnának felterjesztendők. — A’ mi már tegnapi és mai tanácskozások rendjét illeti, noha jelenleg a’ felolvasott kerületi izenet által kívánságának elég tétetett, jövendőre azonban kéri az Elölülőt, hogy a' tanácskozások tárgyául mindenkor és mindjárt a’ kerületi izeneteket vétesse fel, mert a’ kerületi izenetek a’ kerületi üléseknek, mellyekben a’ nemzeti erő, az értelmesség fejlődik ki, mellyeknek olly nagy hasznát mindenkor tapasztalják, — és tapasztalták következményei. — Végre a’ Királyi városokra nézve azoknak kívánságait méltányolván, óhajtaná: hogy azoknak a’ Királyi Előadások után az 1790 és 1827 országos Küldöttségeknek a’ városokat illető munkálatai vétessenek fel, ’s ebbeli javallata vélekedése szerint czélra vezetőbb volna, mint Zalának a’ mostani Országgyűlésből való választmánynak kiküldetése — minthogy már itt készen volna a’ munka, — addig is pedig míg e’ részben valami történhetne, hogy napló Bírálókat magok közül magoknak választhassanak, nem ellenzi. Az Előlülő minthogy Báts Vármegye a’ kerületi Üléseket ismét szőnyegre hozta, részéről újabban is kéntelen kijelenteni, hogy ő azokat akadályoztatni, vagy azokban csak nemű befolyást is gyakorolni sohasem kíván. — Egyedül Elölülői jogait fentartani kívánja, — ’s miután a’ dolog mind a’ két rész kívánsága szerint sikerült volna, ’s ő részéről is Krassó Vármegyei követnek azon kinyilatkoztatására, hogy a’ kerületi Izenet az Elölülőnek kívánságára való feleletet is már magába foglalná, megnyugodott volna, a’ kerületi izenetet a’ Rendek kívánságához képest fel is olvastatta. Hevesi Követ (Beöthy Lajos): Az Előlülő tegnapi napon tett azon előadását, mi szerint a’ Rendeknek törvényes kötelessége volna, mindenek előtt a’ királyi Előadásokat tanácskozás alá venni, mai napon ismételvén, annak támagotásául az 1662: lső és 179% : 13dik T. Czikkelyre hivatkozott. Már a’ mit az 1662: lső T. Czikkelyt illeti, annak elégtétetett, mert a’ Királyi Előadások kihirdettettek; az 179% : 13dik T. Czikkelynek pedig a’ széllé ollyan értelmet nem tulajdonit, a" millyent ád annak az Elölülő, mert az nem azt foglalja magába, hogy a’ Királyi Előadások vétessenek fel mindenek előtt, hanem csak azt, hogy miután a’ királyi Előadások pertractaltattak, a’ sérelmek orvosoltatni fognak, és igy posíulatumokat már lehet felvenni, és azokat fel is terjeszteni, hanem csak sérelmeket nem. Azonban a’ sérelmekre nézve is ezen rendelését a’ Törvénynek csak akkor lehetne alkalmaztatni, ha azok azon Törvény értelme szerint minden Országgyűlésen orvosoltattak volna, most ellenben mivel azon törvénynek e’ részben elég nem tétetett, azokat a’ királyi Előadások előtt is felvenni szint olly törvényesnek, mint igazságosnak találja, — kivált pedig a’ fenforgó sérelmet, mert itt eszébe jutnak a’ szállónak az Elölülő Urnák azon szavai: „hogy midőn nagy baj éri kedventzünket, akkor felemelkedünk,“ a’ mi kedventzünket pedig alkotványos szabadságunkat ennél már nagyobb baj és sérelem alig érhette, mert meg van sértve a’ képviselői választás törvénye, azon törvény, mellyen leginkább sarkallik és nyugszik a’ jólét, mivel alkotványos Országban az Országgyűlése alkotja a’ Nemzet életét, és a’ képviseleti választás illy roppant sérelmével valljon úgy állhatunk e’ itt, úgymond mint szabad Nemzet képviselői? és valljon biztosítva van e’ képviseleti állásunk szabadsága? véleménye szerint nincsen, mert minden szabadságot csak törvény biztosit, itt pedig nem az forog fen — mert az e’ tárgyba Pest Vármegyéhez érkezett Parancsolat — mint annak foglalatja bizonyítja, semmi Törvényen sem alapul. Legfőbb feladásnak tekinti tehát mindenek előtt ezen sérelmet orvosolni, mert a’ nélkül magos meghívásoknak nyu-13 * IV. Országos Ülés. — Junius 18-kán.
