1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
45 Tekintetes Megyék vágynak ollyanok, a’ mellyeknek kevesebb, sőtt felényiportájok alig van, mint némelly Kir. városoknak, és azok között szabad Kir. Debreczen városának is van, annál fogva a’teherben is a’ szerint fognak részesülni, — a’ Királyi városok most lialgassanak, tudván azt, hogy szavaknak külömben is kevés hatósága lesz, — azok pedig, kik fél ennyi teherben fognak részesülni, egész szavazatijoggal szólljanak a’ tárgyhoz. — Déván ollyan, a’ mit ezen szavazati jogra nézve, mint hites kötelességénél fogva; —mint pedig N. Bihar Ygye nagy érdemű követjének, azon előadására, hogy az 1908: lső T. Czik. utasítása szerint is csak 8 Kir. városoknak adatott szavazat — bátorkodik tisztelettel előterjeszteni. — Az Ország történeteit magokban foglaló szerzőknek munkáikból mindenki tudhatja, hogy sz. Kir. Debreczen városa, sok esztendőknek lefolyta alatt az Erdély országi Nagy Fejedelemséghez tartozott mind addig, míg a’ két magyar haza közötti egyeségnek következésében Magyarországhoz vissza nem kapcsolódott. — Ennek az Egyeségnek (Conventionak) a’ feltételeit magában foglalja a’ Leopoldinum Diploma, — mellynek egyik pontja az: hogy Debreczen városa mind azon jogokban, kiváltságokban s. a. t., a’ mellyekkel birt az Erdélyországi Nagy Fejedelemség alatt megtartasson — ennek értelmében a’ midőn Debreczen városa ismét a Magyarországi szabad Királyi városok sorába tétetett, és ez a’ törvénykönyvbe is beiktatódott; — ebben úgymint az 1715:108dik Törvény Czikkelyben megismerődött ugyan ennek a’ városnak az érdeme különösen is, de az is nyilván kitétetett, hogy a’ kegyelmes Leopoldinum Diploma következésében a’ többi szabad Királyi városok sorába tétetett, még pedig mind azon jogokkal felruházva, a’ mellyek a’ k. Leopoldinum Diplomában bővebben elő vannak adva — és ezeknek a’ következésében a’törvény szavai szerint, az Ország Rendei között hely és szavazat adatott, ennek a’ városnak. — Ebből látni való mind az, hogy szabad Királyi Debreczen városnak az Ország Rendei között van helye és szava, mind pedig az, hogy ez a’rendszerezés alá éppen nem esik, és attól a’ szólló e’ részben legkevesebbet se vár; hanem remélyvén, hogy ezen diplomatikai egyezkedésnek a’ szentsége e’ mellett kezeskedik is; — a’ M. Personalis Űr ő Nagysága által kitűzött kérdésre bátorkodik ezekben nyilatkozni: — A’ haza java és boldogsága feletti tanácskozás végett hivatatván meg a’ T. Karok és Rendek; ha mindjárt irott törvényeink nem volnának is arra, hogy a’ kegyelmes Királyi Előadások vétessenek előbb tanácskozás alá; ezt kívánná ugyan maga O Cs. Királyi Felsége eránt tartozó mély tiszteidet, bátorságosítván a’ Rendeket az eránt is, hogy mind a’ múlt időkről elmaradt, — mind pedig az ujanon felterjesztendő sérelmei az országnak kegyelmes Királyi Válasszal lesznek ellátandók; de midőn ezt lehet látni, és tapasztalni, hogy egy olly nagy aggodalom fogta el a’ tanácskozó test tagjainak kebleket, a’ mi továbbá szabad munkálatban, tanácskozásaikat csak nem kötve tartja, szükség mindeneknek előtte, hogy ettől az aggodalomtól megszabadítasson a’ törvényhozói Testnek ez a’ része, miben hogy kedvező választ méltán lehet várni O Cs. Kir. Felségétől, mint a’ haza Atyától abban, az a’ viszon is, melly van az Atya és fiú között biztosit — tudván azt, hogy az atyának valamint hatalmában van az intés, és dorgolás; úgy azzal együtt és attól elválhatatlanul áll a’ fiúi bizodalomból eleibe terjesztett aggodalmuknak eloszlatása is. — Mi szerint a’ szóló követ ezeknek felterjesztésére szavaz olly módon; hogy addig is, míg azokra kegyelmes Királyi válasz nem jönne, folyanak a’ tárgyak feletti tanácskozások. Temes Vgye Követe (Várkonyi Adám): részéről szinte óhajtotta volna a’ kerületi izenet felolvastatását, azonban ő az Előlülő felszólításának annál is inkább hódol, minthogy világos utasítása a’ 1791: 13dik T. Czikkely fentartása, mi végből is a’ Királyi Előadásokat mindenek előtt felvétetni kívánja — ha pedig ezen kívánságától elesne azon esetre hozzá járul a’ kerületi izenethez, Királyi városokra nézve Zalával tart — valamint naplói Bírálót, és a’ Jegyzőt kebelekből választhatni nem ellenzi. Krassó Vármegye Követe (Kis András): kivánt volna egyenesen a’ tárgyhoz szólani, de miután a’ kerületi izenetnek felolvasása iránt támadt kérdés közben vetetett, szükségesnek tartja mindenek előtt erre kiterjeszkedni. — Ő tellyes tiszteletben tartja az Elnök Urnák elnöki jogait, és azokat tellyes erejűkben fentartani kívánván, nyíltan kijelenti, mikép initiativai jogát igen is elösméri, a’ mi azonban az Elnök Úr által ezen alkalommal tett initiativát illeti: ez azt tartja, már akkor tétetett meg, midőn a’ nem rég tartatott Országgyűlésben a’ Királyi Előadások felolvastattak, és az 1791: 13dik Törvény-Czikkely értelmében való felvétele kivántatott. Ezen initiativának ellentétele volt Nemes Pest Vármegye érdemes Követjének inditvánja. Ezen két initiativa a’ kerületi Ülésekre halasztatott, és igy ezen kerületi Üléseknek az lön feladása: váljon mellyik initiativáuak kellessen elsőbbséget adni? A’ többség a’ Pesti sérelem elsőbbsége mellet nyilatkozott, és az Elnök Úrnak bémutatott izenetbe foglalta a’ tárgyat érdeklő nézeteit és okait. — Midőn tehát itten ezen kérdés isméti tanácskozás alá vétetik, nem lát abban egyebet, mint a’ feladott kérdésnek további vitatását. Hogy tehát ezen országos Ülés az izenetben foglalt okokat minden oldalról meghányhassa, és igy e’ tárgyban biztosabban eljárhasson, ’s a’ felhordott okok meg, Jegyző Köngr I. Darab. VI IV. Országos Ülés. — Junius 18-kán.
