1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 4. országos ülés

46 nem »»hálásáról, annál inkább meggyőződhessék, szükségesnek tartja és kéri az izenetnek felolvasását; és addig e’ tárgy érdeméhez való szólást fentartja. Az Előlülő: Ha a’ Rendek egy véleményben vannak Krassó Vármegye érdemes Követé­ül úgy nincs semmi észrevétele az Elnöknek, hogy a’ kérdéses izenet felolvastasson, mert a’ Krassó vármegyei Követ előadása szerint az Elnöknek kívánsága tellyesitve van, ugyanis ha a’ Rendek a’ kegyelmes Királyi Előadásoktól, az Ő Felsége indítványának következésében a’ kerü­leti Ülésekben már előre értekeztek, és a’ kérdéses kerületi izenetet, mint az érdemes Követ elő­adja, az ebbéli értekezések következményének is lehet tekinteni, ennek felolvastatása a’ Követ Úr által szinte előadott okoknál fogva, éppen az Elnök által a Fejedelmi iuitiativának következésében feltett indítványnak, hogy t. i. a’ Rendek a’ kegyelmes Királyi Előadásokban bémeunyenek, egy vagy más részre teendő eldöntésére szolgál. — Melly előadásban a’ Karok és Rendek megegyez­vén, az Előlülő Nádori ítélő Mester által felolvastatta, a’ Pesti sérelem eránt tegnapi napon beadott izenetet — mellyek után Az Előlülő tegnapi napon tett észrevételeinek következésében újra ’s továbbá is megkérte a’ Karokat és Rendeket, hogy ezen sérelemnek mindenek előtti felterjesztésétől elállva, a’ Kirá­lyi Előadások felvételébe bocsájtkozzanak, ’s azon esetre is, ha ezen kívánságát nem tellyesitenék, azon indítványt tévé, hogy a’ kérdéses izenetnek véget tevő azon záradék, mellynél fogva mind addig, míg ezen sérelembe megnyugtató Királyi válasz nem érkezeud, más országos tenácskozási tárgyaknak <3 Felsége eleibe teendő terjesztése elzárattatik, kihagyatasson, a’ mennyiben ezen záradék, az országos tanácskozások rendjével, — melly szerint a’ fenforgó kérdésekre nézve meg­történvén mind a’ két Tábla közt az egyesség a’ felterjesztésnek önként, és szükségképen követ­kezni kell, — meg nem egyez; azon kívül az illy megszorítás egy mindeddig szokatlan, és a’ tör­vényhozó Test természetével meg nem egyezhető erőltetést foglalná magában. Ugyanis kizárattat­­ván minden kölcsönös értesítés a’ Fejedelemnek az illy záraddékkal ellátott sérelmekre és kivána­­tokra reá kellene állani, vagy az Országgyűlésének fonalát félbe szakasztaní. Krassó Vármegye Követe (Kiss András): A’ szöuyekre került kérdésnek t. i. valljon Pest Vármegye sérelmének orvoslását a’ Királyi Előadásoknak eléibe kellessék e’ tenni? tökéletes meg­­fejtegetése végett szükségesnek tartja a’ Szóló, eme sérelemnek taglalását előre bocsájtani. A’ Szóló maga részéről ezen sérelemben az alkotmánynak igen nevezetes ‘s nagy sérelmet látja, mert ugyanis a’ követeknek szabad választása, az alkotmánynak egyik fő garautiája; ennek tehát min­den idegen, de főkép a’ végrehajtó hatalom és Kormány hatalmas befolyásától mentnek kelletik lenni. — A’ Kormány azonban, midőn Gróf Radaynak mint Pest megyei Követnek eltiltását elha­­tároztotta, és kimondotta, a’ Követe szabad választásba avatkozott be, és ollyannak elitélésébe bocsájtkozott, mellynek elitélése az alkotmányok természeténél fogva, egyenesen ezen testületet il­lette volna. És ebben áll véleménye szerint a’ sérelem. Mert ha a’ Kormányt illetné illy esetekben az elitélés; akkor megszűnne az eltiltás alkotmányos sérelem lenni, ’s legfelebb azért emelhetnék fel szavaikat, mivel felette súlyos ítélettel terheltetett Gróf Ráday. — De a’ szóló azt erősen hiszi, hogy azon illetmény nem lehet más, mint maga ezen testület. Hiszi pedig azért, mivel mint mondá, ez az alkotmányok természetéből folyik, és noha ezt a’ legujjabb irók verificationak ke­resztelték; ennek létét mindazáltal az alkotmányokkal egy korúnak tartja. Hiszi azért, mivel ezen alkotmányos jogiul ezen testületet semmi törvény el nem ütötte. — Hiszi végre azért, mivel ezen Tábla mind az 1790-diki Országgyűlésében, midőn t. i a’ meg nem jelent Mágnások képviselői Meg­bízó leveleit visgálat alávette — mind pedig akkor volt gyakorlatában, midőn két Vármegye ré­széről ugyan egy tag, mint képviselő megjelenvén kijelentette: mikép egy tag csak egy Vármegyé­nek lehet képviselője. — A’ Szólló ebbe foglalván a’ sérelmet, tovább nem terjeszkedne , és ezen sé­relmet, mint illyképen magát az alkotmányos rendszert, ’s igy azon eszközt, mellynél fogva a’ többi sérelmek orvosoltatni szoktak, lényegesen érdeklőt felterjeszteni, és annak orvoslását azzal elér­ni kívánná; hogy az érdeklett, ’s a’ Kormány által magának tulajdonított, ítéleti illetőség helyre állítassák; és miután a’ szóló olly Ítéleteket, mellyeknek sikerét azonnal meg nem szerezhetni, ki­mondani nem szeret, addig t. i. még a’ Királyi Rendelet vissza nem vonatik, és ezen Tábla ebbéli itélői jogában vissza nem helyheztetik, a’ Pesti Követ eltiltásának elítélésébe nem bocsájtkozua. Ha azonban a’ Karok és Rendek a’ Táblának kivánt moralis kiegészítésére és megnyugtatásképeu szük­ségesnek tartják, a’ szólló nem kételkedik a’ jelen esetre, de csak a’ Pesti és csak G. Ráday jelen esetére szorítva, kijelenteni, mikép Ítélete szerint a’ mondott Követ, — minthogy tette, mell vért P ", el foBva nem bélyegező, Pest Vármegyének törvényesen elválasz­tott Követje gyanánt tekintethetik. A’ szólló azért szorította Ítéletét csak ezen esetre, mivel sem azt, hogy mindeniknek, a’ ki actio alatt van, külömbség nélkül itten helye tehet, sem azt, hogy innen tökéletesen kizárva tegyen megalapítani nem kívánja, mert az illy tagos kiterjedésben elfő­IV. Országos Ülés. — Junius 18-kán. tt

Next

/
Thumbnails
Contents