1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
44 ]V. Országos Ülés. — Junius 1 S-bán. Árvái Követ (Zmeskál Móricz) Sajnosán tapasztalja , l.ogy mennél tovább tanácskoznak a KK. és RR. annál inkább állanak el azon ösvénytől, a’mellyel az Elnök tanácskozás czéJjáúl kitiizött __ mcllynek okát nem kevéssé keresi abban, hogy némely Követek nevezetesen pedig ha jól emlékezik Csongrád Vmegye Ivövetje elfelejtkezvén az 1825-iki Országgyűlés példájáról, mint egy az Elnöki jussokat magára ruházni kívánja, ha bár melly tisztelettel viseltetik is a'szollá Követ Csongrád Vmegye Követje nagy tudománya iránt, mind a’ mellet nyilván kijelenti, hogy o Csongrád Vmegye követjét törvényes Elnökének cl nem ismerné, és annál fogva abbéli tanácsát. hogy melly ösvényen kellesék folytatni a' tanácskozások fonalát maga részéről el nem fogadja. __ Mell) hez képest azt hiszi, hogy kettő a' kérdés, melly a’ mai tanácskozásokat tárgyazza, tudniillik: az egyik az, hogy mennyire kívánnak a'KK rendelkezi a szabad Kir. városok kívánságok iránt — a’ másodig pedig az: hogy vallyon kívánnak e’ a’ Kir. Előadások, vagy netalántán más tárgyak felvételébe bele bocsájtkozni, — a'szólló Követ tehát azt az ösvényt követni akarván, egyedül éhez szorítja előterjesztését. Tiszteli ő a’ szabad Kir. városokat mint az intellectualis erő és ipar gazdag forrását, és annál fogta kívánja és szívéből óhajtja, hogy a’ szabad Kir. városok mostani kellemetlen állasok nagyobb és díszesebb polezra emeltessen, — azonban azt hiszi, hogy haa’KIv.ésRR ez úttal a' szabad Kir. városokat coordinálni fogják, akkor természetesen a' törvényhozó Test többi kiegészítő részeit is coordinálni kellene — már pedig ez olly szövevényes kérdés, hogyha ebbe ez úttal belé bocsájtkoznak akkor, előre látja a' szólló Követ, hogy ez az egy kérdés volna ezen országgyűlési tanácskozásoknak első, de egyszersmind utolsó tárgya is, mellyhcz képest a’ szólló Követ a Zala Vmegye Követe által javallott Deputatiot el nem fogadja, hanem erre való nézve az előbbi szokás mellett maradni kíván — a mennyiben azonban a’ szabad Kir. városok Követjei szinte tellyes szolás szabadsági joggal bírnának , és ó nekiek szinte Küldői volnának, a’ kik előtt magokat legitimálni kötelessek, annyiban nem ellenzi, hogy a’ szabad Kir. városok Követjei szinte magoknak, magok közül Censorokat választhassanak. — Többnyire minekutánna a’ szólló Követet utasítása arra kötelezi, hogy leg először is a’ Kir. Propositiok felvételét, és úgy aztán nyomban az előleges sérelmek orvoslását szorgalmazza, oda jelenti ki magát, hogy az Elnök előlerjesztett elveit tökéletesen magáévá tévén, kívánja legelőször is a' Kir. Előadásokat felvétetni, kívánja pedig azt annyival inkább, hogy tökéletesen meg van győződve arról , hogy a’ Kir. Előadások egyedül a' Nemzet valódi boldogságát targyazzák; — mert alapulnak azok az áldott békén, a' mellyért mindennap imádkozunk, alapulnak továbbá a' kereskedési rendszeren, és végtére az Ország integritásán ; és így a’ szolló Követ telyes meggyőződése szerint a' Nemzet legforróabb kivánatjait nagyobb részben tökéletesen kimerítik. Debrcczen Városa Követe (Nagy SándorJ: kik bírjanak az Országgyűlésen szavazati joggal, azt a’ Törvény olly világosan és érthetőleg megmagyarázta, hogy abban egyik Rendnek a' másik bírálására leg kevesebbet sem hagyott fen. Tétettek mindazáltal a’ 4-ik Rend törvényes jogának gyakorolhatása ellen több észrevételek, de mivel ugyan csak a' Törvényből világos az, hogy nincsen mosta’ szabad Kir. városoknak más állapotjok, mint voltakkor, a’ midőn szavazati jogok meg adatott-, — és így még csak távolról se lehet a’ szavazat tárgyának vitatására helyes okot találni, e maga elegendő ugyan a’ tett ellenvetések megczáfolására, mindazáltal a’ Kamarai függésben és választásban keresett ellenvetésekre van szeren cséjé megjegyezni: Az igaz, hogy a’ szabad Kir. városok gazdasági tekintetben a’ Nagy Méltóságú Kamara alatt vágynak , házi pénztárnoki számodásaikat oda küldik fel, és e’ részben attól függenek; éppen úgy mint a’ Tek. Megyék ezen helj hezetben a’' nagy Méltóságú Magyar Kir. Helytartó Tanácstól. — Mi légyen tehát e’ részben a’ kettő között árkülönbség a’ függésre nézve, nem lát mást, mint a’ mi van a’ tisztelt igazgató Székek között. — A’ mi pedig a’ választást illeti, — erre nézve azt állítja, és ha kivántatna állításának valóságát bővebben is megmagyarázhatná, de mivel tapasztalásból vett adatokkal kellene élni; ezek pedig nemű kedvetlenséget okozhatnának — ezeket elhalgatva, általánosan azt bátor állítani; — hogy szabad Kir. Debreczen városában, a’ mellynek követségét szerencséje van viselni, sokkal szabadabb a követválasztása, mint a’ miilyen tapasztalása után, némelly Vármegyékben. — De több Tettes Megyék nagy érdemű Követjei meg is ösmerték azt, hogy a’ 4-ik Rendnek van sérelme, és annak orvoslását eszközleni kell, hanem ennek tellyesítését az Országgyűlése rendszerezési munkálatnak felvételére kívánják halasztani. — Ha ez a’ rendszerezés javít valamit a’Kir. városok állapotján, a’ szállóval eggyült örömmel cl fogadják, de hogy addig törvényes szavazati jogokkal ne éljenek, azt kénszeritésból csak egy óráig is szenvedni — büntetés és nagy sérelem. — Hogy pedig vétkeztek volna a’ Kir. városok, és azért érdendenék a büntetést, azt nem tudja, de az igazsággal nem látja azt megegyeztethetőnek; hogy különösen most, a’midőn mind ollyanok a kegyelmes Kir. Előadások, a’ mellyek nem kevésbé érdeklik a' Kir. városokat, mint a’ Tettes Megyéket, sőt a'mennyiben több »>
