1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
IV. Országos Ü/és. — Junius 18-kán. 43 Az Elölülő Nógrádnak aggodalmát feleslegesnek nyilatkoztatja, minthogy a’ kerületi Izenetek minden esetre a'tegnapi napról fognak az országos Irományok közé iktattatni, __ e' részbeni aggodalma tehát megszüntetvén, reményű, hogy törvényes kívánságának engedni fog. Nógrádi Követ (Frater PálJ ezen kijelentés mellett sem akarván az egyességre kezet első nyiijtani, fentartván különben szavazati jogát, jelenleg a’ dolog érdeméhez szóllani nem akart. Fejérvár Városa Küvetje Qllaader PálJ: Küldői szoros kötelességévé tették , hogy mindé nek előtt ezen mostani Országgyűlésén érzelmeiket a’ RR. eleibe terjessze — egy időtől fogva fájdalommal kéntelenítettek tapasztalni a’ szabad Kir. Városok, hogy törvényes jogaikkal az országgyűlési tanácskozásokba, úgy a' mint a’ Törvények azt nékiek megengedték, tökéletesen nem élhetnek, — ezen mostani Országgyűlése kezdetével is szomorú érzés lepte meg a1 szabad Kir. városok Képviselőit, az által, hogy a’ midőn a’RR. a’ kerületi Ülések elrendezését intézik, jelesen a’midőn a’kerületi Elnökök, Jegyzők, és Censorok választattak, a’ Kir. városok Képviselői is törvényes jógáiknál fogva ezen most említett hivatalokban részesítetni kívánták , és a’ RR. a' Kir. városoknak ezen kivánatát megtagadták — de minthogy e' mai országos Ülésben némelly Megyék nagyérdemű Követei által tett kijelentések szerint ezen tárgy iránti vélekedések változni látszanak, ez úttal ezen tárgyról többet szóllani nem kíván — egyébiránt minekutána a' RR. ugyan azon kerületi Ülés alkalmával azt is kijelentették, hogy még a’ Kir. városok másképen coordinálva nem lesznek, a’ mostani Törvények értelmében szavazati joggal nem élhetnek, ezen kijelentésre észrevételét megtenni kötelességének tartja: — hogy a' szabad Kir. városok az Országgyűlésére mint a’ törvényhozó Testnek egy törvén) es része Kir. kegyelmes meghívó Levelek által, a' Törvények következésében úgymint minden egyéb országos Rendek meghivattatnak, tagadni nem lehet, és így a" szabad Kir. városok képviselőinek minden az Országgyűlésen előforduló tárgyak eránti tanácskozásokba, végzésekbe, egyszóval a’Törvények alkotásába, a'mostan fenálló Törvények világos értelmében szabad béfolyásoknak kell lenni, — mert a’ Törvények jelesen az 1608-ik Koronázás utáni 1-ső Czikkely világosan kimondja, hogy a’ Törvényhozó Testnek egy részét a’ szabad Kir. városok teszik, ezen most említett Törvény pedig azt is tartja: hogy a’ szabad Kir. városok az Országgyűlésére nem csak azért hivattatnak meg, hogy ott jelen lévén, annak a1 mi ott történik, tanúi legyenek, hanem hogy ott, úgymint a’ többi országos RR. voksal és üléssel felruházva lévén törvényes jogaikkal szabadoaéljenek,— ennél fogva azt tartja, hogy mind addig, míg a1 Kir. városokat rendező mostani Törvények a’ magok mostani épségükben és erejükben fent állanak, őket ezen Törvényekben meghatározott jogaidban gátolni, vagy akadályoztatni, annyival inkább azokat ezen törvényes jogaiktól önkényesen megfosztani egyátalyán fogva nem lehet. — Az állíttatik ugyan, hogy a' Kir. városok a’ mostani állások szerint, minthogy azoknak Országgyűlése képviselői nem az egész polgárok Közönsége által választatnak, minthogy a’ Kir.városok a’ Kir. Kamarai kormány alatt állanak, a’ Törvényhozásban részt nem vehetnek, egy szóval az állíttatik, hogy a' Kir. városok állását rendező mostani Törvények hijányosok, és azokat mielőtt a Kir. városok a' Törvén) hozásban részt vehetnek módosítani és javítani kell — azt hiszi hogy ha a Kir. városok jógáit határozó Törvényeket változtatni kell, azokat máshol változtatni, és módosítani nem lehet, mint ott a'hol azok alkottattak tudniillik az Országgyűlésén; és másképen változtatni nem lehet, mint újonnan alkotandó Törvények által, a’ mint azt az 1791-ik 12-ik Törvényczik. nyilván bizonyítja, és ha ez áll, hogy a’ Kir. városokat rendező Törvényeket változtatni szükséges, úgy fontosabb és érdekesebb tárgy, melly a’ RR. figyelmét jobban magára vonhatná mint ez, nem lehet, — mert a’ törvén) hozó Test csak akkor hozhat és alkothat tellyes erejű és hatású Törvényeket, ha annak minden részel tökéletesen kiegészítve vannak. — Ugyan azért utasításánál fogva Küldői kérése és kivánata az, hogyha szükséges, úgy ezen tárgy mindjárta Kir. Fropositiók után minden egyébb tárgyak előtt felvétessen, és újonnan alkotandó Törvények által elhatároztasson, mindaddig azonban míg a’ mostani Törvények a’ magok épségében fenállanak azokhoz szorosan ragazkodva, magokat ezen Törvényekben kiszabott jogaikkal való szabad élésben továbbá is egész kiterjedésében fentartatni kívánják. Békés Vármegye Követe {Báró Venkheim Béla) Nógrádi Követtel tart, ’s úgy vélekedik, hogy mindenek előtt napi renden volt volna a’ kerületi Izenetck és beadott felirási ja\allat felolvastatása, mi ha megtörtént volna sok okoskodásokat lehetett volna elkerülni — ó részéről szinte tiszteli az Elölülő törvényes jogait, — tagadja azonban, hogy a' kerületi Izenetek elmellőzésével, az Elölülő más tárgyat tűzhessen ki tanácskozásul — mi végből ő is mint Neograd a kerületi Izenetek felolvastatasát kívánja ellenkező esetben a’ tanácskozási tárgy érdemébe szóllani nem kíván. Az Elölülő most is felyebbi észrevételeire, és okaira hivatkozva, általa törvényesnek vitatott jogától eltávozni nem akar. 11 *
