1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 4. országos ülés
rzen Előadásához annál is inkább szorosan ragaszkodik, mert annak nj omát felleli a liármas Könyv 2ik Része 3-ikczímje 1-só §ba, melly később az 1635-iki 18-ik által megerősitetett, mellynek szavai ezek, §. 1: Unde advertendum, quod quamvis oliiii populus iste Hungarorum; dum adhuc ritu >iveret gentilium et non Regem, sed Ducem ac Capitaneos haberet Directores; omnis potestas condendae Legis et Constitutionis apud eos fuerit. — §. 2: Verum posteaquam ad fidem Catholicam sunt conversi , et Regem sponte sibi ipsis elegerunt, tam condendae legis, quam etiam cujuslibet possessionariae collationis, atque omnis judiciariae potestatis facultas,in jurisdictionem Sacrae Regni hujus Coronae, qua cuncti Reges Hungáriáé, coronari solent, et subsequenter Principem ac Regem nostrum legitime constitutum, simul cum Imperio et Regimine translata est. Et sic postea Reges ipsi convocato , interrogatoque populo, Constitutiones facere coeperunt: prout et temporibus nostris fieri consvevit. __ § 3: Attamen Princeps, proprio motu, et absolute, potissimum super rebus juri divino, et naturali praejudicantibus, atque etiam vestustae libertati totius Hungáriáé Gentis derogantibus; Constitutiones facere non potest: sed accessito interrogatoque populo; si eis tales leges placeant, an ne? qui cum responderint quod sic; tales postea sanctiones (salvo semper divino naturalique jure) pro legibus observantur. — § 4: Plerumque autem et populus ipse nonnulla, quae ad publicum bonum conducere arbitratur, unanimi consensu decernit: in scriptisque Principi porrigit, supplicans super illis, leges sibi statui. Et si Princeps ipse ejuscemodi sanctiones acceptaverit, et approbaverit; tunc vim legis pari modo sortiuntur, et de facto pro legibus reputantur. — §5: Quae tamen omnia, specialiter Principis, et non populi statuta nuncupantur; eo quod nisi utroque modo Principis accederet consensus et confirmatio; nullius censeretur; firmitatis ipsa Constitutio. Verum generali nomine, Constitutiones ipsae saepe numero Regni Decreta vocitantur. — Midőn tehet Ő Felsége a’ régi magyar szokás szerint a' Nemzetnek közepettén szentséges Személyébe megjelent, és kérdő a’ RR. tetszenének a RR. az ő Kir. Előadásai, nincs egyéb hátra, mint hogy ők arra való tetszéseket, vagy nem tetszéseket jelentsék. — Mit tettek, vagy mit tesznek a’ KK. és RR., a magok kerületi Üléseikbe, minthogy néki ottan semmi béfo- Jyása nincsen, arról neki semmi hiteles tudománya sem lehet, részéről tehát a’ régi törvényes szokáshoz, melly a’ felolvasott Czikkclybe gyökerez ragaszkodván —kérdi 0 Felsége nevébe a' Rendeket tetszenek nékiek a' Kir. Előadások vagy sem ? és mihelyest a' Rendek többsége akaratjáról meggyőzettetik, kívánságokat hátráltatni nem fogja. Tiszteli ugyan a szólló Kir. Személynek a' RR. initiativa jussát, de kétségen kívülinek teszi () Felségének az initiativa legnagyobb jussát — mi végből is felszóllítá a' RR. hogy a‘ tegnapi tanácskozások fonalán halladva jelentenék magokat ki az általa felterjesztett kérdésre, és ekkép súlyos hivatalának terheit, mindjárt kezdetben ne nehezítsék. Nógrád \ megye Követje (Frater PálJ: Az Elölülőnek válasszál adta, hogy a’kerületi Izenet az általa felterjesztett kérdésre a’feleletet magába foglalna, egyébiránt az Elölülőnek a' Törvényre való hivatkozására megjegyzi, hogy a’ Törvénynek tellyesilését mindenki szentül óhajtja, véleménye szerint azonban a' tellyesités módjában t an a‘különbség.— Az Elölülő ugyan is úgy tartja a’ felhívott 1791: 13ik, 1723: 7ik és Ulászló 2ik Dec. 25. T. Czik. csak a Kir. Előadások felvétele által tellyesítetnek, ellenben a’ Rendek ugyan ezen felhívott Törvényczikkelynek folytába a Kerületekbe kiemelték a Pesti sérelmet, és mindenek felett ezt kívánják Ö Felségének előterjeszteni, a szólónak véleménye szerint az Elölülőnek ebbeli kívánságába az initiativa jussairól vagyon a szó, melly a Rendek tagadhatatlan tulajdona, noha kétségbe nem veszi a' Kir. Személynek abbéli jussát sem, mi szerint ő részéről a' Kir. Előadások felvételét kívánhatja tanácskozásba vétetni mi azonban külömbözik a’ Reudek initiativa jussától, mellyet hogy ne veszedelmeztessen újabban is kéri a kerületi Izenetek felolvastatni. Az Elölülő megjegyzi, hogy ő valamint nem tagadja a' Rendek initiativa jussát, ugyr azt korlátozni sohasem kívánja — ugyan azért mit csinálnak Kerületeiben, miről tanácskoznak, nékiküréhez nem tartozik — e helyzetébe azonban és különösen, midőn a’ Kir. Előadásokról szó van , fen tartja azon jussát, hogy ÖFelségének nevébe megkérdezhesse, tetszenek e’ a' Rendek a’ Kir. Előadások, vagy sem ? és mint feljebb is kijelenté, mihelyest a' többségnek akaratja tudtára leend, a" Rendek kívánságát hátráltatni nem kívánja, addig pedig jogához ragaszkodik, és attól el sem is áll. Nógrádi Követ (Frater PalJ: Az Elölülő kijelentésébe továbbá sem nyugodhat meg, mivel az Elölülő azt mondá, hogy ő a‘ Rendek initiativa jussát nem csak nem tagadja, sót azt korlát”ZI\l<8em kívánja, azonban ez csak szép szó, mert ha tekinti tettleg, a' Rendek initiativa jussa a a ályoztatva van, mert ha jelenleg a’ kerületi Izenet fel nem olvastatik, és a‘ Kir. Személynek \ansaDa mi módon többséget nyerni találna, akkoron a kerületi Izeneteknek az országgyűlési romanyok közt semmi nyoma nem lenne, ugyan azért ő újra s ismételve is a kerületi izenetek telolvastatasat kívánja. IW Országos Ülés. — Junius 18-kán. 42 it
