1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 61. országos ülés
LXL Országos Ülés. — November 22-ken 1839. 395 Torontáli Követ (Hertelendg Miksa): A’ midőn illy nagyszerű és a’ nemzet jogait biztosító tárgy felett folynak a’ tanácskozások — igen óhajtaná az egybenliangzó köz megegyezést — a’ szállás 'törvényes szabadsága nemzeti köz érdek országunkban, a’ hol éppen a’ haza polgárjai egyet nem értése, a’ mind azt törvénykönyveink tanúsítják, a’ nemzetnek hajdani fényes jogait semmivé tette — nem maradott nekünk egyéb, mind a’ szóllás törvényes szabadságán alapult képviselői rendszer — és .ez azon ereklye, a’ mellyet védeni mindegyikünknek szent kötelessége — és ha az Országgyűlése több törvényeinek szavai szerént, a’ sérelmek orvosoltatásának legüdvösebb helye hol lenne akkor ezen biztosítás, ha a’ szóllás szabadsága bármi módon korlátoltatnék __ és nem lehetne a’ Nemzet képviselőinek, a’ végrehajtó hatalom vagy Kormány tagjai törvénytelen tetteit egész nyiltszivüséggel és törvénnyel biztosított szabadsággal előterjeszteni — a’ szólló Követnek Küldői, a’ szóllás törvényes szabadságát, Valamint az Ország- úgy a’ Megyék gyűlésein is kívánják sérthetlenül fentartani — és éppen ezen hazafiui buzgalom az, a’ mellynél fogva a’ múltra nézve a’ szóllás törvényes szabadságán ejtett sértésekből származott méltó aggodalom megszüntetését a’ Fejedelem igazság szeretőiéből biztossan reményivé, jövendőre a’jelenkor kivánataihoz mérsékelt és a’ miveltebb század érzelmeivel megegyező törvényeket-alkotni óhajtanak. De az elsőt el nem érhetik, még a’ Fő-RR. a’ felterjesztést akadályoztatják, — a’ másikát pedig annál kevesebbet, még a’ legtisztább szándék elérésére, a' Fő-RR. által a’ szóllás szabadsága tekintetében felállított veszély teljés elvek gátul állanak, — tegyék tehát a’ RR. a’ mit e’ czélra a’ tegnapi Ülésben hozott végzés után tenni lehet, és fogadják el a' Soprony Megyei javallatot. Azon okoskodás, a’ mellyet Nyitra Megye Követe felhozott, hogy t. i. ezen Sopronyi indítvány is szinte veszélyes lehet a’ közbátorságra, és a’ magyar hűséggel egyben nem fér, — nem tartóztatja a’ széliét az érintett indítvány elfogadásától — mert a’ midőn a’ külső vagy belső bátorság fentartására a’ Haza és Fejedelem szava felszéllít; akkor a’ magyar hűség felemelkedett vagyon minden záradékon és feltétele^ — és bátran megküldheti ismét, a’ mint a’ tegnapi Ülésben is emlitve volt, jelenleg Bécsbe a’ politicai fordulatokra ügyelő kül országi Követ urunk ezen mái végzésünket is — de egyszersmind meg súghatja hatalmas Fejedelmének azt is: hogy a’ midőn a’ Haza ’s Fejedelem java fenforog, a’ magyar semmi akadályt nemesmér, sőt minden sérelmeket felejtve, koronás Királya felszéllitására, bármelly ellenség, még azon óriási hatalom ellen is, melly a’ félvilágot már áltkarolni látszik, egész elszántsággal utolsó csep vérig küzdeni készen áll, ezeknél fogva a’ Sopronyi indítványt elfogadja. Csanádi Követ (Bíró Imre): Szerencsétlenek lévén a’ tegnapi napon tartatott országos Ülésben elérthetni azon záradék megállapítását, mellyet Csongrád Megye Követe indítványa következésében a’ kerületi RR hozzá járulásuukkal megállapítottak — jelenleg egy lépcsővel hátrábbi indítványhoz, és pedig a’ többi között ahoz, mellyet Soprony Megye Követe előadott járul. Krassói Követ (Kiss András): Utasitása e’ tárgyban már tudva lévén, ahoz szóllani nem kíván, csupán a’ Sopronyi iuditványra teszi észrevételét, ’s minthogy az szinte némü záradékot foglalna, részint azért, de részint azért is, mivel a’ záradékoknak semmi sikere nincsen, azt nem pártolhatja. Egyéberánt ezen Sopronyi záradékot külömbözőnek látja a’ többitől idejére nézve is, mert a’ Pesti záradék hozatott a’ tárgy felvétele alkalmával — ez ellenben hozatik éppen azon időpontban, midőn a’ tárgy felett utasitást kérendő a’ követi Kar, és igy ez olly lekötelezést foglal magában, melly szerint azon esetre, ha a’ tárgy tanácskozásba vétetik, már akkor a' Rendek kezeik megkötve lesznek, — mind a’ mellett azonban, ha ezen záradék mégis czélra vezetne, nem szóllana, de kérdi mi sikere lészen azon záradéknak? felelet semmi, mert ezen záradék az utasítás állal vagy eldöntetik, vagy nem: — ha nem, azon esetben nemszóll, csak azt jegyzi meg: hogy ezt az utasítások megérkezésével, a’ tárgy tanácskozásba vételével is lehetett volna határozni — mi annál is jobb volna, mert ha ezen záradék az utasítások által el nein fogadtatik, azon esetre ismét a' moralis gyengeségnek jele kitűnnik, a’ szólló véleménye tehát az volna, hogy jelenleg a’ Küldők utasítását megelőzni nem kelletik, hanem ha mi végzést vagy záradékot e’ részben tenni kelletik, várjuk be azon időt, midőn ezen tárgy tanácskozásba vétetik. Tornai Követ (Gedeon Lajos): Mint már a1 legközelebbi országos Ülésben a’ szólló előterjesztette — Küldői a’ szóllás törvényes szabadságát ezentúl is fentartani, az azon ejtett sérelmeket orvosolni, és ezen tekintetből a’ nemzetnek biztosítékot szerezni kivánnak, — az orvoslás tekintetéből Soprony Vármegyének Követe egy biztosítékot, t. i. záradéknak felállítását javallott, a' szólló a’ záradékban foglalt elvben megegyezik ugyan, mert Küldőitől fel vagyon arra hatalmazva, hogy a’ záradékot a’ katona ujonczokbeli segedelem adás érdemében készítendő legelső h elírás alkalmával tettlegesen alkalmaztatni igyekezzék ; — azonban miután magokban a holt betűkben a szólló semmi biztosítékot nem helyheztet, oda nyilatkoztatta ki magát, hogy annak kikerülése tekintetés 99 *
