1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 61. országos ülés

39 i

iXl. Országos Ülés — November '12.kán 18-99.

Ki eránt legforróbb hftség, és tántorithatlan ragaszkodás buzog a’ magyar keblében, Kivel, vagy mink Ministereivel, ha közvetlen beszélhetett volna a’ Nemzet, súlyos sérelmei felterjesztése iliy hosszas időre nem lialladott volna. — Ö tehát az elóadattaknál fogva oda szavaz: hogy mind ad. dn inig a’ szóllás szabadsági sérelmek fel nem terjesztetnek, az njjonczok állítása érdemébe ne bocsátkozzanak — ellenkező esetben fentartja magának szavazatját, oda járulhatni}, a’ hová á‘ többség hajul.

Az Előlülő: Soprony Vgye indítványát a’Csongráditól külömbözőnek nyilatkoztatván,’s noha a* záradékot jónak semmi esetben sem tartja, a’ Kendek többségétől függ azonban azt elfogadni, vagy nem, minthogy pedig látná: hogy némellyek másképen látszatnak felfogni a’Sopronyi indítványt, kijelenti: hogy Soprony Vármegye Követe indítványa oda terjed, hogy mind addig, még a’szóllás szabadsági sérelmek fel nem terjesztetnek az ujjonezok eránt az oblatum felterjesztetni nem fog — ha azonban az indítványt nem jól fogta volna fel, felszolitá az indítványt tevőt annak ismétlő.

sére, mire

Soprony Vármegye Követe Nagy Pál jelenté: hogy ő az indítványt azon értelemben tette légyen, mint azt az Elölülő kimondotta, nem is lát ő semmi külömbséget a’közt és a’ Csongrádi közt, mert hiszen az egész biztosítás mellett mi az érdek? az t. i. hogy katonát ne adjunk, már pedig katonát adni törvény nélkül nem lehet, Törvény pedig felajánlás nélkül nem keletkezhet.

Somogyi Követ (Somsick Miklós): — Soprony Vármegye Követe azt állítá, hogy javallatát az egyesség tekintetéből tette, ő részéről mindenkor hajlandó az egyességre ott, hol nemzeti igazak az egyezkedés tárgyát nem teszik, azok felett azonban egyezkedni nem akar; — hogy az Előlülő nem szereti a’ feltételeket a’ tárgyhoz ragasztani, abban nem kételkedik, azonban más az állása ezen Tábla tagjainak, nevezetessen a’ magáé, kinek Küldői azt kívánják, hogy mindaddig, mig a’ szóllás szabadsági sérelmek nem orvosoltatnak, semmibe sem tanácskozzon, mert azt mond. ják; hogy mind addig nincs alkotmány, nincs személy, nincs állományi bátorság, illy helyheztctésben tehát a’ Követnek szabadon tenni nincs hatalmában — mi végből ő minden törvényesre reá áll, mi által az óhajtóit czél elérethetik, "s miután egy záradék a’ másik után megbukott, a’ legközelébb állót erőssen kívánná megállapitatni, most azonban minden a’ mit a’ veszedelemből megtartani lehetett, a’Sopronyi indítvány, azérí kéntelenségből ezt is elfogadja.

Bihari Követ (Beöthy Ödön): — Az Elölülő és a’ Sopronyi előadásokban lényeges különbsé get lát, a' sikerére nézve azonban mind egynek találja, mert az egyiknek, úgy mint a’ másiknak kitudják eszközleni annak megbukását, mert ha az Elölülőnek kijelentésére jól emlékezik, ezen Sopronyi indítvány felett talán már a’ requiemct is el lehetne mondani. — Mi a’ szív kamarájába irt záradékot illeti, erre nézte ő is azt hiszi: hogy az többet ér, minta’ papiroson, arany betűkkel irt, vagy a’szobrásznak müvében bár milly mélyen bevésett záradék, mivel azonban Moutesquieu-ként nem lehet a’szívicjtekeit látni, kéntelen illy papirosra irt záradékkal magát megnyugtatni, és azért kénszerilve a’ Sopronyi indítványt elfogadja. — Ha a’ tegnapi tanácskozásokra vissza emlék-zve eszébe jut, hogy az Elölülőt a’ kerületi végzés megzavarta, tudna szol lani a felől is, valljon ezen Tábla nincs e’ erkölcsileg kénszeritve, most az egyszer azonban hallgat, de igen. hogy azokat haza nem viendi. — Valljon lehet e’ már nagyobb erkölcsi kénszcritcs, mint 1830-ban történt? akkoron t. i. ezen Tábla nagy lelkesedéssel pártolta a’ Circulatiót, éppen azon időpontban, midőn Európa kürnyülményei gondolkodásra adtak okot, akkoron a’ Nádor 42 esztendei hiv szolgálatának jutalmául azt kérte a’ Bendektől, hogy csak az egyszer álljanak el azon kívánságoktól, ‘s mi történt? egy nagy Vivat, "s a’ nemzet elállóit azon igazságos kivanatatul, mellyre kedvezőbb időszak aligha következhet; — igaz hogy a’Rendeknek nincsenek illy kenszeritő eszközei a’kezekben, és azért kelletik másokról gondolkodni, ’s azért a’ Sopronyi indítványt elfogadja; ígérvén, hogy iktassák az bár papirosra, vagy sem, ő mindazonáltal mindaddig, mig a’ nemzet sérelmei ’s ezek közt a’ szóllás szabadságiak nem orvosoltatnak, addig ujjonezokat nem ád.

Liptói Követ (Szentirányi Ödön'): — magáévá teszi az Elnök tegnapi nyilatkozását, maga is adhat magúnak bizonyságot, hogy talán halgatott a’ hol utasítása szelleméhez képest szólhatott tolna, ennek előre bocsátása után Küldőinek legközelébb érkezett utasítása az lévén, hogy a szóllás szabadságán ejtett sérelmeket minden kitelhető módon továbbá is orvosolni igyekezzen, ő ezen minden kitelhető módot a’ Sopronyi indítványban kéntelen keresni, s azért ezen indítványt egész kiterjedésében pártolja.

Komárom \ ármegye Követe (Pázmándy Dienet): — a’ mostani helyheztetésben nincs más mód, mind a Sopronyi indítványt elfogadni, melly is a’ mostani környülményekre igen alkalmatos, ugyan is jelenleg a Fő-Rendekkel vagyon a’Rendeknek dolguk, nem pedig a’ Felséggel, Ivi eránt tellyes bizodalommal, vagyon a’ Nemzet, Ki ellen valami biztosítékkal, vagy záradékkal »Ini senkinek sem jutott eszébe — ennél fogva oily módokról kell gondoskodni, mellyek által, a Fő-RR. kénszeritcssenek, melly czélra a’ Sopronyi indítvány igen alkalmatos lévén, azt elfogadja, nem is tartja azt helyesnek, hogy azt a’ RR. éppen azon időben ön magok gyengének ál"ják, njeit tart attól: hogy azt majd mások is felfogván, a’ RR. szemükre vetik, hogy azt már u" magok is gyengének állították.