1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 61. országos ülés
Szabolcsi Követ (Bonis Samuét): Küldői eráut éppen azon méltányosságot — mellyet a' Szepesi Követ említett — tartván szeme előtt, Pozsony Vmegye indítványát pártolja, ha pedig azt el nem érhetné, csak akkor kénszerítetve fogadja el a’ Sopronyit, és ha valaha, most leginkább kívánná erős biztosítékot, mert a' szóllás szabadsági sérelmek orvoslásának már majd a’ reménye is elesett, minthogy az Elölülő tegnapi naponi előadásában azokat „■úgynevezett Sérelmeknek“ neverte; egyébiránt hogy Szepes Vgye jelenleg Követjeivel meg légyen elégedve, nem kételkedik, valljon azonban meg lenne e' akkor, ha az ujouczok ajánlásán kivül más törvényeket haza nem vinuéuek ? Borsodi Követ (Palóczy László): Luther Mártonnal felkiált: „fata volentem ducunt, nolentem trahunt“ —■ a’ mostani helyheztetésben nem lát más módot, mint a’ Sopronyi indítványt elfogadni; hogy azonban mintáz tegnapi napon tétetett, hogy miudaddig, mig a" szóllás szabadsági sérelmek fel nem terjesztetnek, addig a’ katonaujonczok tárgyát fel sem is veendjük; — egyéberáut hogy a’ záradékoknak ekkoráig kevés sikere volt, fájdalmasan megisméri, és hogy a’ nemzeti character, nemzeti állhatatosság — mint azt Csongrád Vgye Követe mondotta — fő záradék légyen, azért ha a’ RR. végzéseik mellett állhatatosan nem fognak állani, a’ hiba őket illeti. Bereghi Követ (Lányai László): Soprony Vgye indítványa Küldőit ki nem elégíti, mert ők pótló utasításokban, mint azt tegnap is kijelentette, mind addig a’ katonaujonczok adásába belé nem kívánnak ereszkedni, mig a’ Duna rendezési tervek is meg nem küldetnek, — különben emlékezetére Soprony Vgye Követének indítványa a’ maitól egészen különböző, mert tegnapi nap az oblatumról szó sem volt, — azért ha már Küldői kívánságát utói nem érheti, és a’ többség a’ Sopronyi indítványt elfogadja, kéri: hogy azt legalább azon értelemben fogadja el, a’ mint az tegnap tétetett. Békési Követ (B. Venkheim Béla): Miután a’kerületi végzés megváltoztatott, kénteléuségből ő is mint a’ többiek elfogadja a’ Sopronyi indítványt, bátor részéről erősebbel kívánná felváltoztatni, mert nagy különbséget lát abba, hogy az oblatumot fel nem terjesztjük, és a’ közt, hogy mi mindaddig, mig a’ szóllás szabadsági sérelmek nem orvosoltatnak, a’ katonai ujonczok tárgyát fel sem is vesszük , mivel azonban nincs reménysége azt elérhetni — mint mondá — kéuszeritve elfogadja a’ Sopronyit. Gömöri Követ (Szentiványi Károly): Mélyen érzik Küldői a’ Fő-Rendi ellenszegülésnek éa törvénytelen vétónak szomorú következéseit, és azért azt kívánnák: hogy az olly tárgyakba, mellyekben a’ Fő-Rendi megegyezés nem eszközöltethetik a’ felterjesztések a’ Fő-RR. elmellőzésével egyedül ezen Tábla részéről küldessenek fel, mit ha utol nem érhetne, igazolása végett a’ naplóban i ljegyeztetni kíván; — mi a’ Sopronyi indítványt illeti, ezt ő újnak nem találja, hanem csak módosításnak, mert valahányszor csak a’ szóllás szabadsági tárgy előfordult, mind annyiszor kijelentetett ezen Táblánál: hogy a’ kir. Előadások érdemleges felterjesztésébe bébocsátkozni nem fognak ; ha tehát ebbeli kijelentéseknek valami sikert kivánnak a’ RR. adni, a’ szólló azt hiszi, hogy az idő jelen volna, minél fogva is a’ kerületi végzést fentartani szükséges, mivel a’ tárgy szentsége fentartására ő a’ Sopronyi indítványt úgy, mint azt már többen is kijelentették, elegendőnek nem tartja, ha azonban a1 többség azt elfogadná, ő is akkép, mint az előtte szóllók kénteleníttetve fogadja csak el. Nógrádi Követ (Frater Pál): Mind azok, mellyek a’ záradékok ellen felhozattak, őt még inkább az ellenkezőről győzték meg, mert tapasztalta a’ legutóbbi időben is, melly erős és sok hatású volt annak, és ha annak sikerét a’ mostani kor nem fogja is kivívni, szentül hiszi, hogy a’jövendőnek hasznot hajt, mert nem kételkedik, hogy az utódkor a’ Fő-RR. hatalmas vétóját fogja tudni kénszeriteni; — egvéberánt mi a’ záradékok eredetét illeti, e’ részben a’ Rendeknek semmi érdemük nincsen, és úgy tudja, hogy a’ záradékokat a’ Fő-RR. vétója szülte, kik noha minden ujjon — melly az ő körökbe kijön — nagy mohón kapnak, a’ záradékokon pedig csak azért nem, mert ezek újabbak — inita’ Szepesi Követ mondott, hogy a’ Sopronyi indítvány a’ Küldők akaratját megelőzné, arra nézve bármelly oldalról visgálja is azt a’ szólló, ezen megelőzést nem találja benne fel, mert ha az adatok a’ Küldőknek megküldetnek, azoknak tehetségükben fog állani a’ Sopronyi indítványt jobban megszórhatni, vagy pedig rajta tágítani; — ezeknél fogta tehát midőn a’ többség lépcsőnként ennyire sűlyedett, részéről kéntelenítene a’ Sopronyi indítványt elfogadja. Tolnai Követ (Perczel Miklós): Örvend, hogy még alkalma vagyon e’ düledező épületnek voksával istápot adhatni, ’s noha őt a’ Sopronyi indítvány szinte ki nem elégíti, azt mindazáltal e’ környülményekben még is elfogadja. Honti Követ (Luku Sándor) : E’ Táblának mostani helyhezete és környülményei olly sok kikötéseket és záradékokat tettek szükségessé, hogy a' ki elejétől fogva figyelemmel nem követi az országgyűlési tanácskozásokat, nem mindjárt jöhet irántuk tisztába — az ő véleménye szerént már Jegyző Könyv /. Darab. 99 LXI. Országos Ülés. — November 22 kén 1839. 898 I
