1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 3. országos ülés

-I

HI. Országos I 'lés. — Junius 11-kén.

38

ívir városok egyenkénti voksolások jogát, és azt Küldőinek nevében minden tárgyra

tärljd ä S/. tvir* o/

nézve gyakorolni fogja. ( ; >

1‘tst Vármegyének Kövctje által indítvány ba hozott tárgyra nézve oda szavazik, hogy a’

Királyi Proportiók felvétele után ezen sérelem a’ többi sérelmek sorában terjesztessék fel.—

Csongrád Vármegye Követe (KlauzálGáborKét kérdést Iát a' tanácskozásban forogni, az 1-só G Ráday eránti Izcnet, a’2-ik a’sz. Kir. városok kívánsága. Az Elölülőnek a’ Kir. Előadások cránt feltett kérdését csak közbe vetett, nein pedig kitűzött kérdésnek tekinti, — mert az országos Ülések tanácskozásait mindenek előtt a’ kerületi végzések teszik. — Ugyan azért részéről a régi gyakorlathoz ragaszkodván kívánja, hogy mindenek előtt a' kerületi Izenet olvastassák fel.

°Az Elölülő megjegyzi: hogy Elölülői jogánál fogva, mellyhez mindétig ragaszkodni fog, jussa volt azon kérdést elhatároztatni kívánni: valljon a’ RR. a’ Kir. Előadásokat nem kívánnák e’ mindenek előtt felvenni, s mihelyest e’ részbe a' többség akaratját kitudhatja, azonnal enged Csongrád Vmegye kívánságának, — addig azonban kéri, hogy az általa kitűzött tárgyhoz

szállanának. ,

Csongrádi Követ (Klauzál Gábor}: Részéről ugyan az Elölülői jogokat korlátolni nem kívánja, minthogy azonba a’ kerületi Ülésekben szoknak az országytilési tanácskozásoknak tárgy ai megvitatatni, és kitüzetni, rendébe látná, hogy a'kerületi Izenet olvastassák fel, annyival is inkább, minthogy ez a' RR. tiszta initiativa jussához tartozik. — Nem tagadja azonban, hogy az Izenet felolvasása után lehessen az Elnöknek kívánni a’Királyi Előadások felvételét, és akkoron a’mire a’ többség hajol, azt akadályoztatni nem lehet, —’s ennél fogva újabban is a’ kerületi Izenet felolvastatását sürgette.

Az Előlülő Csongráddal egyet ért, ’s nem is kívánja a’ dolgot hátráltatni, érdekes lévén azonban mindenek előtt a’ többséget, melly a’ Királyi Előadásokat elmellőzni kívánja, kivenni, továbbá is előterjesztéséhez ragaszkodik, önként következvén, hogy ha a’többség a'Királyi Előadások felvétele ellen nyilatkozik, akkoron a’ kerületi Izenet megálapítatott.

Csongrádi Követ (Klauzál GaóorJ : Engedvén az Előlülő kívánságának, következendőképen nyilatkozott, miután azon kérdés tétetett volna fel, a’ Királyi Előadások e’, vagy pedig más vétessék fel , utasításánál fogva mindenek előtt a’ sérelmet kívánja felvétetni, és pedig úgy, hogy mind addig a' Királyi Előadásokról tanácskozni sem kíván, míg azok nem orvosoltatnak. Az Előlülő azt mondá: hogy akkoron, midőn a' sérelmek történnek, mind a’ két fél e’ czélből, t. i. a’ Törvények megtartásából indul ki; azonban különbséget lát abban a’sfcólló; — ugyan is midőn a'Kormány' részéről sérelem tétetik, a’ Kormány mindétig tesz, ellenben a’ nemzet által ha sérelem tétetik is, az csak vélemény', vagy szándék kijelentéséből áll; — a' Kormány’ ugyan e’helyzetben is talált védőre. Az egyházi Rend részéről az mondatott, hogy’ a’ Törvény illy esetekben homály’os, — de ha homály os,ne magy arázza azt egy oldalukig maga, hanem hívja öszve az Országgyűlését, és így’ világos, hogy’ akkoron, midőn a'Kormány részéről sérelem történik, a’ nemzet részéről csak törvényes Felírás tétetik. Mondá az Előlülő tovább, hogy sérelmeknek a’ Kir. Előadások előtti felterjesztése bizodalmatlanságot jelentene, — erre azonban a'Zalai Követ már megfelelt, hogy’ panaszolkodni nem csak bizodalmatlanságot nem jelent, sőt még megtiszteltetésnek jele. Ingerültséget, és feszültséget is hallott felhozatni, de erre csak az a’ felelet, hogy’ arra a' Nemzet okot nem szolgáltatott, do ha okot adott is volna, ez az 1791: 13. T. Czikk. nem teljesítéséből eredhetett volna; miután még a’ nevelésbcli sérelmek sem orvosoltalak. — Ezen álláson tehát a’ Kormány legkönnyebben segédthetvén — a'Rendek ezen lépésekkel csak a'törvényes módhoz ny úlnak, egy olly módhoz, melly a’ Törvénybe, és 1825 országgyűlési gyakorlatba gyökerezik. Azon időben ugyan is, midőn a' Biztosságok egész Törvény hatóságokra voltak kitűzve, mindenek előtt a’ sérelmek felterjesztését látták szükségesnek, és valamint akkor, úgy’ hibázott a'Kormány most is; mellyel az akkori Felség megüsmervén, így keletkezett azón 3. T. Czikk. melly’ nélkül most szabadon nem is tanácskozhatnánk. — Az ugyan köz kívánság, hogy rendetlenség soha egy részről se történjék, azonba ha történt, annak orvosoltatnia kell, mert mi vólira a’ mi állásunk, ha minden okozott sérelem véletlen esemény nek kereszteltetnék ? és nem volna tehetségünkben jövendőre azokat meggátolni s megakadályoztatni, akkoron vagy’ a'gyakorlat mellett a’ Kormány törvénytelen kívánságait, és tetteit elfogadni,— vagy mi még rosszabb volna, egy annál súlyosabb Törvényt eliogadni kéntetnénk. — Mit hogy’ akadályozhassunk , nemzeti kötelességünk mindenek előtt sérelmeinket felterjeszteni, 's a’ szóllónak tellyes a' hiedelme, hogy olly- értelmes Kormány hibáját elösmérvén, a’ nemzet törvényes sérelmeit orvosolni fogja. —A' kik az Izenet mellett szólották, kifejtették, hogy a’ Pesti sérelem mindenek között a'legsúlyosabb , mert általa a’ követi szabad állás veszedelmeztetvc vagyon; ugyan is ki állhat jót érte, bogy a' mi most Ráday val történi, nem fog jövendőre többel történni* ugyan azért, mint feljebb is kijelenté, ezen