1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. országos ülés
IIÍ. Országos Ülés. — Junius 17-kén. 39 sérelmet előlegeden kívánja felterjesztetni azon hozzáadással, hogy mindaddig, inig az nem orvosoltatik, más tárgyat tanácskozásba sem kíván venni; nem is tartja ó azt, hogy ez reciproritás volna, mert a'Kormány vétója tisztán áll, ellenben a’ Nemzeté hogyan? a’ Nemzet ellenezheti ugyan egy Törvény hozatalát, de a’Kormány vétóját ott is alkalmaztatja, hol Törvény van, különben annak alkalmazása nem helyes; —a’ Rendek midőn ezen lépést teszik , vétót nem gyakorolnak, sem gyakorolni nem kívánnak, hanem csak addig tanácskozni nem kívánnak, míg e' részben orvoslás nem történik. — Az időtől húzott ellenvetés pedig, semmi ellenvetés, mert ha a' sérelem nyomban orvosoltatik, a’ buzgó szorgalom százszorozva kipótolja az elmulasztottat. — Esztergami Követnek, ki azt monda, bogyó a‘ törvényes utat kívánja követni, feleletül megjegyzi; hogy azok közül, kik a’ sérelmek orvoslását, és előleges felterjesztését kívánják, egy sintsen, ki a törvényes utat nem követné, vagy azt elmellőzni csak távolról is gondolná: — az 1791: 13. T. Czikk. magyarázatát Zalai Követ kijelentette, "s csak távolról sem vólt szándéka Zalának a' felhívott Törv. Cziknek azon magyarázatját adni, mintha a' RRtől függene, a’ felveendő tárgyakat meghatározni, a* Kir. Előadásokat pedig boldogabb időre halasztani; hanem Zala a' felhívott T. Czikk. azon értelemben vette: hogy a‘ RR. ugyan kötelességében áll a'Kir. Előadásokat felvenni, de ellenben a'Király i méltóság tisztjéhez tartozik a" nemzet sérelmét orvosolni; mert különben a'felhívott 1791:13.T.Cz. felesleges,’s minden siker nélküli lenne.—Továbbá azt hallá mondani, hogy bizodalmatlanság jele lenne az, ha a’Kir. Előadásoktól eltávoznék; ám deerro már megfelelt Zala,é$ ez semmiTörvény be Írva nincsen,hogy előbb mindenKir.Előadások végeztetvén, csak akkoron lehessen más tárgyakra általmenni, de ha jelenleg utasítása is az volna, lelkiismérete sugallattá, hogy7 mindenek előtt a’ sérelmek vetessenek fel;—hallotta tovább, hogy a’ RR. a’Kormány7- nak félelmet akarnak mutatni, ezt noha emlékezetére senki sem mondotta, még is megfelel reá: hogy a" Rendek félelmet nem kívánnak mutatni, hanem csak () Felségét kérni, hogy ezen olly igen nagy sérelmet, melly7 miatt nem is tanácskozhatnak, tovább ezen sérelmet, melly belé vág ezen Tábla integritásába, ezen sérelmet, melly a1 személyes bátorságot veszedelmezteti, orvosolni méltóztassék. — Mi továbbá illeti, hogy7 a’ Kir. Előadásokból nem lehet következtetni, hogy nincs szükség a katonaságra ( feleletül megjegyzi, hogy7 a‘ Kir. Előadásokban a’ külső bátorságra való nézve semmi felhozva nem lévén, e’ részben semmi veszedelem nem létez; de ha volna is, mivel a’ személyes bátorság veszélyeztetve van, ó részéről akkoron is azt kívánná előbb felterjeszteni; hogy nincsen személyes bátorságunk, :s ezt a’sérelmek orvoslásával elenyésztetni kell.— Egri Káptalan Követének pedig, ki a’ Pesti esetben sérelmet nem lát, ki Ráday t azért elitélve nem látja, továbbá hogy Pest Vármegyének több embere is van, válaszolja: az elsőre, hogy sérelmet nem lát, az onnan ered, mivel ezen országgyűlési testületet Békebiráknak nézi, már pedig a Rendek nem bírák itten, de ollyanok, kik a’ Fejedelemmel együtt Törvényt alkotnak, olly Törvényt, melly a’jövendőre is hasson, — a’ 2ikra hogy ezen eltiltás által nincsen egyszersmind elitélve, megjegyezi, hogy becsületes embernek szigorúbb Ítélet nem lehet annál, mint ha őt valamire alkalmatlannak kinyilatkoztatja, ez ütközik egyenesen az lső Rész 9ik czimjébe , melly tiltja a‘ nemesembert kihallgatlanul elítélni; — pedig ha tekinti ki vét és ki sérti, azt látja hogy az, kinek orvosolni kellene; — mi a’ 3kát hogy7 Pest megyének más embere is legy'en, illeti: megjegyzi hogy itt nem Ráday személyéről, hanem éltről légyen kérdés.— Ugyan is Pest Vármegye törvényesen választván Ráday t Követének, törvényesen intézkedett, midőn a’ Kir. Rendeletet el nem fogadta, de kezdetében, midőn Pest Vármegye Ráday t Követének választotta, nem is tudhatta, hogy ebbeli tette ellenzésre találhat. — Ü tehát azon mondottak folytába a Kir. Előadásokba bele ereszkedni nem akar, hanem a’ Pesti sérelmet mindenek elölt or- Aosoltatni, addig pedig semmit tanácskozásba v enni nem kíván; hogy ha azonba ezen voksával kissebbségbe maradna, a’ kerületi Izenethez ragaszkodik — többiben pedig kiny ilatkoztatja, hogy Rádayt Pest megye törvényes Követének lenni megösméri, ellenben a’ Kormány nak joga nem volt őt e helyről élt i I tan i. — Mi már a’Kir. városokat illeti, osztja azoknak aggodalmait, jelenleg azonban a’ szavazat eránti kérdésbe nem pártolhatja, mindaddig, míg más akadályok is, mellyek e1 részbe magokat előadják, nem fognak elmellőztetni, ne látszassonjazonban semmit sem tenni, Zalának a’ kiküldendő választmány eránti indítványába részéről is megegyez, valamint abban is, hogy7 minden következtetés nélkül, magok közül Jegyzőt, és napló Bírálót választhassanak. Bars Vármegye Követe QLipovniczky Vilmos): Már az első Országgyűlésbe tanácskozások tárgyául a’ Pesti sérelem tüzelvén ki, minthogy azt se a’ Törvény, sem a’ gyakorlat, sem pedig a’ Kir. Előadásokba ütközőnek lenni nem találja, pártolja, és pedig úgy, bogy az mindenek előtt felterjesztessék; mivel azt a’ szóllásszabadságával szoros öszveküttetésben lenni látja, Küldői pedig a’ szólásszabadsági sérelmet eiőlegesen felterjesztetni óhajtanák.— Igaz ugyan, hogy ezen Pesti sérelem eránt utasítása nincsen, de lehet e’ kételkedni, hogy7 ezen sérelmet azon megye ne pártolná ? melly ben a’ legközelebb lefolyt időben a’ megyei hpiározatokkal mik történtek, milly 10*
