1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés
3S6 LX. Országos Lies. — November 21 -kén 1839. at írozástól fogva a'környdlállások most sem változtak : ű akkor tett szavazatját ismételve, azon elhatározást továbbá is fentartatni kívánja.— IJekesi Követ (li. Venkhtint Béla): Örvend, bogy a’ Zala Megyei Követ által olly szépet és elő/sen ÍVIJiozottakat mindenki igazolja, csak azt fájlalja, bogy szinte minjájan kezet nem fog iri| mit egyedül az utasítások külömbségének tulajdonít — a’ szóIló utasítása, hogy mind ad • ' \emzet sérelmei 's azok közölt a’ szól Ids szabadsága nem orvosoltatnal:, semmibei dig Iliig a Nemzet sérelmei s azok Küzou a szuuas szauuusaga néni orvusonainai;, semmiben (1| lauácskozzék, ezt pedig Küldői azért tették, mert a’ sérelmek orvoslására a' mostanig fenálló mód nem elegendő— midőn a’ Nemzet háborús időkben a’ Fejedelem, és a’ Haza java tekintetéből életekkel és javaikkal áldozván , egy becsúszott Törvény elleni rendszert nem bántotta. most a'béke századjában annak roszalása miatt illoyalitással vádoltatik. — Többiben hoszszas lenni nem kivánVán rövideden kijelenti, hogy ő a kerületi végzés mellet szavaz — Fejérnék azt adván feleletül, hogy bátor a‘ záradékok mostanában sorra megbuktak, ha azonban azok lelkessen pártoltalak volna, bizonyára az Ország sérelmei kedvezőbb alakban lennének. Bereghi Követ (Lomjai László): Az idő rövid a tanácskozások fonalai hosszak lévén s marsok adatok hozatván fel, Magyar Ország Jus publicumából résszerént a’ törvényességre, régi idők példájára, ’s több a' Kormány 's Nemzet közt magokat előadott casuistikákra nézve, többet azólluni nem kívánván — szóll tisztán a’ dologhoz — azon nézetek, mellyeket Küldői mind anya, mind pótló utasításaikban kifejtettek —sokkal világosabbak, minthogy a' szólló Követ gondolkozása módját, akár jelen Országgyűlésének állása, akár azon a’ tárgyalt dolog jelen helyezete megváltoztatni képesek lehetnének. — Egy lelkes Megyének, mint a' miilyennek a’ szólló képét viseli, közönségesen kitűzött princípiumai, sokkal erőssebb lábon állanak, mind sem hogy attól egy Követnek olly könnyen elállani lehessék, 's annál fogva a’ világos utasítása szelleméből indulva ki, a kerületi határozatot pártolja — s minthogy Küldői fő elv gyanánt állították azt fel, hogy addig semmi K. Előadási tárgy altatásban részt ne vegyen, migazclőlegts sérelmek, és a' szóllás szabadsági sérelmek tettlegesen nem orvosolodnak. — Minekutánna pedig a' többség által arra nézve elmetett, 's a’ K. Előadásokba bele kellett ereszkedni, ‘s már mosta' tudakoló Felírásban felterjesztett sérelmek, és kivánatok a’ Novemb. 7-kén k.kir. Leiratban meg sem említetnek, s.öt az Előadások 3-ik pontja is csak halgatással mellőztetik el. — Sept. 9-kén a szólló utasítása pedig a szólló Követnek azt tartaná, hogy' a' már tárgyallatás alól kikerült Propositiok 2-ik pontja után, egyenesen azoknak 3-ik pontja vétessen tanácskozás alá, inig tehát a' Duna szabályozási tervek felülről le nem küldetnek, addig az 1-ső pontra szükséges adatok megtudásába sem kívánván, a’szólló Követ bocsátkozni, sőt azt egyenesen kikerülni kívánván, a' kerületi határozat pártolására szavaz.— Tornai Követ (Gedeon Lajus): Előre bocsátván azt, hogy Küldői a’ szóllás törvény es szabadságát pártolják, az azon ejtett sérelmeket pedig orvosolni kívánják; mi már a1 katona ujonczokbcli szükséget illeti, erre nézve Küldőinek azon nézetét terjesztette elő ugyanis: Küldői a’ királyi kegyelmes meghívó Levélnek foglalatjából már előre következtették azt, hogy a’ Királyi kegyelmes Előadásoknak egyik fő tárgy a lészen a' katona ujonezok adásának kivánata, arra való nézve, annak előlcges kiny ilatkoztatását hagy ták meg, hogy az állandó katonaság rendes pótlásának kötelességét az Ország magára soha se vállalta, és azt nem vállalhatja, annál fogva aggodalmat szerzett nekik a Királyi kegyelmes Előadásoknak abbéli kifejezése, melly szerént a Hadseregben egy részről a testi elerőtlenedés, és halál, más részről az 1830-iki esztendőbeli 7-ik Törv ényczikkely értelmében ajánlott katonák elbocsátatása által eredendő hijány tekintetéből, habár segedelemképen is kívántatik a katonaság; mert a1 felhozott okok, nem csak az állandó, hanem az idézett Törvény szerént az Europa akkori viszonyai tekintetéből ajánlott katonaság számának kiegészíttetését is foglalják magokban, — annál fogva jól lehet Küldo1 a Hadseregben támadott hijány pótlására, a’ fenálló katona fogadási módot elégségesnek látják, a rendkívüli hadi erőnek kiállítását pedig a közönséges békességnél fogva szükségesnek nem látják — mindazáltal ha Ő Felsége részéről, a’ haza által nem sejthető körülmények miatt, a' rendes hadi erőnek szaporítása az 1741:63. 1 79%: 19. és 1830: 7-ik Törvény ek értelmében segedelemképen kivántatnék, — a’ szállónak meghagyták, — hogy' a’ szükségnek, mellyet a Haza, és Királyi szék bátorságban való tartása megkíván, a' felfedezését kövesse, és a felől küldött polóló utasítás ny erése végett tudósítsa, — miután tehát a’ Haza Ő Felségét a’ katonai ujjoaczokheli segedelem szükségének felfedezése végett Felírás által megkérte, a’ szólló Ü Felsé-ge kegyelmes Válaszát kiküldött Biztossától meghallani kész. — Komárom Megy e Követe (Pázmándy Dienes): A’ kerületi határozatot pártolá. Szathmári Követ (Kende Zsigmond): A1 kerületi végzést nem pártolván a’ szükséget megtudatni kívánja. * 4 *
