1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés
LX. Ország os Ülés.November 21 -kén 1S39. 3S7 Pest Várossá Követe (Tretter György): A' legrégiebh időkben az alkotmányok a’ katonai rendszerrel a legszorosban valának összekötve; igy volt Magyarországban is, és még mai nap alapszik alkotmányunk ugyan azon katonai rendszeren. Axióma az a’ Magyarországi jogban, bogy a’ Nemes született katona. A’ badi szolgálat vala azon feltétel, melly alatt jószágokat nyert ’s birt. A' nemesség felruházva rendkívüli kiváltságokkal alokitá a’ seregnek javát, melly a’ Királyért 's Hazáért száz csatákban vérzett. így a olt ez a’ 18-dik századig s még 1715. évben azt mondja a’ S-dik Törvényczikk: a nemessek kötelessek katonáskodni, személyesen felkelni, 's bandériumaival a’ táborba szállani. De minthogy igy szóll az idézett Törvény maga a' Nemesség az Ország védelmére nem elégséges , szabályos és állandó katonaság állíttatott fel, 's az határoztatolt, bog)’ a’ seregnek zsoldja az adózás utján szedessék bé. Ezen Törvénytől fogva az Ország polgári kötelesség a’ hazát védői,’s hadi szolgálatot lenni a* nemtelenek vállaira hárittatott. Csak a’ jobbágyoknak , 's csak a' negyedik rendnek soraiból alakit tátik a’ hazai álló sereg. De ezen terv még egy másikat szült, megint csak a jobbágyok, 's csak a’ 4-dik rend fizeti ezen katonaságnak zsoldját. Az adózó s katonáskodó Ország Polgárok e' két osztályának csak egyike oil}' szerencsés, hogy Követei a’ Nemzet képviselőji közt helyet foglalhatnak, s ha valaha bizonyára akkor, midőn e’ két terh akár mi tekintetben szóba jön, kívánja a’ jogosság, hogy az érintett adózó ’s katonáskodó osztály tudniillik a' 4-dik rend törvényes szavazati jogát gyakorolhassa. Mert ki várhat Magyar Országban jogosságot, vagy méltányosságot, ha azt akarja, hogy a’ 4-dik rend törvényes szavazatijogával még akkor se élhessen, midón rokonait testvéreit oda vezeti, hogy a’ hazáért vérezzenek, midőn nem örökösödött, hanem mű és szorgalom által szerzett vagyonából a1 seregnek zsoldját a haza oltárára teszi le? ki tagadhatja meg a' 4-dik rendtől törvényes szavazati jogát ug>an akkor, midőn alkotmányos kötelessége a’hazát védeni, 's az álló sereg zsoldját fizetni, mint föltétel használatik , hogy vagy a' Kormánytól vagy a’ Fő Kendektől valamelly megengedés megnyerettessék. — A harmadik Rend többségé azt határozó a’’ kerületi illésben, hogy mind addig inig a szállás szabadsági sérelem iránt a' fo Kendekkel meg nem egyeznek, azon kegyes Kir. Leiratot, melly a' 4-dik rendnek s a" jobbág} oknak constitutionalis kötelességét tárg}azza tanácskozás alá nem veszik, noha ezen kegyes Kir. Leiratnak kiadását szorgalmazták. — Ezen határozat hozatott a’nélkül, hogy a’ 4-dik rend törvényes szavazati jogát gyakorolhatta volna. 11a egy harmadik személy valamelly adóshoz igy szállana: néked mind addig adósságodat nem szabad lefizetni, még hiteleződtől azt meg nem nyertem mit kívánok, de mihelyt megkaptam, tüstént s befolyásod nélkül fogom elhatározni, metin}it fizetendsz hiteleződnek, ha valaki mondom igy szólana, egy adós nem gerjesztene ezen bánás mód által keblében szégyenitő érzelmeket a’ legtűrhetetlenebb függésnek? Ezen adósa’ 4-dik rend, ki törvényesjoggal fel van ruházva, ki törvényes jogát jól ismeri, kinek elszánt akaratja törvényes jogát föntartani. Megengedi a’ szollá hogy azon Követek, kiket meggyőződésük kén} szerit a'szóllás szabadsági sérelem orvoslásáért küzdeni, ezen tárgyat a’ legnagyobb sérelemnek tartják, de engedjék meg ők is, hogy a'negyedik rend alkotmány elleni kizárattatását, a’ törvényes szavazati jogból a’ legnag} óbb sérelemnek tekinti. Ha már most a’ negyedik rend is azt mondaná, hogy mind addig, inig törvényes szavazati jogát a' kerületi Ülésekben nem gyakorolhatja , semujonczolcat nem fog állítani, sem adót nem fizetni , ha a’ jobbágyok is, kik ugyan képviselői joggal nem bírnak, de kiknek száma több milliomot tészen , kötelességük tellyesitését kivonatai bete- Jyesítéslöl függővé tennék egy szóval, ha a’ Nemzet'osztályai a’ Haza szükségét különféle, ’s változékony igyekezeteinek elérésére használnák, nem de akkor a’ státus gépelyének széttörnie kellene? vagy nem tart attól a’ harmadik rend akkori többsége, hogy illy erőszakos lépések példája utánozást találhat? Némellykor egy kis madarnak szárnyain vitetik a' fának magva messze sivatagba, ’s évek után véletlenül áll ott egy egész erdő, ugyanaz történhet az érintett erőszakos lépések példájával is. Európának politikai látköre fergetegekkel teli van, a’ haza érdeke kívánja tehát, hogy a’ Fejedelem, melly a’ Magyar Szent Koronát viseli, az elválás órájában hatalommal léphessen fel. — Midőn tehát a’ Korona méltóságának fentarlásáról, midőn a' szükséges katonai erő előállításáról van a’ szó, akkoriássa egész Európa, hogy bár mi elidegenítések léteznek a’ nemzet osztályai, vagy is a’ nemzet s a’ Kormány közt, azon egy közös s a legnagyobb érdek a’ Korona méltóságának fentartása elhalgathatja ideiglen minden elidegenítést. így szoktak cselekedni a' legszabadabb nemzetek még a' politikai viszálkodás napjaiban is. Zempléni Követ: (Péterffy Károly): Minthogy B. Lederer Lovassági Tábornok a’ Felírás folytában küldetett ki, természetes, hogy következetlenség nélkül nem lehet a’ szükség megtudását elmellózni — mellyel Megyéje részérül az 1830>dik példájára egy Küldöttség által kíván eszközöltetni. Sárosi Követ (Pulszky FerenczJ: Utasítása mindeu záradékot kizár, és azért a’ kerületi Végzés ellen szavazván, a'szükséget megtudatni kívánja, ellenben 97 *
