1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés

382

LX. Országos Ülés. — November 21 -kén 1839.

, ' I.n/rv mindegy légyen akar egyszerre, akar több ízben küldessenek a tárgyak fel,

csal fel menjenek 's jó válasz keletkezzen reajok; a záradékra pedig ezt mondana, hogy azért ho y a' fő KR-dek valami tárgyat fel nem eresztenek, záradékra szükség nincsen — ezt azonban csak egy idegenről mondja, egyébiránt a’ mai tanácskozások eléggé mutatják, mik legyenek okai mind a’kettőnek, az első ok, hogy az 1791. 13.Türv.cz. rendeleténél fogva az Ország sérelmei nem orvosollatnak — kérdi azonban ezéira vezető e? ‘sa’ felelet nem, mert a’tárgyak junctim falküldetnek, ’s ott fent kiszemeltetvéu egyenként adatnak arra válaszok. — Hibázik ki azt hiszi, hogy a’ Nemzet érdeke nem egy a’ Kormányéval, hibázik az is, ki azt hiszi, hogy a szólás szabadsága csak emzeti kérdés, valamint szinte hibázik az is, a’ ki a’ katona állítást csupán csak kormányt érdeknek tekinti, közösek azok a' Nemzetnek a’ Fejedelemmel, és azért

költsönösen kell azokat fentartani — ebből tehát látszik, hogy a' junctim nem czélra vezető —

azonban a’záradék sem vezethet czélra, mert az által a' Rendek a’ tárgyat az okok mezejéről elviszik az ideális mezőre — már pedig ha a5 fő Rendeket okok meg nem győzték, annál kevésbé fogja őket meggyőzni az erőltetés. 2-szor. Ha feltétel köttetik a’ dologhoz, annak kelletik a' dolog folytából eredni’s egybeköttetésben lenni, már pedig ollyan feltétel e ? a’ Rendek kerületi végzése ? és kérdi mi egybe köttetéssel vagyon az a'Kormánnyal, hogy a’ fő Rendek a Rendek idézeteikbe megegyezni nem akarnak, váljon vagy on e igaz ok, azért hogy a’ fő Rendek a’ szólásszabadsági sérelmeket felterjeszteni nem engedik, a’ Kormánnyal való tanácskozásokat félbe szakasztaui? 's minthogy' véleménye szerint nincs ok, a’ Rendek kerületi végzése ellentétben áll — azonkívül pedig a'junctim és záradék a' tárgy érdekességeit akadályoztatják —merta’ mint mondá* midőn ezek forognak a’napi renden, a' tanácskozások érdekesek, különben pedig nem, holott ó azt óhajtaná hogy minden tárgy melegen pártoltassék, az az minden tárgyak érdeme, nem pedig külső formája. — Már a’ Rendek a’junctim kivívták a’f,fö Rendek ellen, ’s a’ sérelmeiket a’királyi Előadásokkal junctim felterjesztették, azonban a’királyi Előadásokba a’ Leirat megérkezett, a‘sérelmekre pedig nem — ezt részéről is fájdalmasnak jelenti, és maga is azt tartja, hogy' a' Kormány nak e’ részben azon módon kellett volna felelni, mint a’ felterjesztés történt— azomban minthogy nem történt, elegendő annak bebizonyítására, hogy az nem ezéira vezető. — Csongrád Szepesitek felelőleg azt mondd, hogy a’ kerületi végzésben következetlenség nincsen, mert valamint Szepes következetes, midőn a’szükséget megtudni kívánja, úgy következetesnek tartja a’ kerületi végzést azokra, kik utasításoknál fogva még a’ tudakozó Felírást sem kívánták megtenni— ezt ő tagadni nem kívánja, azonban Szepesnek szándékában nem volt soha akár Csongrádnak, akár pedig másnak utasítását taglalni, jól tudván azt, hogy' valamint Szepesnek Csongrádét , úgy Csongrádnak Szepesét taglalni tehetségében nem áll, nincs is itt azonban arról szó, váljon Szepes, vagy Csongrád következetes, hanem csak arról, hogy' a’ kerületi végzés köv etkezetlen , és ez tökéletes igazság, mit Szepes is mondott: mert ha keresztül futja az Országgyűlése foly amatját, úgy látja, hogy a’ Ráday sérelmében a' Rendek azon záradékot tették, hogy' mjnd addig, mig az orvosolva nem lészen, tanácskozni semmibe sem kívánnak, de ezen záradék el esvén , keletkezett egy' másik, hogy'mind addig Felírásokat nem tesznek, mig a Ráday és szólás szabadsági sérelmek nem orvosoltatnak, ezen záradék is meg bukván; végre elhatároztatott a' tudakozó Felírás még pedig minden feltétel nélkül — ezen Felírás felktíldetvén, a fejedelem a Rendek kívánságát telly esitendő, kiküldötte B. Lederer Lovassági Tábornokot, a’ Rendek azonban véle értekezni nem akarnak — a’ szükséget, mellynek megtudását Ő Felségétől kérték, ő tőle megtudni nem kívánják, és ebbe már mint Szepes is mondá következetlenség vagyon Csongrád továbbá a mox és prope dieiu felterjesztéseket a’ hová hamarább kifejezéssel paralellizálni kívánta, és a Kormány nak rosszaliotta , hogy a’ mox szónak értelmébe három nap alatt a sérelmekre választ nem adott, mit ugyan részéről sem helyeselhet, mit azonban a Kormányba^ rosszal, azt a nemzetben sem fogja soha pártolni, azért ha a’ Kormány' a’prope dien» kifejezésnek meg nem felelt, a’ nemzet moralis caraktere kívánja, hogy adott Ígéretét

;kre nem adott tárgyak küziíl

. .... „ __.__, ________________J'szólóit Követnek,

iogy nem arra kellessek tekinteni, hogy nőkor érkezik valamelly tárgyra meg a1 válasz, hanem azt, hogy niiqq a^. Egyébiránt a bizodaioin kérdése különösen taglaitatott, és egy Követtől azt lotta. ho„y a bizpd^lom kívánatos ugyan az egyeseknél a' társas életben, azonban nem lehet ' úgy feltalálni az alkotmányos hazában, pedig a’ Törvényhozásnál még kevésbé, mert miaine^^ Törvény ho^atik, egy fél a másiknak okait nyíltan kimondja — mit érezzen ő a’ izo alomról már más alkalommal is kijelentette, de a’ mai alkalommal is, hogy t. i. hibázik a euizet éidekét a fejedelemétől külön választja,és viszont a’ bizodaioin a’' szívnek legaz.

h