1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés
383 szebb tulajdona — különben pedig ha azon Követ, ki ezen állítást tette, már előre hiszi, hogy a’ Kormány a’ Nemzet sérelmeit orvosolni nem fogja , a’ záradék úgy is felesleges. Ezen felhozoltaknál fogva tehát, miután a' Rendek kerületi végzése czélra nem vezet, miután az továbbá ellenkezésben állana az országos határozattal, ellenkezne a’ bizodalonimal is, részéről az ellen szavaz, és kívánja, hogy az 1830-dik czstendö példájára egy Küldöttség neveztetvén, a szükség tudassék meg. Arad Vármegyei Követe f/folt/ts JánosJ: Azt hiszi, hogy a’ fájdalomnak nincsenek szavai, 3s mind azok, mellyek a’ mai napon mondattak, csak árnyéklatai annak, mik a' szívekben történnek, nem hiszi továbbá, hogy e' teremben légyen valaki, ki a’ nemzet igazságos 's azok között a’ szólás szabadsági sérelmeket is orvosoltatni ne óhajtsa, ’s e' végből a' Rendek fájdalmaikat minden gyengédséggel adták elő, mint az izenetek tanúsítják, a’ Fő Törvényszéki ítéleteket sem mondák igazságtalanoknak, hanem csak nem törvén) szeriieknek — ezen formában volt szerkezteivé a' Rendek első Felírása is, remélvén, hogy az érkezendő válasz fájdalmaikat szüntetni fogja—de fájdalom! mert a'mint a’ mostani tanácskozások mutatják, ha csak nem nevelte , bizonnyára nem szűntette. Mi a5 kerületi végzések hatását és kötelező erejét illeti, tagadni nem lehet, hogy az csak a’ Rendeket kötelezi, mert a' kerületi végzések az utasításokból készülvén, ha csak pótló utasításokkal meg nem döntetnek, azoknak ereje fen marad, igy reája nézve a' tárgyulás alatt lévő kerületi végzés pótló utasításánál fogva keletkezvén, kötelességének tartja azt e’ helyen is fentartani, nti végből is a’ mellett szavaz. Zalai Követ (Deák Ferencz) : Esztergom Vármegye Követe szives volt rövidíteni előadását megelőzésével, ugyan is a’ szólló hosszassabban kívánta volna meg mutatni, hogy a’ Nemzetnek sérelmei junctim nélkül fel nem küldethetnek, junctimmal pedig felküldve minden haszon ’s siker nélküliek, ’s ebből kihúzni, hogy leg czélirányosabb lett volna mindaddig semmit nem tárgyalni, még a’ nemzet sérelmei nem orvosoltalak, volna. Esztergom Vármegye Követe azonban a' sérelmeket elhalgatván, máskép okoskodik és azt mondja: mivel a’ junctim nem jó,azért a’ záradék hasztalan, az Előlülő a’ kerületi végzéseknek kötelező erőt nem tulajdonit, Szepesi Követ pedig azon fogva, mert Izenetben nem tétetett, megszűntetettnek tekinti, messze terjedhetne e mezőn előadása, de felhágy az okoskodással, mert meg felelt ezen allenvetéseknek a' gyakorlat, igy tegnap múlt egy hete, hogy a' kérdéses kerületi végzés hozatott és jelenleg is tapasztaljuk mi hatással légyen az, — mennyire légyen a1 kerületi végzéseknek kötelező ereje, azt látjuk gyakorlatilag az országos Ülésekben — mi végből e felett nem is szóll többet — Szepesnek Követje a’ kerületi \ égzést következetlennek állíttá: meg vagyon azonban erre már nagy részben felelve, de a’ dolog históriája is nyilván mutatja, hogy állítása nem áll; a' Rendek t. i. a tudakozó Felírás alkalmával a’ szólás szabadsági sérelmeket azon remény alatt, hogy azok felölt a’ két Tábla nem sokára megegyezend, a’ tudakozó Felírástól elválasztották, azonban hatodik hónapja immár, és az egyesség nem eszközöltetett, a’ remény tehát csalt, az ennek folytába hozatott végzést is megváltoztatni kelletik, — egyébiránt különös, hogy az ellenfélé, ha csak valamelly kis okot találhat is mindig a’ következetességet vitafgatja.* Azonban a’ Kormány a’ mox szavát mind ekkoráig nem teljesítette, és ha valaki erről biztosította volna azon Megyéket vagy Követeket, kik utasításaik változtatásával az ellen párthoz állottak, és a’ tudakozó Felírás felküldését elősegítették, hogy a' mox értelme bízott) tálán időre is terjed bizonyosan hiszi, hogy abba soha meg nem egyeztek volna. — A’ Kormány részéről mindenkor emlegettetik a’ bizodalom, azonban senki sem beszél többet az egésségról mint a’ beteg, kikí leg többet emlegeti a’ minek leginkább híjával van. Csudálkozni lehet valóban, hogy valaki még csudálja hogy a’ Magyarnak (kinek panasza hogy százados sérelmei nem orvosoltatnak) a’ Kormányba bizodalma nincsen — ezen eset nem akarva is azon palócz asszony panaszátjuttatja eszébe, ki panaszkodotta’ felett, hogy fia nem szereti, holott ó eleget veri; ha csökkent tehát illy körülmények közt a’ Nemzetnek Kormányához való bizodalma, nem természetes e’? és lehet e a’ felett még tovább is csudálkozni ? egyébiránt a’ bizodalomról még megjegyezni kénytelenitetik, hogy tegyék szivekre kezeiket a’ Kormány fő emberei, és emlékezzenek vissza ha váljon mind azok, mellyeket ezen végzés hozatala óta mondattak, nevelhették e’ a’ nemzet bizodalmát? vagy gyengítették e’meggyőződéseiket» avagy annál makacsul megmaradni kényszerítettek; ez e' tehát a1 bizodalom gerjesztésének módja? nem sziint e’ meg akkor mindjárt minden bizodalom? nem fogta e’ cl mindenkit a’ Constitutio elvesztésének félelme? uralkodni parancsolni lehet ekkép, de bizodalmát megtartani nem. — Temcs Vármegye Követe azt mondd, hogy a’ Kormány tekintetét fel kelletik a’ külső Hatalmak előtt tartani — a’ szóló szivén hordozza, hogy a’ Kormány nagy legyen, arra azonban csak egy módot lát, ha t. i. a’ nemzet sérelmeit orvoslandja, mert akkor a’ nemzet egyesülése által nagy lesz, mert a’ nemzet szive 96 * LX. Országos Ülés. — November 2\-kén 1839.
