1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 59. országos ülés - 1839 / 60. országos ülés

LX. C.-szagos Ülés. — Notemober 21 -kén 1839.

381

tiszteletlenségek volnának, mert az alkotmányos országokban a’ Kormányoknak kivánatai azonnal el nem fogattatnak, hanem a’ Rendek szabadon és bátran kimondják ellen véleményüket, és ellen okaikat, már pedig ha tiszteletlenség volna B. Lcdererrel nem értekezni, úgy bizonnyára tiszteletlenség volna a’ Kormánynak rendelkezéseit azonnal el nem fogadni, de ha tiszteletlenség nem volt a’ Fejedelem előadásait holnapokig felelet nélkül hagyni, bizonnyára nem lészen ez sem — azon előadás pedig felette meglepte, midőn hallá, hogy ez által a’ Kormány tekintete a’ külföldnél alacsonyittatna — a’ szólónak Diplomatáról sokkal magassabb megfogása vagyon, mintsem hogy hihesse azt, hogy egy tárgynak egy két hétre való elhalasztásából az Ország és Fejedelem közti viszonyokról ítéletet hozzon, vagy hozni kívánjon, és ha hozna ön megcsalatására hozná, mert ha a' Király dicsősége forogna fenn, érzeni kényteleníttetne, hogy az 1741-dik esztendei lelkesedés nem halt ki a’ Magyarban, és tapasztalná azt, hogy éppen azon erő, melly most balul ítéltetik, legjobban védné Fejedelme trónját —és ő azt hiszi, hogy éppen a’Kormány java kívánja meg azt, hogy a’ Nemzet nyíltan előadja bajait, mert a’ Királyok kincsei a' népek szivei, ‘s a'Kormány erőssége a’ nép bizodalmában vagyon — 's továbbá azt hiszi, hogy a' külföldön nagy benyomást csak az tenne, ha a' Kormány Magyar Országgyűlését csak tetszése szerint változtathatná, mert a’ nádként ingadozó Nemzetben nincsen erősség, és igy csak az ingadozás gyengítheti az ó tekintetét, nem pedig a' külső formák eránti különbözések , — de ha szabad kérdenie mit nyernek a’ Rendek azzal, mit a' Kormány? ha a’ szükséget meg is tudjuk most, de annak érdemébe semmit sem fogunk tenni, — véleménye szerint éppen semmit, mert akár kérdezzük, akár nem, a’ dolog fő érdeme még is az maradna, hogy katonát adni nem fogunk; minthogy tehát a’ következés mind egy, a1 képviselői állandóság és férjfias megállapodás pedig, de a fenforgó környülállások is megkívánnák, hogy a’ kerületi végzés megtartassák, annál fogva ó annak fennmaradására szavaz.

Az Elölülő: Mit a'szólló Követ a’ kerületi tanácskozások kötelező erejéről szóllott, azt részéről meg nem esmérheti, 's noha a’ Rendek előlanácskozásaikat (mert a’ kerületi tanácskozások nem egyebek) tiszteli is, mert van azokban sok jó, hitelességüket azonban valamint végzéseinek kötelező erejét soha el nem ismerheti.

Unghi Követ (Pribék Antal): Noha e’ részbon utasítása nincsen, Küldői azonban már az első záradékot is elfogadván, úgy hiszi, hogy nem tesz Küldői kedvük ellen, ha a’ kérdésbe lévő záradék fentartására szavaz. Mi az Elölülő által felhozott bizodalmát és következetlenséget illeti, mit értsen ő a' bizodalom alatt, azt már egy Ízben kijelentette, ’s ezt most is ismételtednek nyilatkoztatja — mi pedig a^következetlenséget illeti ,Soprony maga előadta, hogy a’ Felírásnak nem az az értelme, hogy mi a’ szükséget meg tudván , a’ felett tanácskozzunk, hanem azt a’ mint a* felírás szavai is bizonyítják, hogy mind (addig, mig a’ szólás szabadsági sérelmek nem orvosoltalak, addig a' katonai ajánlásba éppen nem is avatkozunk: részéről egyéberánt a' kerületi végzés fentartását kívánja.

Szabolcsi Követ (Bonis Sámuel): Szinte a’kerületi végzéshez ragaszkodik, mert szomorúan tapasztalja, hogy a’ nemzeti jogok naponként inkább és inkább csonkittatnak, a’ nemzet súlyos panaszaira pedig legfeljebb prope diem adatnak válaszok, és azért egész komolysággal kijelenti, hogy ó mind addig, mig a’ szólásszabadsági sérelmek orvosolva nem lesznek részéről a’ katona állításhoz hozzá sem kíván szólani, mert ha valaha, most látja ő is okát annak, hogy a’ nemzet jussait védje — :s azok fentartásán igyekezzék— ezen szándékától pedig nem mozdítja el őt sem az Elölülőnek kijelentése, sem pedig a’ bizodalom sziréni szava, mert véleménye szerint a’ bizodalom csak ott létezhet, hol költsünös a’Nemzet és Kormány közt a‘ méltánylás, mit azonban a1 Kormány távolról sem mutat — mert kiilömben a' név nélküli bevádlásokat nem használná— ezeknél fogva ő kerületi a’ végzés mellett szavaz.

Gömüri Követ (Szent-Miklósi Viktor): Küldőinek az lévén kívánsága, hogy mind addig, mig a' megsértett szállás szabadsága nem orvosoltatik, semmibe se avatkozzék, abbéli kívánságoktól azonban a1 többség által már elültetvén , pártolja a’ kerületi végzést.

Trenchin Vármegye Követe (Vietoris László): Küldői mind addig, mig a1 szólás szabadsági sérelmek orvosolva nem lesznek, a’ katona ajánlásról tudni sem akarnak, minthogy azonban a’ szükség megtudása még nem érdemleges, részéről ugyan megegyez abba, hogy a’ szükség az 1830-dik esztendei példára egy Küldöttség által megtudassék, azonban kijelenti, hogy ő az ajánlásról addig tanácskozni nem kíván, mig a' szólás szabadsági sérelmek nem orvosoltatnak.

Esztergom Vármegye Követe {Andrásy Jósef): A’ múlt és a mostani Országgyűlésnek két varázs szavai vágynak: a’ junctim t. i. és a’ záradék, és valahányszor ezek jönnek a’ napi rendre, mind annyiszor érdekesek a’ tanácskozások, úgy annyira, mintha két fegyveres erő harczolna egymás ellen — és ha egy idegen hallaná ezeket, felettébb csudálkozna—a’ junctimra azt Jegyző Könyv. I. Darab. 96

t