1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 3. országos ülés

37

lutionalis jogút egynéhány évi nem gyakorlás, vagy jobban mondva gátoltatás által el nem vesztheti, ha csak mind a* négy Status egy begyülve, és szavazati jogát gyakorolva képezi az Ország egész repracsentatióját, akkor a’ Constitutiónak világos követelésével, és szellemivel meg nem egyeztethető, hogy Törvények alkottassanak, egyik Status tökéletes kirekesztésével.

De nem csak a' Magyarországjog, hanem a'jelenkor ellenáilhatlan ösztöne kívánja szinte a’ szab. Kir. városok visszahelyliezletését az alkotmányi jogok gyakorlásába. Negyvenkilencz város jelenik meg az Országgyűlésére, és több mint 000,000 benne lakó szabad emberek véleményeit, kívánságait csak egyetlen egy véleménybe, és kívánságba kellene önteni, és szorítani? még pedig olly 000,000 lakosoknak, kik a' köz tériteknek nagy részét viselik, kik az iparnak, a' kereskedésnek, a' műveltségnek, a' fel világosi tásnak magvait az egész Országban csendes, és békeséges munkásságok által hintik? Egy olly nép tömegnek a’Törvények által már elhatároztatott, és csak századi gyakorlással erősítetett képviselőség valódi telly esítése csak egy perczenetig gátoltassék tovább is.'’ Honunkban, hol a’nép két aránytalan részre oszlik, azon számtalan sokaság érdekei, mellyé a terheket viseli, még a’ sz. Kir. városok által ne találjon némi némi szószólásra, mellyekkel legalább a terhek közös viselése által összeköttetik? Lehet e’ ezen az Országgyűlésen, hol a’ legterhesebb adó minden adó közt, tudniillik katonák kívántainak, és a pénzbeli ado is el log határoztatni, lehet e ezen az Orszaggyailesen a Képviselőitől azon egyedül egy felekezetitek az adózó nép közül, melly képviselői joggal bir, annak gyakorlását megtagadni? melly aggodalom fegyverezte a' 3-ik Rendet a’ 4-dik Rend ellen? van e’ példa a’ constitutionalis tartományokban, hogy' a’ városok a’ constitutionalis szabadság sírjai lettek volna? A’ haladás pályáján találtatnak e’ városok hátul vagy elől ? és szeretett honunkban, hol olly sok anyagi érdekek élesztésre, és kifejlődésre várnak, fogják e’ a' városok természetes türekedéseknél fogva az illyr érdekek kifejlődését hátráltatni vagy előmozdítani? Engedjék a KK. és RR. hogy a szóllú azon városról, mellynek képét viselni legnagyobb kitüntetésnek tartja, különös említést tehessen. Pest városa, kivévén a‘ katonákat, a’ nemeseket, a' deákokat, és idegeneket 70,000 lakost számlál, kiknek ingatlan és ingó java közel 50 miliőm pftra megyren; ezen érdek öszvevéve a’ többi városok roppant javainak becsével, ne találjon mindjárt törvényes képviselési jogának gyakorlására? Pest városában a’ kereskedés és adás vevés cgyr esztendőben közel 20,000,000 pftot hoz felváltásban, és elcserélésben a’ világ kereskedésnek ezen kezdete, melly talán egynéhány évek múlva a1 Mainai csatorna elkészítésekor váratlanul világkereskedéssé válik, a’ többi városok már szebben és szebben kifejlődő kereskedési munkássággal ne lépjen mindjárt törvényes repraesentatioja gyakorlásában ? Az Univcrsitás, a'Musaeum, a'magy ar tudós Társaság, a’littcraturának és művelődésnek többi forrásai Pesten léteznek, 11. hírlapok jelennek ottan meg, és ezen szellemi kifejlődés, a’ nyilvános vélemény már annyira kiképezett hatalma, a' többi városok telljcs korúságával várjon még tovább a‘ törvényes képviselési jogának gyakorlására ? nem hiheti a’ szóllú, hogy a: 3-dik Rend ezen kérdésekre felelvén ne ügy eljen a’ Constitutiónak nemtőjére, ki kétség kiviil azt sugalja, hogy a’sz. Kir. városokat hazafiui bizodalmokban és törvényes jogaikban meg nem kell sérteni. Mert mit gondolnak a’ KK. és RR. minő szellemet gerjesztene azon 47 városban azon G00.000 szabad ember közt a’ netalantani bizony ság, hogyr képviselői egy ősi alkotmányos jog gyakorlásából kivetkeztetnek? Tudják a polgárok igen is jól, hogy egy sarkalatos Törvény nél fogva, minden sz. Kir. város voksal bir, és ha ezen jog gyakorlása nekik megtagadtatik, mit fognak azon Törvényről tartani, melly tetemes költségekkel őket halmozza, és mellynek áldása rájok nem árad. ^ agy akarja a 3-dik Rend, hogy municipális jogaikhoz, és rendszerűkhez, mellyek Prilegiumok által biztosítva, és a kegy elmes Király által oltalmazva vannak, ragaszkodván, mondjanak le végképen még a’ constitutionalis jogok betűjéről is, és hagyjanak fel egy képviseléssel, melly csak tetemes költségeket húz maga után; de akkor elejökbe tartatik egy más Törvény, melly őket a büntetés moralis, és any agi súlyával fenyegeti, és kénszeriti, hogy ama Törvény t tartsák meg, és az ál képviselőségről le ne mondjanak. E’ két Törvény közt, mellynek egy ike a‘ Constitutiónak alapja, mit fognak azon egyszerű polgárok a' Törvényekről, és magáról a' Constitutióról gondolni? minő hajlandósággal lesznek ezen Constitutio, és a1 nemzetiség kifejlődése eránt ? ^ agy talán mind egy, mit gondol, mit érez, és mit érezni kéntcleníttctik 000,000. szabad, munkás, és felébredt ember, kinek törvényes joga tagadhatatlan. E' kétségbe esett állásban a 4-dik Rendnek reménysége abban áll, hogy mindnyájan egy szeretett Hazának fiai vagy unk, és az aziránti hajlandóságban megegyezünk , bár melly vita idegenítsen bennünket. Ezen hajlandóságnak nyilvános jeléül veszi Zala Vármegye Követjének indítványát, és a’ javaslóit választmányra reá áll azon feltétel alatt, hogy a’ Választmánynak tudósítása, mindjárt a' királyi Proportiók felvétele után tanácskozásba jöjjön, és még az Országgyűlésén a’ Repraesentatio 0 Felsége elébe terjesztessék, egyéberánt addig is, még a’ kérdéses tárgy ban új Törvény hozatni fog, fen- Jegy zó Könyv I. Darab. 10

III. Országot Ülés. — Junius 17-kén.